A várakozásokkal szemben az unió pénzügyminiszterei elhalasztották a 110 milliárd eurós görög segélycsomag aktuális részletének utalását. Július 3-ig adtak haladékot Görögországnak arra, hogy konszenzusra jusson, és elfogadja a megszorító intézkedéseket, melyekért cserébe hozzájuthat a mentőcsomag soron következő, 12 milliárd eurós tételéhez. Pedig ez az összeg rövid távon megakadályozhatná az ország fizetésképtelenné válását. Lapzártánk napján Papandreu kormánya megnyerte a görög parlament bizalmi szavazását, a 300 képviselő több mint fele támogatta a kormányt. A következő lépés a megszorítások jóváhagyása lehet. A neves politikusdinasztiából származó Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök szerint hazájának „az elmúlt évtizedek legnagyobb fenyegetésével kell szembenéznie”.
Athén időközben „háborús” övezetté alakult a tüntetők és a rendőri erők folyamatos ütközetei következtében. „Fojtogató a légkör” – állítják a tüntetők, a könnygázgránátok ugyanis váratlanul csapódnak közéjük. „Saját kormányunk harcol ellenünk” – mondják. Egy fiatal diáklány a BBC-nek elmondta, hogy már nem mer a tüntetők közé menni, mert a békés tömegben álarcos provokátorok húzódnak meg, akik agresszív támadásokkal hergelik a rendőröket. Az athéni parlament körül hatalmas a káosz, a tüntetők „Tolvajok! Csalók!” kiáltásokkal üzennek politikusaiknak. Pedig Papandreu miniszterelnöknek és újonnan kinevezett pénzügyminiszterének egy 28,4 milliárd eurós költségcsökkentésről és gazdasági reformokról kellene most konszenzusra jutnia. A görög kormány kezdi teljesen elveszíteni társadalmi támogatottságát. Még a leglojálisabbak is arról beszélnek, hogy a kormány jót akar, de ezt a helyzetet képtelen kezelni. Persze a többség ennél radikálisabb véleményen van. Egy görög tüntető, Vangelisz Papadojoiannisz 46 éves IT-szakember az AFP hírügynökség helyi tudósítójának elpanaszolta a görög átlagemberek félelmét: „El akarják venni azokat a szociális vívmányokat, amiket az utóbbi évtizedekben elértünk, és visszaküldenek bennünket a középkorba azért, hogy megmentsék a bankokat és a bankárokat.” Pedig a válságból való kilábalás első lépése volna, ha a tüntetők szépen hazamennének, és „felvennék a munkájukat”. Helyette azonban rombolnak és károkat okoznak – nem csak – a helyi államkasszának.
Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök egy berlini különtalálkozón szorgalmazták az újabb hitelek folyósítását. Legnagyobb mértékben ugyanis a francia és német bankok finanszírozzák a görög államadósságot, ezért a görög összeomlás katasztrofális lenne e két ország számára.
Görögország ördögi csapdája egy politikai célú hazugsággal vette kezdetét. A jelenlegi szocialista kormány elődje azzal próbált a görög választásokon előnyt szerezni és hatalmon maradni, hogy meghamisította a Brüsszel számára is benyújtott költségvetési hiányról szóló adatokat. Tavaly év elején robbant a bomba, amikor kiderült a „turpisság”, és az ország egyszeriben elveszítette a pénzpiacok bizalmát. 2010 májusában az EU és az IMF a görög államcsőd megakadályozására 110 milliárd eurós mentőcsomagot szavazott meg, cserébe Athén 30 milliárd eurós büdzsécsökkentésre kötelezte magát. A kiadáscsökkentés érdekében tett megszorítások lefékezték a gazdasági növekedést, megnövelték a munkanélküliséget, és erősítették a feketegazdaságot, így az államháztartási hiány lefaragása közben az ország még inkább eladósodott. Mit is jelent ez számokban? A görög államháztartási hiány az éves GDP-re vetítve 10,5 százalék, ami előrelépés ugyan a 2009-es 15,4 százalékhoz képest, viszont messze elmarad a tervezett 8 százaléktól. Eközben az ország államadóssága az egekbe szökött, és már az éves nemzeti össztermék 143 százalékát teszi ki, ráadásul a megszorítások 2,7 százalékos visszaesést eredményeztek a gazdaságban. Az államadósság ilyen növekedése és a még mindig magas költségvetési hiány azt eredményezi, hogy a görög állampapírok a piacon csak magasabb kamattal értékesíthetőek, ami tovább nehezíti az állam piaci hitelhez jutását. Görögország újabb mentőcsomagra szorul. Athén szerint júliusban meg kell érkeznie a várva várt 12 milliárd eurónak, hogy a beláthatatlan következményekkel járó államcsődöt elkerüljék. Ráadásul egy újabb 110 milliárd eurós segélycsomagra is számítanak, ugyanis időközben Görögországot a leghitelképtelenebb államok közé sorolták a hitelminősítők. Sokak szerint e „második csomag” nélkül egy-két év múlva újra államcsőd fenyegetne.
Az eurózóna elhagyása hatalmas presztízsveszteség lenne Athén és az uniós szimbólumnak számító közös európai valuta, az euró számára egyaránt, ezért ezzel az eshetőséggel jelenleg nem számolnak az unió vezető pénzügyminiszterei. Pedig több szakember szerint az eurózóna elhagyása lenne az egyik, vagy éppen az egyetlen kézenfekvő megoldása a görög helyzetnek. Más vélemények szerint Görögország magára hagyása rosszabb lenne, mint a Lehman Brothers csődje, ami a második világháború utáni legnagyobb gazdasági válsághoz vezetett.
A kialakult helyzet miatt gőzerővel zajlik a bűnbakkeresés. A Nyugat a korrupt görög politikai elitet és a pillanatnyi érdekeinél tovább nem látó, versenyképességi gondokkal bajlódó gazdasági szférát okolja. A görögök saját kormányukat és az EU-t okolják a kialakult helyzet miatt, mivel szerintük a kormány korrupt, az unió pedig túl kemény feltételeket szabott a segélycsomaghoz, és adósságcsapdába zárta Athént. Papandreunak nemzeti konszenzust kellene teremtenie, hogy megmentse Görögországot, ezáltal az eurót, közvetve az eurózónát, sőt egész Európát is egy gazdasági káosztól. Sajnos a válság kezeléséhez nélkülözhetetlen görög nemzeti összefogás egyelőre távolinak tűnik. Enélkül ugyanis akár egy lyukas vödörbe is tölthetné az EU a milliárdjait.
2011. 06. 24. (XV/25)
