Kereső toggle

Mínusz három százalék

A „mozgástérelmélettel” érthető meg az IMF-sztori

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kormánypárti nyilatkozatokat elemezve és az IMF-nek küldött levél tartalmát ismerő forrásaink véleményét figyelembe véve úgy tűnik, hogy a kormány továbbra is az időt húzza a hitel-megállapodás kapcsán. Bár a nyilvánosság előtt úgy tűnhet, hogy a kormány nem akarja elfogadni az IMF és az Európai Unió „népnyúzó” feltételeit, valójában inkább az történhet, hogy az Orbán-kabinet akarja azt a helyzetet elkerülni, hogy a nemzetközi intézmények megakadályozhassák egy „kreatív” kormányzati ötlet megvalósítását.

Noha a kormányzati szereplők minden héten kinyilvánítják, hogy meggyőződésük szerint jót tenne egy „jó” IMF-megállapodás a magyar gazdaságnak, mégis a jelekből ítélve akár a jövő évre is elhúzódhat a szerződéskötés. A kormány ugyan nem hozta nyilvánosságra az IMF számára írt levelének a tartalmát, Varga Mihálynak, az IMF-ügyi miniszternek a parlament gazdasági bizottságában elmondott tájékoztatójából úgy tűnik, hogy nem sokat ígértünk az Nemzetközi Valutaalapnak, illetve az Európai Uniónak. Varga azt mondta el, hogy mi az, amiben nem engednek, így nem lesz ingatlanadó, sem nyugdíjcsökkentés. Amit vállaltak, azok egyébként IMF-hitel nélkül is szerepelnek a kormány tervezőasztalán, illetve több intézkedés közhelyszerű tartalmat takar, mint például a gazdaság fehérítése nevű programpont. Ez utóbbit az elmúlt húsz évben minden kormány évente bevállalta. Ezenkívül megígértük a hatékonyabb adóbeszedést, a célzottabb és hatékonyabb szociális támogatási rendszert, az uniós projektek finanszírozásának felülvizsgálatát és a bürokrácia leépítését, illetve hatékonyabb bérszabályozást a közszférában.       
Több forrásunk is, akik rendelkeznek érdemi információval a nemzetközi szervezeteknek küldött levél tartalmával kapcsolatban, azt állították, hogy semmi különös érdemi vállalás nincs az iratban, vélhetően újabb lényegi tárgyalási fordulók szükségesek egy szerződés megkötéséhez. Magyarán, közel sem vagyunk közös nevezőn az IMF és az unió szakértőivel.
Varga Mihály a bizottsági előadásában egyébként azt elismerte, hogy a kormánynak változtatnia kell növekedési prognózisán. Mint emlékezetes, az IMF szakértői korábban éppen azt mondták, hogy a kormány növekedési terveivel kapcsolatban bizonytalanok, szerintük az ország úgynevezett növekedési képessége romlott, a kormány túl optimistán számol.  
Az elemzők a rossz növekedési várakozások és a kormány tervei kapcsán a jövő évi költségvetésben 450-600 milliárdos többlethiányt „látnak”. A kormány számára elemzéseket készítő Századvég Gazdaságkutató ennél némileg bizakodóbb eredményre jutott, csupán 300-350 milliárdos „lyukat” számolt. A meghallgatásán Varga is ezt az összeget fogadta el, de az már fontos változás a kormány részéről, hogy helyt adott – az egyebek mellett – az IMF által is hangoztatott véleménynek, hogy nem jók, nem pontosak a kormány eddigi számai. Intézkedések nélkül pedig nem tartható a kívánt szinten a költségvetési hiányt.
A Policy Agenda (PA) intézet Tájoló című makrogazdasági előrejelzése szerint a GDP 2012-ben másfél százalékkal esik vissza. 2013-ban várakozásaink szerint stagnálni fog, majd 2014-ben egy szerény, 0,5 százalékos bővülés képzelhető el. Mindez abban az esetben valósulhat meg, ha a feltételezéseik szerinti ipari termelés növekedése érezhetően megindul (5 százalék körüli lesz), a mezőgazdaságban nem lesz akkora visszaesés, mint a tavalyi évhez képest idén volt, és a külgazdasági feltételek kedvezőek lesznek.   
Belyó Pál az intézet kutatási igazgatója, a KSH volt elnöke úgy vélte, hogy tovább csökken a lakossági fogyasztás 1,5-2 százalékkal, ugyanis a reálbér még markánsan zuhan, idén 2,8 százalékot veszíthet értékéből, jövőre pedig 1,3 százalékkal csökkenhet, ami két év alatt 3 százaléknyi veszteséget jelent a háztartásoknak. Azaz a kormány még a fogyasztás gazdaságélénkítő hatásában sem bízhat.
A kutatási igazgató a Heteknek kifejtette: szerinte a kormányzat eddigi magatartása arra utal, hogy az államháztartási hiányt mindenképpen igyekszik 3 százalékos szint alatt tartani. „Azzal számoltunk, hogy megszorítások, újabb adók árán ezt az elvet nem adhatja fel a kabinet. Ugyanakkor mind az idei, mind a jövő évi büdzsé esetén még jelentős (kiadáscsökkentő, bevételnövelő) feladatai vannak a kormányzatnak” – vélekedett lapunknak a szakember. A PA 400-450 milliárd forintos „lyukat” lát a jövő évi költségvetésben, amelynek legfőbb oka a munkahelyvédelmi akcióterv, és az annak alátámasztására kimódolt intézkedések. A pénzügyi tranzakciós adó megvalósítása a tervezett formában, valamint a gazdaság fehéredését szolgáló lépések enyhén szólva is kétségesek.
Egy neve elhallgatását kérő piaci közgazdász lapunknak úgy vélekedett, hogy szerinte az Orbán-kormány elsősorban azt akarja elkerülni, hogy a mozgástere beszűküljön, egy IMF-hitel esetén ugyanis a terveit és ötleteit előtte meg kell futtatnia a nemzetközi szervezetek szakértői körében. Ez viszont akadálya lehet annak, hogy bármilyen, akár a piacnak nem tetsző intézkedést végrehajtson a kabinet. Példának okáért biztos tiltakozást váltana ki, ha a devizatartalékból a kormány a „saját” céljaira használhatna fel forrásokat, vagy osztogató, úgynevezett választási költségvetéssel indulna neki a 2014-es voksolásoknak.   
A „piac” éppen ezért szorgalmazza az IMF-szerződést, mert az minőségbiztosítást jelentene arra, hogy az Orbán-kormány nem tesz számára káros, hajmeresztő intézkedést. „Az elemzői konszenzus szerint a kormány azért lebegteti a megállapodást, mert fenn akarja tartani a szerződés gyors megkötésének a lehetőségét, ha megváltozna a kedvező piaci hangulat, de valójában nincs elkötelezve a szerződés megkötése mellett” – fogalmazott forrásunk, aki hozzátette: a kormány tartalékai jelenleg egy évre elegendőek.

Olvasson tovább: