Kereső toggle

Botrányáradat Kínában

Milliárdokra váltott kapcsolati tőke

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az évtized generációváltására kerül sor Kínában a Kommunista Párt tizennyolcadik kongresszusán, ahol a kormányzati pozíciók hetven százaléka gazdát cserél. Az elitváltást korrupciós ügyek árnyékolják be.

Ven Csia-pao, Kína első számú vezetője beiktatását követő első sajtótájékoztatóján meglehetősen rendhagyó nyilatkozatra szánta el magát. Míg „kollégái” javarészt a „kollektív vezetés” homályába burkolóztak, addig Ven Csia-pao egy személyes történetet osztott meg népével: „Meglehetősen átlagos ember vagyok. Egy vidéki tanárcsalád gyermekeként nőttem fel. Gyermekkorom a háború forgatagában telt. Mind saját házunk, mind pedig általános iskolám épülete – melyet nagyapám épített saját kezével – porig égett. A régi Kína kimondhatatlan szenvedései maradandó nyomot hagytak emlékezetemben” – idézik az Economist újságírói.

Az idők azonban változnak: a New York Times hasábjai szerint a vezető és családja életkörülményei jelentős „javuláson” mentek át az évek folyamán. A lap információi szerint az elnök családja, beleértve feleségét is, 2,7 milliárd dolláros vagyon birtokosa. További érdekességként számol be arról, hogy az elnöknek igen sok helyre elér a keze: széles körű befolyással rendelkezik a főbb ipari ágazatokban, ahol rokonai jelentős vagyonra tettek már szert. Ezekről az üzleti kapcsolatokról mindeddig nem sok információ látott napvilágot, ami jól mutatja, hogy a rokonok is igyekeznek elkerülni a nyilvános vizsgálatokat. A tény, hogy Kína első számú vezetőjének rokonai „készpénzre váltották kapcsolati tőkéjüket”, nem meglepő. Az elmúlt két évtized során, az ország gazdaságának lendületes növekedésével párhuzamosan számos politikai-gazdasági visszaélés hírét hallhattuk már.

Blokkolt oldalak

Ebben az évben sem ez az első napvilágot látott korrupciós botrány Kínában, hiszen júniusban a Bloomberg megszellőztette Hszi Csin-ping, a leendő kínai elnök rokonainak vagyonosodási botrányait. (Hszi Csin-ping a Kommunista Párt főtitkári tisztének, illetve az államelnöki posztnak a várományosa. Főtitkári pozíciójába a párt tizennyolcadik kongresszusán, november 8-án fogják emelni, míg Kína államelnöki székét előreláthatólag 2013 márciusában foglalja majd el.) A jelentés nem okozott osztatlan sikert, hiszen számos más kínai vezető tisztviselőt is érzékenyen érintettek a napvilágot látott információk, így azóta a Bloomberg teljes weboldalát központilag blokkolták Kínában.

Hasonló elbánásban részesült a New York Times weboldala is, miután az elnök családjáról szóló hírek bejárták a világsajtót, bár a kínai vezető tagadja a vádakat, és vagyonosodási vizsgálatot kért családjával szemben. Némileg ironikus, hogy márciusban Ven Csia-pao a kínai parlamentben, az Országos Népi Gyűlésen egy beszédében egyértelműen kinyilvánította támogatását amellett, hogy a kínai embereknek joguk legyen ahhoz, hogy megfelelően informáltak legyenek, a kormányzati ügyeket átlássák, azokkal kapcsolatosan kifejthessék véleményüket, illetve részt vegyenek bennük.

Ven és vezetőtársai jelenleg jobban örülnének, hogyha a korrupciós ügyek miatti figyelem csupán Po Hszi-laj, a délnyugati régió (Csungking) volt pártelnökének ügyleteire koncentrálódna. A politikust többek között korrupcióval, hatalommal való visszaéléssel és a pártfegyelem megsértésével vádolják. Az ügy az elmúlt évek legnagyobb belpolitikai botrányaként híresült el.

A dolog érdekessége, hogy nem sokkal a New York Times által publikált cikk megjelenése után jelentették be, hogy Po Hszi-lajt kizárták az Országos Népi Gyűlésből. (Az Országos Népi Gyűlésben való tagság bizonyos szintű mentelmi joggal ruházta fel mindezidáig a politikust). Ez a hír aligha rázta meg a közvéleményt, hisz Po Hszi-lajt már megfosztották minden eddigi pozíciójától, sőt szeptemberben még párttagságát is megvonták tőle. Mindez előkészítő lépése annak, hogy bíróság elé állíthassák. A vádemelés már megtörtént, a politikus az elkövetkezendő hónapokban áll bíróság elé, ami a maga nemében óriási szenzáció lesz Kínában. Egyes szakértők szerint az ügy kirobbantása kapcsolatban áll a Kommunista Párt közelgő személycseréivel, ugyanis Po befolyásos pozíciók várományosa lehetett volna.

Az ügy sajtóvisszhangjának kezelése „nagy terhet ró” a mostani „kollektív vezetés” vállára. A cél előreláthatóan az, hogy meggyőzzék a közvéleményt arról: Po és családja példátlan méretű korrupciós ügyek résztvevői voltak. Az efféle kommunikáció fő célja, hogy ellehetetlenítse az ambiciózus vezető politikai visszatérését. Egy azonban biztos: az nem áll szándékában a jelenlegi politikai elitnek, hogy más vezetők családjainak üzleti ügyeiről pletykákat indítson el (hiszen a pénzek külföldre menekítése immáron nemzeti hobbinak tűnik Kínában).

Nagy dohány

Po Hszi-laj ügye – kellő visszhang esetén – akár Ven Csia-pao családjának korrupciós ügyeiről is elterelheti a figyelmet. A márciusi tisztviselő-újítás másik nagy nyertese Ven miniszterelnök jelenlegi helyettese, Li Kejang, aki a kormányfői széket foglalhatja majd el. A korrupció szele azonban őt is meglegyintette. A washingtoni Brookings Intézet a napokban megjelent jelentéséből kiderül, hogy Li Kejang öccse, Li Koming jelentős részesedést szerzett a kínai dohányiparban, miközben Li Kejang felügyeli az egészségügyi reformok végrehajtását Kínában. Az ilyen érdekellentétek megszellőztetése azonban még tabutéma Kínában.

A korrupció ellen küzdő nemzetközi szervezet, a Transparency International 2011-es jelentése alapján Kína a 75. helyen áll a korrupciós index listáján (Új-Zéland és Dánia vezeti a listát, mint a legkevésbé korrupt országok. 2011-ben Magyarország az 54. volt ebben a „rangsorban”.)

A kínai kabinet sajtóügynökségének jelentése alapján a kínai hatóságok 2003 és 2009 között több mint 240 ezer vesztegetési, sikkasztási, kötelességszegési, illetve más korrupciógyanús ügyben folytattak vizsgálatot. (2009-ben közel 3200 embert ítéltek vesztegetésért.)

A magánszektorban is történtek visszaélések: 2005 és 2009 között több mint 69 ezer gazdasági bűncselekménnyel kapcsolatosan indult vizsgálat. A gyanús pénzmozgások összértéke meghaladta a 16,5 milliárd jüant (megközelítőleg 530 milliárd forintot).

Bár 2011 végén megszületett a kormány első korrupcióellenes akcióterve, a „Fehér Könyv”, azonban ennek végrehajtása már a következő elnök feladata lesz – csakúgy, mint a politikai élet strukturális átalakítása is, ami magába foglalja a politikai vezetők közvetlen választásáról való tárgyalások megkezdését, hiszen a jelenlegi „meritokrácia” nem akadályozza meg a hatalommal való visszaélés általános gyakorlatát Kínában.

Míg Amerika választ, Kína új elitet jelöl

A generációváltás során a jelenlegi elnököt, Ven Csia-paót az államfői, illetve a Kommunista Pártban a főtitkári poszton előreláthatólag Hszi Csin-ping váltja, míg a kormányfői szék várományosa a jelenlegi miniszterelnökhelyettes, Li Kejang. Az új vezető két ciklusra (azaz maximum 10 évre) kap bizalmat pártjától.
Bár a Kongresszus november 8-án kezdődik, a végleges beiktatásra majd csak 2013. márciusában kerül sor, így mindaddig Hszi Csin-ping csupán főtitkári feladatokat lát majd el. A párt elvárásainak megfelelően az új vezető egyik fő feladata a párt hatalmának fenntartása és a 2005 óta késlekedő reformok megvalósítása.
A Reuters értesülései szerint Hszi nyitott a változásokra. A politikus úgy vélekedik, hogy Kína problémái egyedülállóak, és a reformok kivitelezéséhez stabil környezetre van szükség. Ennek megteremtéséhez a politikai rendszer strukturális változása, a korrupció visszaszorulása és a pártfegyelem növekedése nélkülözhetetlen.
Megvalósítandó feladatai közé tartozik továbbá a gazdaság stabilitásának biztosítása is. Ezen a területen is változásokra van szükség, hisz a jelenlegi folyamatok mellett 2015-re az eddigi dinamikus gazdasági növekedés mindössze évi 5 százalékra csökkenhet – áll a Világbank jelentésében.
A fenntartható fejlődés biztosításához a kormánynak a belső piac, a belső fogyasztás növelésére kell összpontosítania az ország exportkitettségének ellensúlyozása érdekében.
A gazdasági nyitás, a WTO kereskedelmi és gazdasági szabályainak alkalmazása, a piacgazdaság erősítése, az állami vállalatok privilégiumainak csökkentése, és a jüannak a nemzetközi pénzpiacokra való bevezetése is kulcsfontosságú tényezői annak, hogy Kína képes-e megőrizni nemzetközi befolyását.

Olvasson tovább: