Kereső toggle

Úttörő pénzügyek

MagNet Magyar Közösségi Bank

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megújult formában és tartalommal lépett nemrég a nyilvánosság elé a HBW Express Bank. Immár MagNet Magyar Közösségi Bank néven kínál olyan pénzügyi termékeket, amelyek – a hazai piacon eddig egyedülálló módon – az üzleti etika szigorú figyelembe vételével a nemzetgazdaság fenntartható fejlődését is szolgálnák.

Az új bank alapvető célja a forrást kereső hazai vállalkozások megszólítása, valamint azoknak a magánszemélyeknek a mozgósítása, akik hajlandóak úgy befektetni a pénzüket, hogy tudják: ha nem is a legmagasabb kamatot kapják majd, a pénzük biztonságban lesz, és a gyengébb kamatért cserébe (az ígéret szerint azonban ez is mindig a jegybanki alapkamat közelében marad) pénzüket az általuk megjelölt célokra fordítják, például kedvezményes finanszírozás formájában.
Salamon János, a MagNet Bank vezérigazgatója a Heteknek elmondta: a 14 ezer ügyféllel rendelkező, 1995 óta jelenlévő jogelőd, a HBW Express hagyományos banki termékei mellé most három új lehetőséget vezettek be, amelyek már e „közösségi koncepció” mentén születtek. Az egyik ilyen termék a Szféra betét, amely esetében a betét tulajdonosa kiválaszthatja, hogy melyik – a fenntartható fejlődéshez kötődő – célt szeretné támogatni, a bank pedig kizárólag oda helyez ki hitelt a betét összegéből. Ezek a célok többnyire a biogazdálkodás, zöld energia, környezetvédelem, munkahelyteremtés és kutatás-fejlesztés területeihez kapcsolódnak, de lehet választani akár az egészségügyi-szociális vagy az oktatási-kulturális szférát is mint preferált finanszírozási célt. Ezáltal az ügyfél tudatosan segítheti a számára fontos közösségi célkitűzések megvalósulását, miközben saját pénze is gyarapodik. Másik kezdeményezésük, a Mentor betét esetében – amely hasonló az előbbihez, de más réteget céloz meg – az ügyfél azt döntheti el, hogy a bank mely magyarországi vállalkozás projektjéhez nyújtson hitelt a pénzéből (Mentor hitel).  Az etikus és transzparens üzletvitel jelszavához kapcsolódik a harmadik újdonság, a Közösségi Adományozási Program (KAP). Ez egy olyan adományozási program, amelynek keretében a bank ügyfelei – a bank által kiszámított, rájuk jutó nyereség arányában – szabadon dönthetnek a bank nyilvánosságra hozott éves nyereségének 10 százalékáról. Meghatározhatják, hogy ezt az összeget az adott évben mely civil szervezetek között osszák szét. Ez a szétosztandó keret idén mintegy 44 millió forint lehet. (A jogelőd HBW Express éves mérlegfőösszege 2009-ben 53 milliárd forint volt, míg – összehasonlításul – az OTP Banké 10 ezer milliárd, éves nyeresége pedig 150 milliárd forint körüli.) Számítások szerint ez a legtöbb betétes esetében 17-18 ezer forint odaítélésének lehetőségét jelenti, de már most van olyan ügyfelük, aki közel 3 millió forintról dönthet. Ha a szavazás eredménye úgy hozza, hogy egy adott cél nem kap elegendő támogatást, úgy a szervezetnek két lehetősége van: vagy a bankkal egyeztetve más célra költi el ezt a kisebb összeget, vagy vár még egy-két adományozót, akiknek felajánlásával teljesíteni tudja az eredeti célját. Magyarországon jelenleg több mint 70 ezer bejegyzett civil szervezet van, de ezek közül jelenleg csak 47 szerepel a MagNet Bank választható listáján. A MagNet célja deklaráltan nem a „profithajhászás”, Salamon János vezérigazgató mégsem fél attól, hogy a tervük pénzügyileg megbukna. Habár a bank felfutásához bizonyosan évekre van szükség, egyéb számokat illetően nem akart jóslatokba bocsátkozni a bankvezető. „Koncepciónk kidolgozásakor több külföldi példát tanulmányoztunk, és ezekből gyúrtunk egy magyar változatot” – magyarázta a Hetek kérdésére. Az egyik ilyen példakép volt a holland Triodos Bank, amelyet eredetileg a környezetvédelem újszerű támogatásának céljából hoztak létre, és immár 25 éve működik közösségi bankként. Másik ilyen példaértékű intézmény a németországi GLS Bank, amely már több mint 30 éve van jelen a helyi bankpiacon, és jelenleg több mint 4 ezer különálló projekt finanszírozásában vesz részt – oktatási, mezőgazdasági, egészségügyi és szociális-jóléti területeken. Igaz, egyik mintabank mérlege sem egetverő (a Triodos esetében 2,3, míg a GLS Banknál 1 milliárd eurós eszközállományról beszélhetünk), de azt több fórumon is hangsúlyozták, hogy ezek az intézmények egyik országban sem igényeltek állami pénzügyi segélycsomagot, és még ezekben a vérzivataros időkben is nyereségesek maradtak. Salamon János elmondta, hogy Kelet-Közép-Európában jelenleg nincs ilyen működő modell, ezért teljesen magukra voltak utalva a testre szabásban. Egyik különbség például a holland modellhez képest – emelte ki a vezérigazgató –, hogy ők jelenleg csak bankbetétekben fogadják a „karitatív” befektetéseket, és nem kínálnak például befektetési alapokat. Ez utóbbi ugyanis a kihelyezett hitelek kockázatát is az ügyfelekre hárítaná, erre azonban – Salamon szerint – a hazai piac még nem érett.
A MagNet a tavaly elfogadott Banki Magatartási Kódexen felüli vállalásokat is tesz: az átláthatóság jegyében arról is tájékoztatná a klienseit, hogy a bank az elért nyereségéből mennyit köszönhet az adott ügyfélnek. Ez az elkötelezettség kiterjed mind a betétesekkel és folyószámlatulajdonosokkal, mind a hitelesekkel szembeni magatartásra is. Ahogy Salamon János elmondta: számukra elfogadhatatlan „megoldás” például a fizetni nem tudó lakáshitelesek kilakoltatása. Egy olyan hitelkonstrukció bevezetését is tervezik, amelyben – miután „kigyomlálnak belőle minden kezelési költséget” – az ügyfeleknek egyszerűen csak a kamatot kell megfizetniük.
A vezérigazgató szerint még igencsak a megvalósítás elején járnak, és a jövőben újabb és újabb termékpárokat (egy betéti, egy hiteltermék), valamint további közösségi banki szolgáltatásokat (például közösségi banki folyószámla) szeretnének bevezetni a magyar piacra.

Más, mint a többi

Több sajtócikkben is kapcsolatba hozták a MagNetet mint „közösségi bankot” a „közösségi hitelezéssel”, amelyet itthon a noba.hu weboldal testesít meg. A klasszikus közösségi hitelezés, angol nevén P2P (peer-to-peer) lényege az volna, hogy az ügyletben részt vevő magánszemélyek döntik el, hogy milyen összeget, mekkora kamattal, kinek adnak kölcsön, illetve milyen összeget, mekkora kamattal akarnak kölcsönkérni.
A közösségi hitelezést nem bankok végzik, hanem közvetítő cégek.
(A „közösségi bank” pedig – ezzel szemben – a banki működés etikusabb módja, ahol az ügyfelek olyan jogokat kapnak a banktól, amelyek más bankoknál elképzelhetetlenek.) Hazánkban 2009-ben nyitotta meg oldalát a noba.hu, de egyetlen ügylet megkötése után parkolópályára került, mivel a magyar jogszabályok szerint rendszeres kamatot csak pénzügyi szolgáltató számíthat fel. Ennek értelmében a Nobá-nak is PSZÁF-engedélyt kellene kiváltania a tevékenységéhez. A magyar helyzet megváltozásáig néhány jól szervezett nemzetközi honlapon elégíthetjük ki ilyen irányú kíváncsiságunkat (például zopa.com, kiva.org).

Olvasson tovább: