Kereső toggle

Tűkön ülnek a németek

Merkel nem hisz a gyors megoldásokban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Merkel kancellár asszony csalódást okozott a honfitársainak, amikor a napokban kifejtette: nem tartja valószínŐnek, hogy a Brüsszelben megrendezésre kerül uniós állam- és kormányfi csúcstalálkozón nagy lépést tennének egy összehangolt megoldás irányába.

Angela Merkel eddig visszafogott, inkább várakozó magatartását az uniós válsággal kapcsolatban már nemcsak az ellenzék soraiból, de saját pártjában is többen kritikával illették. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a kancellár asszonynak végre kockáztatnia kellene – írja a Der Spiegel német magazin. A kereszténydemokrata unió vezetősége körében is növekszik a feszültség. Bár mindenki a helyes lépéseket sürgeti, az emberek egyre bizonytalanabbá válnak. Az egymást követő mentőcsomagok, amelyek semmilyen eredményt nem hoznak, még a kormányt támogatók körében is kétségeket ébresztenek. Más CDU-politikusok viszont arra panaszkodnak, hogy Merkel túlzottan „taktikázik”, és a választói elvárások alapján cselekszik.
A német kancellárhelyettes és gazdasági miniszter, Philipp Rösler elutasította a görög állampapír-felvásárlás lehetőségét, és az eurókötvények ötletét elvetette – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilapban. A legnagyobb német ellenzéki párt, az SPD viszont felajánlotta az együttműködés lehetőségét a kancellár asszonynak, ám feltételnek az eurókötvények kiadásához való hozzájárulását szabta.
Az euróövezet tagországai egyértelműen a válsághelyzet visszaszorításáért küzdenek. Egyre többen támogatnák egy a bankokra kivetett adó bevezetését, ami által elkerülhető lenne, hogy a hitelminősítők Görögországot teljesen vagy csak részlegesen is fizetésképtelennek minősítsék.
A nyomás az európai politikusokon egyre inkább nő: egyre több befektető von ki tőkét a bizonytalan piacokról. A politikusok viszont ösztönösen olyan megoldást keresnek, ami „csak kicsit fáj”. Szemben a gazdasági szakemberek véleményével, akik szerint a „gyengéd” megoldások ebben az esetben nem lehetnek célravezetőek.

Variációk egy görög drámához

A Süddeutsche Zeitung német napilap négy lehetőséget vázolt fel, amelyek megoldást jelenthetnek a görög – és egyben európai – adósságválság további növekedésének megfékezésére.

1. Önkéntes állampapírcsere
A lehető „leggyengédebb” megoldást a régi görög államkötvények önkéntes lecserélése jelentené. Mivel Görögország fizetőképességét sokan vitatják, az állampapírok eredeti értékük közel felére estek vissza, ám ugyanakkor az államnak rendkívül magas kamatokat kell utánuk fizetnie. Ezen pluszköltségek fedezéséhez van szüksége Athénnak az unió támogatására. Így felmerült ezen kötvények lecserélésének ötlete, hosszabb futamidejű – akár 30 éves –, alacsonyabb kamatú papírokra. A lépés előnye lenne, hogy Athén pénzügyi gondjainak egy része hosszú időre meg lenne oldva, a befektetők pedig még reménykedhetnének abban, hogy pénzüket valamikor viszontlátják. Hátrányt jelenthetne viszont a hitelminősítő ügynökségek reakciója, amelyek már egy enyhébb adósságátértékelés esetén is fizetésképtelennek minősítenék Görögországot.

2. Állampapírok visszavásárlása
Jelenleg úgy tűnik, hogy a politikusok többsége a görög államkötvények visszavásárlásának lehetőségét támogatná. Ebben az esetben Görögország a bankoktól visszavásárolná állampapírjait, de jóval alacsonyabb áron, mint a papírok eredeti értéke. Ezáltal a hitel egy részét Athén törlesztené, a maradékot elengednék. A visszavásárláshoz szükséges pénzt az uniós mentőprogram teremtené elő. Kérdés viszont, hogy a bankok milyen feltételek mellett adnák el állampapírjaikat, ha egyáltalán belemennének az üzletbe. Az adósság csökkenése viszont a visszavásárolt papírok értékétől függ.

3. Nagyobb adósságelengedés

Radikális megoldás lenne a görög adósság egy részének elengedése, aminek lehetőségét egyelőre egyik hitelező sem támogatja. A „megoldás” így hangzik: Athén hitelezőit (többnyire bankokat) kötvényeik lecserélésére köteleznék, azok értékének 30 százalékos csökkentése és futamidejük 30 évre való meghosszabbítása mellett. Ráadásul az euróövezet tagországai mindezért közös garanciát vállalnának. Mivel így a hitelezők követeléseik 30 százalékától eltekintenének, a görög adósság ennek arányában csökkenne. Ennek a lépésnek előnye volna, hogy a befektetők „első osztályú” állampapírok birtokába jutnának, amelyeket a piacon bármikor jó áron el tudnának adni, miközben Athén is megszabadulna adóssága nagy részétől. Várható hátránya viszont, hogy a hitelminősítő ügynökségek továbbra sem kímélnék a görög bankokat, így azok nemzetközi támogatásra szorulnának.

4. Kiszállás az euróövezetbl

Egyesek inkább Görögország kilépését sürgetnék az euróövezetből, és az ország megmentéséért legszívesebben semmit nem tennének. Ebben az esetben a görög államcsőd elkerülhetetlen volna. Ez pedig a bankok államosítását és a tőkemozgások korlátozását is jelentené, nehogy az állampolgárok külföldre menekítsék minden pénzüket. Görögország új fizetőeszközt kapna, amely az euróval szemben rendkívül gyenge lenne, de így talán az ország lassan újra versenyképessé válhatna.

Olvasson tovább: