Kereső toggle

Megszorított Európa

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha úgy vesszük, mi már túl vagyunk a nehezén, míg Európa most kapja a feketelevest. A kontinensen egyre-másra jelentik be a kormányok, hogy megszorításra van szükség a súlyos államháztartási helyzet miatt.

Féltucatnyi állam jelentette be eddig, hogy szigorú lépésekre szánja el magát. Nemcsak Görögország van ugyanis olyan pénzügyi, gazdasági helyzetben, amely megköveteli a megszorításokat, hanem Spanyolország, Portugália, Írország, Nagy-Britannia, sőt a szomszédos Románia is mind erre kényszerültek. Legújabban Olaszország csatlakozott a „klubhoz”. De nemcsak ezekben az országokban van probléma: az euróövezetben jelenleg csupán két ország képes arra, hogy betartsa a maastrichti kritériumokat.

Hangos utcák

Bukarest utcái a tüntetők hangjától hangosak. Nem véletlen, hiszen az említett országok közül talán itt lépnek életbe a legszigorúbb intézkedések. Az eddigi román gazdaságpolitika szerint nem lehet egyszerre virágzó gazdaságot és jóléti államot építeni, mert ennek ára – esetükben is – az eladósodás, a magas államháztartási hiány lett. A helyi kormánynak az idén 2,5 milliárd eurót kell megtakarítania, azaz 6,8 százalékra kell levinnie a deficitet a jelenlegi 9 százalékról.
Ennek érdekében a román kormány jelentős mértékben – becslések szerint akár 70 ezer embert elbocsátva – leépíti a köztisztviselői kart, azoknak pedig, akiknek megmarad az állása, 25 százalékkal kevesebb bért fizet. Nem csekély mértékben, 15 százalékkal csökkentik a nyugdíjakat és a munkanélküli járadékot, megadóztatják az étkezési utalványokat, megvonják a 13. havi béreket, vizitdíjat és kamatadót vezetnek be, eltörlik a korengedményes nyugdíjat, megszüntetnek 9000 kórházi ágyat. Drágul az energia is, mivel a kormány csökkenti a támogatási keretet, és nem zárható még ki, hogy emelik az áfakulcsokat. Nem véletlen, ha mindez ismerősen cseng az olvasóknak, hiszen hasonlókat éltünk át az elmúlt időszakban magunk is. Ezek az intézkedések az IMF feltételei annak érdekében, hogy Románia lehívhassa a rendelkezésére álló
20 milliárd eurós hitelt.
A drákói intézkedések szinte sokkolták a lakosságot. Kiterjedt megmozdulásokat szerveztek az egészségügyi, a tömegközlekedési és a közoktatási szakszervezetek. A polgármesteri hivatalok, kórházak csak csökkentett üzemmódban működnek ezekben a napokban.
Nem csak a keleti szomszédunknál ilyen kedvezőtlen a helyzet. A déli országokban is hasonló kényszerpályák alakultak ki. A spanyolok és a portugálok már a görög válság kezelésével párhuzamosan siettek bejelenteni, hogy ők is készek lépéseket tenni a szakadékba zuhanás ellen, csak azért, hogy ne mossák őket össze a görögökkel. A spanyol kormány úgy döntött, hogy
5 százalékkal csökkenti a közszolgák bérét, jövőre pedig befagyasztják, ideiglenesen felfüggesztik a nyugdíjak inflációkövető emelését (azaz reálértéken csökkenhetnek). A kormány tervei szerint a kétéves csomag révén 15 milliárd eurós kiadást spórolnak meg. Az intézkedések hátterében, esetükben is az elszaladt deficit áll, amely tavaly 11,2 százalékra rúgott. Mivel Spanyolország tagja a monetáris uniónak, így ez a mutató nem lehetne 3 százaléknál magasabb, ez esetben azonban közel a négyszeresét teszi ki. Ám a megszorítások után optimális esetben is csak 2013-ban érik el a minimálisan elvárt szintet.
Hasonló lépéseket vezetett be a szomszédos Portugália.
A döntés értelmében az állami alkalmazottak bérét 5 százalékkal visszanyesik, s 2,5 százalékos adót vetnek ki a nagyvállalatok és bankok profitjára. Ezen kívül 1-1,5 százalékponttal emelik a személyi jövedelemadó kulcsát, az áfát pedig 20 százalékról 21 százalékra növelik. A portugál kormány arra számít, hogy mindezek nyomán az államháztartási hiány a tavalyi 9,4 százalék után az idén 7,3 százalékra mérséklődik, jövőre pedig megközelíti a 4,5 százalékot.
Olaszország a héten csatlakozott a megszorító intézkedéseket bevezető euróövezeti országokhoz. Az olasz kormány szintén két év alatt 24 milliárd euróval akarja mérsékelni az állami kiadásokat. Ezt elsősorban a helyi önkormányzatok költségvetésének, illetve a köztisztviselők bérének a megkurtításával, az elbocsátásokkal, valamint a nyugdíjkorhatár kitolásával érnék el. Az olasz államháztartási hiány tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százaléka volt, ami az előző országokhoz képest kisebb mértékben, de mégis meghaladja az engedélyezett 3 százalékot. A megszorítások révén 2012-re
2,7 százalékra csökkenhet a deficit, ami jelzi, nem ez a mutató a leggyengébb pontja az olasz gazdaságnak. Leginkább az államadósság számít kritikus területnek, hiszen ez közel a duplája (118 százalék) a maastrichti kritérumokban meghatározott GDP-arányos 60 százaléknak. Ez pedig megközelíti az államcsőd szélén táncoló görög államadósság szintjét!
Bár a sikeres gazdasági fejlődés mintapéldája volt, Írország a válság kitörése óta az egyik „krízisország” lett. Az államháztartási hiány esetükben is jócskán elszaladt: négyszerese a maastrichti kritériumokban engedélyzettnek. A helyi kormány szintén megszorításokat tervez, melyek nélkül akár a GDP 16-17 százalékára is emelkedhetne a deficit. Az ír gazdaság „betegségét” jelzi, hogy még az idén 9 százalékkal csökken a GDP, 2007 és 2010 között pedig összesen 14 százalékkal zsugorodott. Az államadósság az év végére a 110 százalékot is elérheti, miközben 2007-ben még ennek a töredéke volt csupán.
Nagy-Britanniában sem rózsás a helyzet. Az új brit kormány sem kerülheti el a megszorítások bevezetését, hiszen a deficit tavaly meghaladta a 11 százalékot, és az államadósság is meredeken emelkedik. Elemzők több tízmilliárd fontos kiadáscsökkentést várnak a kabinettől.

Hol van Maastricht?

Maastricht egyébként nem túl jelentős dél-holland város, mégis hozzá igazodik egész Európa. Itt írták alá ugyanis azt a szerződést, amely szabályozza az euróövezetbe tartozó országok legfontosabb pénzügyi, gazdasági kritériumrendszerét, és amely biztosíthatja a közös valuta működőképességét (lásd táblázatunkat). Éppen ezért kritikus pont, hogy – nem csak a válság miatt – jelenleg két ország kivételével egyetlen állam sem képes betartani. Luxemburg és Finnország – a két eminens –, ahol valószínűtlenül alacsony 0,7, illetve 2,2 százalék csupán az államháztartás hiánya. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol most megszorításokat vezetnek be, a minimálisan elvárt 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány a többszöröse, akár három-négyszerese is lehet. Ez a mutató a legerősebbnek számító német gazdaságnál is felette van a limitnek, igaz 0,3 százalékkal, de a franciák, a belgák jóval túllépik ezt a szintet. A deficit egész Európában átlagosan 7 százalék, azaz a minimális szint több mint kétszerese. Amennyiben nekünk sikerülne tartani a tervezett 3,8 százalékos deficitet, a 6. legjobb eredményt érnénk el az EU 27 állama rangsorában.
Emellett az államdósság GDP-arányos 60 százalékos küszöbének tartása is igen nagy kihívás az eurózóna országainak. A 27 tagországból mindösszesen 6 képes teljesíteni ezt az elvárást. Nem véletlen tehát, hogy számos elemző felteszi a kérdést, valóban működőképes-e az euróövezet akkor, ha a tagállamok nem tartják be – nem képesek betartani – az elemi kritériumokat. Másrészről, ha ebben a formában is működik az euróövezet, szükség van-e egyáltalán erre a kritériumrendszerre.
Az elemzők arra is felhívják  a figyelmet, hogy a most bevezetett megszorító intézkedések, bár az államháztartási hiány csökkentése miatt szükségesek, összességében mégis nagy károkat okozhatnak.
Simon Tilford, a Center for European Reform intézet vezető elemzője szerint „illúzió azt hinni, hogy az export élénkítését célzó megszorítások kivezetnek a recesszióból. Épp ellenkezőleg: a kiadáscsökkentés hatására tovább lassulhat az európai gazdaságok növekedése, és fokozódhat a deflációs nyomás” – fogalmazott a The Wall Street Journal hasábjain. Úgy véli, Németország jó példa arra, milyen következménnyel járnak a megszorítások.
„A német kormány az elmúlt években befagyasztotta a reálbéreket, így a hazai kereslet nagyobb ütemben csökkent, mint amennyivel nőtt az export, ami negatív hatással volt a gazdaság teljesítményére. Ha pedig egyszerre több kormány is hasonló stratégiát követ, akkor a visszaesés az egész kontinensre nézve súlyos lehet. Az elemző elismeri ugyanakkor, hogy a válság által leginkább sújtott államokban – Spanyol-, Ír-, illetve Görögországban – elengedhetetlen bizonyos megszorítások bevezetése ahhoz, hogy elkerülhető legyen az államcsőd. De felhívja a figyelmet arra, hogy mindez láncreakciót indíthat el, magával húzhatja más országok teljesítményét is. Ez pedig az európai gazdaságok stagnálását, az életszínvonal visszaesését, deflációs nyomást okozhat kontinensszerte. Tilford szerint éppen ezért nem a kiadáscsökkentés lenne a legfontosabb lépés, hanem ezzel ellenkezőleg a gazdaságélénkítés és a szociális juttatások némi emelése, hogy fennmaradhasson a hazai kereslet, s így növekedésbe foghassanak a gazdaságok.” 
Az Ernst & Young is hasonló véleményen van. Legfrissebb jelentésükben lassú gazdasági növekedésre számítanak az öreg kontinensen, ami miatt hosszadalmasabb lehet a válságból való kilábalás. Az elemzők csupán 1 százalékos GDP-növekedésre számítanak az idén, és várhatóan tovább nő a munkanélküliség.
Az idén is több ország rekedt recesszióban: így az íreknél, a görögöknél, de még a luxemburgiaknál is negatív tartományban van a gazdaság, és a leggyorsabb növekedést produkáló államokban, úgy mint Máltán, Szlovákiában, Olaszországban is 1 százalék alatti a GDP növekedése. Jövőre egy hajszállal jobb lehet a helyzet, de akkor is csak 1,6 százalékos növekedés valószínűsíthető.
Az elemzés szerint nem kizárt, hogy erősödik a „kétsebességes” Európa képe. Az említett nehézségek miatt nem várható, hogy a különböző országok egyenletes tempóban jönnének ki a válságból. A súlyos nehézségekkel küzdő, megszorításokat elszenvedő államoknak hosszabb időt vesz igénybe a helyreállás. Így egyfajta észak-déli növekedési törésvonal alakulhat ki a következő években. Előrejelzések szerint az érintett mediterrán tagállamokban és Írországban 2012-ig évente mindössze 0,6 százalékos lehet a növekedés, míg a kisebb teherrel küszködő Németország, Franciaország és a Benelux-államok esetében ennek a háromszorosa, azaz 1,8 százalékos is lehet a gazdaság növekedése.
Mindezzel párhuzamosan 2011 első feléig tovább nő a munkanélküliség a kontinensen: a csúcson 17 millió állástalan is lehetséges. Kétségtelen, hogy a legsúlyosabb a helyzet Spanyolországban, ahol 20 százalék a munkanélküliségi ráta, de a fiatalok körében ez eléri a 40 százalékot! Az európai átlagnak számító 10 százalékos rátát meghaladó munkanélküliség Portugáliában, Görögországban, Írországban van, ahol a bejelentett megszigorítások miatt egyébként sem várható gyors javulás.
Az első negyedéves adatok szerint már most hatalmas a különbség Európa és az USA növekedési potenciálja között.
Az amerikai GDP 3 százalékkal bővült az első 3 hónapban tavalyhoz képest, melynek a húzóereje éppen az a tényező volt, amely az európai kontinensen a leginkább hiányzik, és a megszorítások miatt a következő időszakban is gyenge lesz: a lakosság fogyasztása. Ez utóbbi az USA-ban 3,5 százalékkal bővült, mely 70 százalékban járul hozzá az amerikai GDP-hez.

Olvasson tovább: