Kereső toggle

Az IMF-simli folytatódik

Orbán megrettentette a nyugdíjasokat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nemzetközi pénzügyi elemzők Orbán Viktor kommunikációs trükkjének tartják, hogy az IMF népszerűtlen intézkedésekre akarja kényszeríteni a magyar kormányt. Magyar közgazdászok inkább a miniszterelnök főtanácsadójának, Habony Árpád szépírói tevékenységének.

A Magyar Nemzet értesülései szerint a miniszterelnök a sárvári frakcióülésen ismertette az IMF feltételeit. A kormánypárti napilap szerint az IMF követelései a következők: nyugdíjcsökkentés, nyugdíjkorhatár-emelés, családipótlék-csökkentés, személyijövedelemadó-emelés, privatizáció, utazási kedvezmények csökkentése, bürokrácialeépítés, általános, érték alapú ingatlanadó, önkormányzatok kiadásainak csökkentése, bankadó eltörlése, pénzjuttatás a bankszférának.

Később a miniszterelnök egy Facebookra feltöltött üzenetben úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi feltételekkel, „ezen az áron, így nem kell” az EU és az IMF által Magyarországnak felkínált hitel. Az index és az origo hírportálon nem sokkal a miniszterelnök bejelentése után már megjelentek az IMF valódi elvárásai. Ahogy az IMF-tárgyalásokon általában lenni szokott, a levélben inkább célokat, irányokat jelölnek ki, melyek szükségszerűen feltételeznek bizonyos intézkedéseket.

Orbán Viktornak az IMF-tárgyalásokról szóló, a valóságot nem mindenben tükröző bejelentéseit és nyilatkozatait nemzetközi pénzügyi elemző intézetek egyöntetűen politikai trükközésnek minősítették. A Deutsche Bank e témában született értékelésének a „Magyarország: hátra szaltó” (Hungary: Flip flopping) címet adta. A „flipflophoz” az angolszász politikai kultúrában sajátos jelentéstartalom párosul, egy olyan „mutatványra” utal, amikor egy politikus két, egymásnak ellentmondó álláspontot próbál úgy képviselni, hogy közben – több-kevesebb sikerrel – a szavazói felé igyekszik a korábbi politikai arculatát megőrizni. A 2004-es amerikai választás idején a demokrata John Kerryre tudta George Bush csapata rásütni, hogy „flipfloppol”, mert az iraki háború támogatása, illetve ellenzése tekintetében elég sűrűn változtatta az álláspontját. A republikánusok által „szélkakas” politikusnak bélyegzett John Kerry jelentős hátránnyal el is vesztette a választásokat.

A Deutsche Bank elemzése a flipflopot arra értette, hogy a nyugodt nyarat követően a magyar kormányfő „nagy zajt csapva” rögtön két ellentmondásos állítással kezdte, miszerint az IMF jelenlegi (hivatalosan meg nem erősített) feltételei szerint nem lesz megállapodás, majd később arról beszélt, hogy lesz megállapodás, de a kormány által megadott feltételekkel.

A londoni Nomura egyenesen politikai trükknek minősítette Orbán nyilatkozatait, de hosszasan elemezte, hogy a kormány már különféle technikákkal feltöltötte a tartalékait, most nincs piaci nyomás alatt a kabinet, hogy azonnal megállapodjon. Szerinte addig nem lesz megállapodás, amíg Magyarország nem kerül finanszírozási válságba, másrészt a mostani nyilatkozatok már a 2014-es választásokra készülő Fidesz-stratégia részei. A múlt heti, az azeri botrányról írt cikkünkben mi is írtunk arról, hogy nyáron sikerült az Orbán-kormánynak képletesen szólva (a kedvező nemzetközi hangulatnak köszönhetően) az államkincstárt „feltankolnia”, ezért a kormányfő nem alaptalanul véli úgy, hogy jobbak a tárgyalási pozíciói az IMF-fel, mert – mint korábban is hangsúlyoztuk – nincs azonnali megállapodási kényszer alatt. (2008-ban Gyurcsány Ferencnek három hét alatt kellett megegyeznie a nemzetközi segítségről – a szerk.)

Peter Attard Montalto, a Nomura magyar specialistája egyébként hosszasan írt azokról a lehetséges politikai játszmákról, trükkökről, amelyeknek célja, hogy időben akár hónapokra elhúzzák az IMF-tárgyalásokat. A londoni közgazdász úgy tudja, hogy ugyan egyes kormánytagok megállapodás-pártiak (például Varga Mihály IMF-tárgyaló), de ők vannak kisebbségben, a többség nem gondolja komolyan a megállapodást, „rosszhiszeműen játszmáznak” az IMF-fel.

A magyar közgazdászok között is a politikai PR-akció verziója terjedt el annak kapcsán, hogy Orbán Viktor a nyugdíjak és a családi pótlék csökkentésének lehetőségét kapcsolta össze egy IMF-tárgyalással. Nyilvánvalóan egy választásra készülő kormánypárt biztos vereségét jelenti, ha a nyugdíjak és a családok támogatásának megkurtításába belemegy, ezért is meglepő, ha az IMF szakértői – akik tisztában vannak, hogy nincs akut finanszírozási kényszerben Magyarország – ezt követelnék a magyar miniszterelnöktől. „Az elmúlt napok ellentmondó nyilatkozatai Habony Árpád szépírói munkásságának köszönhetők. 2014-ben biztos kiadják könyvben” – jegyezte meg ironikusan egy vezető, pénzpiaci közgazdász. A nyilvánosságot kerülő Habony Árpád a miniszterelnök első számú kommunikációs, politikai és stratégiai tanácsadója, egyes vélemények szerint nagyobb befolyása van a gazdasági döntésekre, mint Matolcsy György gazdasági miniszternek.

Az IMF ugyanis nem kérte a nyugdíjak csökkentését, noha az való igaz, hogy a 2008-as hitelprogram 2009-es frissítésének a része volt a 13. havi nyugdíj megszüntetése. Gyurcsány Ferenc egyebek mellett 2009 áprilisában azért mondott le, mert szociáldemokrata politikusként nem akarta, hogy a neve ezzel forrjon egybe. Az IMF ugyanis általában nem konkrét intézkedésekkel érkezik, hanem egy gazdasági helyzet (magasabb a költségvetés kiadása, mint a bevétele) megoldására vár a kormánytól reális programot. Az ajánlatot minden esetben a kormány teszi (a jegybankkal karöltve) az IMF vezetői grémiumának. 2008-ban Veress János pénzügyminiszter és Simor András MNB-elnök jegyezte ezt a dokumentumot.

Jelenleg az IMF-nek és az Európai Központi Banknak az a „problémája” Magyarországgal, hogy a kormány által megadott alapadatokat sem fogadják el hitelesnek. A nemzetközi szervezetek szerint alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés, mint amit a kormány vár, azaz kevesebb lesz a költségvetés bevétele, mint a tervezettek. Ráadásul nincs fedezet a kormány 300 milliárdos munkahelyvédelmi programjára, aminek egy részét amúgy is az unió által eddig elfogadhatatlannak tartott MNB-megcsapolásból szerezné a magyar kormány. A kormánynak erre a problémára kellene választ adnia, de még ezt a vitát a nyilvánosság előtt nem nyitotta meg.

Olvasson tovább: