Kereső toggle

Felfokozott várakozások a szakadék szélén

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jelentősen javított a kormány a befektetőknek szánt kommunikációján, aminek hatására januárban Magyarország kockázati megítélése is javulni kezdett. A tét nem kevés: a februári reformjavaslatokon múlhat, hogy a bóvli kategória határán álló Magyarország elkerülheti-e a drámai következményekkel járó újabb leminősítéseket.

Bár a jelenlegi kormány támogatottsága töretlennek látszik, a befektetők és hitelminősítők nem értékelték túlságosan nagyra a tartós forintgyengülést okozó nyilatkozatokat a különadók kivetéséről, a nyugdíjjárulékok átcsatornázásáról, valamint a magánnyugdíj-megtakarítások „kvázi államosításáról”. Előkarácsonyi ajándékként – tavaly december 23-án – a Standard & Poor’s (S&P) és a Moody’s után a harmadik nagy hitelminősítő intézet, a Fitch is a bóvli kategória határára minősítette le a magyar államkötvényeket. Lesújtó véleményükkel nincsenek egyedül. A CMA Datavision 2010-es évzáró listáján – az öt éven belül bekövetkező államcsőd ellen védő biztosítások árazása alapján – Magyarország 2010-ben felkerült a világ tíz pénzügyileg legkockázatosabb országának listájára. Viszonyítási pontként szolgálhat, hogy az egyik szomszédunk a díszes listán éppen Irak, és némi vigaszul, hogy Görögország vezetésével négy másik európai ország is megelőz minket.
Ugyan a hitelminősítő cégek tekintélyét a válság alaposan megtépázta, a befektetők számára még mindig ők nyújtják az egyik legfontosabb támpontot a vállalatok és államok pénzügyi helyzetével, azaz fizetőképességével kapcsolatban. A minősítő osztályzatokat hagyományosan három nagy kategóriába sorolják: befektetési, spekulatív vagy bóvli, illetve nagyon spekulatív. (Ezt tovább differenciálják, például az S&P rendszerében csak a befektetési kategória az AAA-tól a BBB-ig összesen tíz fokozatból áll.) Minden minősítésbeli változás jelentős esemény lehet, különösen, ha váratlanul érkezik. A befektetési ajánlás elvesztése pedig különösen drámai folyamatokat indíthat be. A legtöbb nagy külföldi intézményi befektető üzletpolitikájában ugyanis alapelem, hogy csak befektetésre ajánlott értékpapírokba teheti a pénzét. Amennyiben ez a minősítés nincs meg, nincs mérlegelési lehetőségük, el kell adniuk ezeket az értékpapírjaikat, majd pedig az így felszabaduló összeget azonnal más devizára váltva kiviszik az országból. Egy ilyen lépés rendszerint rövid idő alatt óriási veszteségeket eredményez mind az államkötvények árfolyamában, mind az adott deviza értékében. Egy-egy komolyabb leminősítés pánikszerű reakciót válthat ki, hiszen mindenki próbál elsőként kiszállni a még súlyosabb veszteségek elkerülése érdekében. Esetünkben is ördögi kör állhat elő, hiszen egy újabb leminősítés után a magyar állam és vállalatok is csak nagyon magas kamatok mellett juthatnak hitelhez, ami tovább rombolja az ország fizetőképességét.

Elemzői optimizmus

Sokan úgy vélik, hogy a kormánynak már nem maradt több lehetősége a hibázásra, amennyiben el akarja kerülni a bajt. Matolcsy György először tavaly november közepén tett ígéretet arra, hogy tavasszal előáll egy „növekedési és stabilitási” programmal. Nem sokkal később az is kiderült, hogy összesen 600-800 milliárd forint megtakarítást remélnek az ebben foglalt strukturális reformoktól. Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjújában is úgy nyilatkozott, hogy a kormány jelentős kiadáscsökkentő lépéseket tervez. A kiszivárogtatott tervek és reménykeltő nyilatkozatok hatására egyre többen tekintenek bizakodóan a februárban bejelentendő programra. Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője szintén nem számol a közeljövőben komolyabb leminősítéssel. „A költségvetés sarokszámai elég jók” – nyilatkozta a Heteknek. Majd hozzátette: a februárban beterjesztendő reformoktól sokan sokat várnak, hiszen Magyarországon – régiós szinten is – igen magas az állam újraelosztó szerepe, és ez mindenképpen átalakításra szorul. Nemkülönben problémás jelenleg az állami vállalatok működése és az állami szolgáltatások szerepe is. Amennyiben a reformjavaslatok nem csak „megkapargatják a felszínt”, úgy a hitelminősítők kedélyei is lenyugodhatnak egy időre.
Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója is optimistának tartja magát a leminősítési várakozásokkal kapcsolatban, habár lapunk kérdésére kifejtette: „Mindhárom hitelminősítőnél éppen csak a bóvli kategória felett lebegünk, negatív kilátással. Az előbbi egyértelmű üzenetet hordoz – azaz, hogy irányváltásra van szükség a fiskális politikában –, míg az utóbbi azt jelzi, hogy ennek rövid távon meg kell történnie.” A hitelminősítők nem egyik hónapról a másikra bírálják felül a korábbi ajánlásukat, hanem a következő minősítés előtt átlagosan akár 6-18 hónap is eltelik. Ha a jövőben a gazdasági aktivitás a látványos fellendülés jeleit mutatja, továbbá egy hónapon belül fiskális kiigazításra, illetve kisebb megszorításokra kerül sor, nehezen indokolható egy leminősítés. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kormány a februári intézkedéseivel pont arról szeretné meggyőzni a külföldi piaci szereplőket, hogy Magyarország számára nemcsak az a fontos, hogy a költségvetés fő számai teljesüljenek, hanem az is, hogy ezek a számok többéves távlatban is fenntarthatóak legyenek – nyugtázta Orosz Dániel.
A Fitch Európáért felelős igazgatója, Edward Parker is úgy nyilatkozott a Bloomberg hírügynökségnek, hogy a kiadáscsökkentési tervek miatt nem látnak okot arra, hogy a nagyon közeli jövőben újra leminősítsék Magyarországot, de mindez a jövőbeni események függvénye. Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője viszont nem tartja kizártnak, hogy a reformtervek ellenére legalább egy hitelminősítő újra leértékeli hazánkat, ugyanis pénzügyi szempontból sok szakembernek nem tetszik a nyugdíjpénztári rendszer átalakítása. A magyar állampapírpiacon mindenesetre már megjelentek azok a bátor befektetők, akik szerint innen már csak felfelé vezethet az út, és előre igyekeznek meglovagolni a februárban megjelenő reformcsomagot.

Olvasson tovább: