Kereső toggle

Lopakodó kórházbezárások

„Népnyúzó” liberális kottából játszik Szócska Miklós?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az SZDSZ fegyveréhez nyúlt a kormány: noha 2010 májusában a Fidesz hivatalos dokumentumaiban még azt képviselte, hogy nem igaz, hogy Magyarországon sok a kórházi ágy, most leépítést terveznek. Országosan ugyanis több mint 2500 aktív fekvőbeteg-ágyat szüntetne meg a szaktárca.

Az előző ciklusban a sokat bírált, SZDSZ-vezetésű egészségügyi tárca szorgalmazta a feleslegesnek tartott kórházi kapacitások leépítését, egyebek mellett kórházi ágyak megszüntetéséről is döntöttek, a kórházi rendszerben pedig létrehozták a súlyponti kórházak köré épülő szisztémát.

A mostani Fidesz-kormány ugyanezt folytatja: a Semmelweis-terv alapján a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) 5 nagy régióba sorolta a hazai egészségügyi ellátást, s a 8 kijelölt központi intézmény közül 3 a fővárosra esik. A GYEMSZI átlátható betegútrendszert és egységes szempontrendszer kialakítását szorgalmazza, mivel az egészségügyi ellátás szétaprózódott, kihasználatlan kapacitással és költségesen működik, az önkormányzatok eltérő gazdasági helyzetéből fakadóan igen egyenetlen színvonalon. Az intézmények átszervezése végett kerül sor 2013 januárig bezárólag a kórházak állami kézbe vételére, első körben lezajlott a megyei és országos intézmények központosítása, ezután jön a városi kórházaké. A legköltségesebb aktív betegellátást a nagy központi intézményekbe koncentrálnák, míg a kisebb kórházak profilváltás címén rehabilitációs intézményekké, krónikus betegek ellátóhelyévé, esetleg szociális gondozóhellyé válnának; sorsuk egyelőre bizonytalan. Magyarán: megszűnnének igazi, „aktív" kórház lenni.

A legutóbbi hírek szerint országosan több mint 2500 aktív fekvőbeteg-ágyat szüntetne meg május 1-jétől a szaktárca, ebből közel 550 ágy a Budapestet is magában foglaló középső régióra esik. A fővárosban a két legnagyobb vesztes egyrészt a Péterfy Sándor Utcai Kórház- Rendelőintézet és Baleseti Központ, ahol a teljes aktív betegellátás megszűnik, illetve „kibelezik" a Károlyi Kórházat, ahol 190 ágyat szüntetnek meg, így a teljes traumatológiai és idegosztályt is, míg egyes szakmák, mint például a kardiológia, többletkapacitást kapnak. Érthetetlen a logika, hiszen a Károlyi Kórház baleseti sebészete négy évtizede teljes körű traumatológiai ellátást nyújt évi 4500 beteg ellátása és 2500 műtét elvégzése révén, heti rendszerességgel vállalva át más intézmények ügyeletes betegeit is, miközben tavaly fejezték be a kórtermek és műtők felújítását is egy 400 milliós beruházás keretében.

A fővárosi traumatológiai ellátás ezentúl a Honvéd és az Uzsoki Kórházra, valamint a Központi Baleseti Intézetre összpontosul. A szaktárca ígérete szerint minden orvosnak felajánlanak majd másik állást, de az érintettek nem túl bizakodóak, sokak szerint ezzel csak a végkielégítések kifizetését akarja elkerülni a kormányzat. A GYEMSZI javaslata alapján a szaktárca április 30-áig köti meg az új finanszírozási szerződéseket a kórházakkal, a kórházigazgatókkal folytatott egyeztetéseket pedig úgy időzítették, hogy lapunk tudomása szerint március 31-én jár le az intézményvezetők szerződése.

„A kardiológiai ellátás átalakulása talán a legsúlyosabb ebben a régióban: a megyei kórházaktól a fővárosi kórházakig mindenhol megszüntetik, a súlyos infarktusos betegeket szállítgatva majd egyik városból a másikba" - vélekedett lapunknak Havas Szófia fővárosi szocialista képviselő. Elmondása szerint a kardiológiai osztályokat csak ott hagyják meg, ahol érkatéteres vizsgálatot is végeznek, így Pesten a Honvéd Kórház és a Károlyi Kórház 2,2 millió lakost látna el összesen 180 ággyal, míg Budán az Országos Kardiológiai Intézetben és az irgalmas rendi kórházban 100 ágyra közel félmillió ember kezelése jutna, ami teljes nonszensz, különös tekintettel arra, hogy Magyarországon vezető halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés. Havas szerint érthetetlen, ami a Közép-Magyarország régióban most lezajlik, például a hatvani kórház teljes aktív részlege megmarad, kivéve az intenzív osztályt, míg a komáromi kórház teljes aktív részlege megszűnik, és helyette reumatológiai és fizikoterápiás osztályt terveznek oda, ahol ilyen osztály nem is volt. A szakpolitikus állítása szerint a kórházbezárásokat és ágyszámleépítéseket ellenzéki helyzetben mereven elutasító Fidesz kormányra jutva, „profilváltás" címen, az aktív ellátás megszüntetésével ítéli halálra a kisebb kórházakat, illetve az aktív betegellátás átvariálásával még jobban ellehetetleníti az eddig is vegetáló intézményeket, ahelyett, hogy becsülettel felvállalná a kórházbezárásokat.

„Az átszervezések következetlensége azt mutatja, hogy továbbra is a helyi érdekérvényesítő képesség befolyásolta a döntéseket, és legkevésbé a szakmai szempontok, pedig a kórházak államosításának egyik fő indoka a lobbiérdekek kiszűrése volt" - emlékeztet Havas, utalva például a megmentett kalocsai Szent Kereszt Kórház esetére.

Havas szerint az átalakítás nem kis részben arról is szól, hogy néhány intézmény kapja meg azt a szűkös forrást, amely rendelkezésre áll az egészségügyi ellátórendszerben. „Elképzelhetetlen, hogy ilyen mennyiségű és állapotú betegtömeg rázúduljon néhány intézményre, amely úgy gondolja, hogy területi ellátás címén valamennyi beteget el tudja látni - mondja a képviselő, aki szerint az államosítás az ingatlanokról és a közbeszerzések központosításáról is szól.

Magyarországon 140 egészségügyi ellátóhely van, köztük 89 olyan intézmény,  amely (a 80-nál több aktív ágy kritériuma miatt) kórháznak minősül. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, miniszteri tanácsadó szerint az intézmények felét be kellene zárni, de legalább 4500 aktív kórházi ágyat, az összes férőhely 10 százalékát  meg kellene szüntetni. „Ha forráshiány van, akkor a legfontosabb az, hogy a legdrágább aktív ellátásban próbáljuk racionalizálni a szükséges kapacitásokat, mivel ha csökkenni nem is fog, de reálértékben változatlan marad a központi finanszírozás" - mondta el lapunknak Sinkó. Hozzátette: a kórházi ágyak kihasználtsága papíron 70-80 százalékos, de az adatok, mint tudjuk, könnyen manipulálhatók. A szféra államosítását idő- és költségigénye miatt Sinkó Eszter is ellenzi. Szerinte egyébként a mostani ágyszámleépítés nem tükrözi az intézmények szükséges átcsoportosítását. A sokhelyütt „kialkudott" aktív részlegek tovább termelik a kórházak tartozásait, miközben az is tény, hogy nem egy településen a kórház az első számú munkáltató.

Százmilliárdos üzlet

2011. december elején egyetlen szót változtattak csupán az adótörvényeket módosító salátatörvényen, amivel a kormányzat kinyitotta a kapukat a magánbiztosítók előtt az egészségügyben. 2012-től ugyanis a munkáltató által kötött betegségbiztosítások díja adó- és járulékmentessé válik egy törvénymódosításnak köszönhetően. Így vállalatok számára lehetőség nyílik a béren kívüli juttatások körének újragondolására: biztosíthatják munkavállalóik számára a minőségi egészségügyi szolgáltatásokat.

A biztosítók azért látnak lehetőséget az egészségügyben, mert ma is nagyon sok pénz mozog e területen. 2010-ben publikált ELEF (Európai

Lakossági Egészségfelmérés) -adatok szerint hazánkban a háztartások közvetlen egészségügyi kiadása 685,9 milliárd forint, ez évente 180 ezer forintot jelent háztartásonként. Ezen belül: fogászat évi 183 milliárd (ebből 9 milliárd hálapénz), a háziorvosi és járóbeteg-szakellátás évi

65 milliárd (ebből 27 milliárd hálapénz) és a fekvőbeteg-ellátás 44 milliárd (ebből 38 milliárd hálapénz) forintot jelent. A magyarok becslések szerint évente összesen 70-100 milliárd forintot fizetnek hálapénz gyanánt.

A másik ok a hosszú várólisták problémája. Mivel az állam nem tudja korlátlanul finanszírozni a műtéteket és a drágább vizsgálatokat, ezért egy-egy beavatkozásra hosszú várólisták alakulnak ki. Jelenleg a szürke-hályogműtétekre a legmagasabb a várakozók száma (25175 fő), ezt követi a csípőprotézis-műtétre várók száma (16827 fő). A várólisták hossza: CT: akár több hónap; MRI: akár 184 nap; belgyógyászati ellátás: akár

120 nap; kardiológiai ellátás: akár 170 nap; szemészet, ultrahang: akár 98 nap. (Nyugati államokban is ismert a várólisták problémája, még gazdag államokban is elképesztő összegbe kerülne ennek az elkerülése.)

A biztosítók nem azt a trükköt ígérik, hogy pénzért (amit állítólag a rendszert jól ismerő orvosok a hálapénzért megtesznek) a várólistákon előrébb tolják ügyfelüket, hanem hogy a csökkentett állami finanszírozás miatt ki nem használt kapacitásokat használnák a biztosítók ügyfelei.

A tervek szerint havi 5-10 ezer forintos díjért (amit a munkáltató fizethet adómentesen) már igénybe lehetne venni a biztosítók alapszolgáltatásait.

Egészségügyi közgazdászok szerint az intézkedéssel kétszintű egészségügyi ellátás jöhet létre Magyarországon: lesz a forráshiányos állami, ami vergődni fog, és lesz a középosztály által finanszírozott (akiket a biztosítók „fognak" majd össze) virágzó magánegészségügy.

Hálapénztarifák

  • Diagnózis gyorsított laborvizsgálat alapján - 30 ezer forint
  • Vényköteles gyógyszer beszerzése kórházi ápolótól - 10 ezer forint.
  • Szülés - 40-300 ezer forint
  • Szemműtét - 70 ezer forint
  • Sebészeti műtét - 30-50 ezer forint.
  • Altatóorvos - 10 ezer forint.
  • Ápolónő - 1000 forint hetente.
  • Betegszállító - 5-600 forint.

(Forrás: Generali)

Béremelés, átlag +65 ezer

Szócska Miklós államtitkár jelentette be, hogy az orvosok 350 ezer forint bruttó alapbérig 65623 forintos béremelésre számíthatnak. A nem orvos diplomásokra egységesen bruttó 31435 forint jut. A szakdolgozók új bértáblára és tizenöt-húszezer forintos emelésre számíthatnak, de az ügyeleti díjakat a kormány határozatlan időre törvényben befagyasztja. Figyelembe véve a kormányzat cselekvését és a jelenlegi gazdasági helyzetet, megelőlegezett bizalommal a 2013-as bérrendezési ígéretekre, a  magyar Rezidens Szövetség tegnap este úgy döntött - egyeztetve a Magyar Orvosok Szövetségével -, hogy a letétbe helyezett felmondásokat 2012 márciusában nem fogja aktiválni - közölte Papp Magor, a szövetség elnöke.

Nem igaz, hogy sok a kórházi ágy

A szocialista-szabaddemokrata kormányok szétverték a fekvőbeteg-ellátást, drasztikusan csökkentették az aktív ágyak számát, miközben elmulasztották a járóbeteg-ellátás fejlesztését... Ma már egyértelmű, hogy a megmaradt 44376 aktív ágy a jelenlegi kaotikus viszonyok és szervezetlenség mellett elégtelen. A kórházbezárások még középtá-von sem jelentenek valódi megtakarítást. Nem igaz az az állítás, hogy Magyarországon sok a kórház, sok a kórházi ágy. Az 5 milliós lélekszámú Norvégiában 80, a 8 milliós Ausztriában 212 kórház van, miközben hazánkban 160 kórház található. Fekvőbeteg-kapacitásunk 4-6 százalékkal magasabb, mint az uniós átlag - olvasható a Nemzeti Együttműködés Programjában, azaz a kormányprogramban.

Olvasson tovább: