Kereső toggle

Lakástámogatás ma

Tragikus (f)elvonás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik, hogy a jogalkotókon kívül senki sem büszke az új lakástámogatási programra. A bemutatott koncepció, ami részben a korábbi jogszabályok július 1-jétől való felfüggesztését, részben az új feltételek október 1-jétől való életbelépését jelenti, nem csalt mosolyt sem a nagycsaládosok, sem a gazdaságkutatók arcára. Pedig a kormány közel 200 milliárd forint megtakarítást remél tőle.

Szollár Domokos kormányszóvivő múlt heti bejelentésének egyik vesszőparipája volt a „megtakarítás", azaz, hogy a költségvetés 172,5 milliárd forintot spórol meg a régin, miközben csak alig 6 milliárdot költ az új rendszerre - várhatóan 2011-ig. Ez a tendencia viszont erősen kétséges. Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda vezetője a Hetek kérdésére rámutatott arra, hogy míg sokak szerint a lakáscélra fordított költségvetési pénz több bevételt hoz, mint amennyit elköltünk, mások szerint viszont egy árva fillér sem térül meg. „Ez a két nézet békében él együtt, pedig egyszerre nem lehet mindkettő igaz." A közgazdász szerint a kiutalt szocpolnak több mint fele eddig is visszaáramlott. Szombathy Márta, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnökségi tagja lapunknak kifejtette: a lakástámogatási rendszert érintő intézkedések pont amiatt nem alkalmasak a válság kezelésére, mert a költségvetés jelentős bevételtől esik el.

A kormányzati kommunikáció másik hangsúlyos eleme volt a „felfüggesztés", ami magában foglalja a szándékot, de a bizonytalanságot is a rendszer újraindítását illetően. Varga Dénes határozott nézete szerint 2010-ről és az azt követő időszakról egy új kormány fog dönteni. Várható egy újabb lakástámogatási rendszer, de a kormányváltás miatt nem lehet becsülni, hogy mikortól és milyen formában. Lehet, hogy már 2011 elejétől, de a klasszikus választási ciklusokat tekintve inkább csak 2012-től. „Az euró-bevezetés árnyékában nem hatékony a forintalapú hitelek támogatásának erőltetetése. Üdvös lenne, ha a szocpol rögtön a választások után visszaállna, majd megvalósulna egy hatékony és méltányos lakáspolitika" - tette hozzá.

Habár a változtatások hivatalos indoklásaként a válságkezelést jelölték meg, ennél pontosabb információkat is nyerhettek azok, akik fellapozták az IMF-hitelszerződés idevágó passzusait. Tény, hogy az IMF hitelszerződésében szerepel a támogatások felfüggesztésére tett ígéret, azonban a dokumentumban az nincs benne, hogy ne lehetne újra módosítani a jogszabályt, vagyis hogy ne kerülhetne ki belőle a „felfüggesztés" - adott hangot reményeinek Szombathy Márta.

A központi retorika egyik következő fontos eleme volt a régi támogatási rendszer árnyoldalainak hangsúlyozása. Többször elhangzott, hogy a régi forma mennyire drága volt. Valóban, hét év alatt elköltöttek rá 1500 milliárdnyi adóforintot. Varga szerint, habár sok felesleges milliárd is elszállt, a rendszer mégis enyhítette a lakáshitelpiac monopolizáltságát, és rengeteg családnak nyújtott érdemi segítséget. Közben kiváltotta sokak ellenszenvét, akik mást sem szajkóztak, mint hogy milyen igazságtalan és visszaélésekre ad okot. „Érdekes, hogy amikor megjelentek az olcsó devizahitelek, és a rendszer hatékonysága gyakorlatilag nullává vált, ezek a bírálatok elhallgattak."

Emellett viszont több erkölcsi probléma is felütötte a fejét: tehetős emberek olykor sokadik lakóingatlanjukhoz is igénybe tudták venni a kedvezményeket, hogy a szocpoligényléssel kapcsolatos mizériákat már ne is említsük. Az ilyen és ehhez hasonló „gyermekbetegségeket" aztán mindig menet közben próbálták korrigálni. Mások szerint a rendszer haszonélvezői kizárólag a bankok voltak, akiknek az intézkedések kapcsán többszörösére duzzadt a hitelkihelyezésük.

Szombathy Márta a Heteknek kiemelte: az új rendelettel összehasonlíthatatlanul nagyobb kárt okoznak a rászorulóknak, mint amennyi visszaélés volt a régi rendszerben. „Amikor egy bankot kirabolnak, nem a bankot szokás megszüntetni" - fogalmazott summásan a NOE képviselője. Azt Szombathy is elismerte, hogy akadtak tipikus jogi esetek, amikor például a szocpolra jogosult családok „eladták" a kedvezményüket, de ezek elenyészőek azokhoz a rétegekhez képest, akiknek ez a támogatás jelentette az „egyetlen demokratikus lakáshoz jutási formát". Jelenleg Magyarországon a nagycsaládosok többsége nem hitelképes. A szocpol elvétele hatalmas érvágást jelent a számukra.

A NOE álláspontja, hogy a támogatási rendszer egyetlen helyes változtatási iránya annak célzottabbá tétele lehetett volna, a visszaélések kiszűrése érdekében. A kamattámogatás csak azoknak a nagycsaládoknak kedvez, akik eleve átlagon felüli anyagi helyzettel büszkélkedhetnek. „Aki például ma átlagfizetéssel gyermekeket nevel egy kétszobás albérletben, nagy eséllyel és jó időre bebetonozódik a helyzetbe" - tette hozzá az érdekképviseleti vezető. A DEM vezetőjének véleménye szerint jól működő hitelpiac elképzelhetetlen jól működő lakáshitel-piac nélkül. Az új támogatást egyetlen olyan család sem fogja igénybe venni, aki a támogatás nélkül ne vett volna fel hitelt. A rendszer tehát nem igazi segítség; csak arról van szó, hogy a hitelfelvevők egy részét áttereljék a devizahitelektől a forinthitelekhez. Továbbá a szabályozás elég bonyolult ahhoz, hogy szakszerűnek és igazságosnak tűnjön, holott nem az. „Nem lakáspolitikáról, inkább csak politikai marketingről beszélhetünk" - véli Varga Dénes.

Fontos momentum, hogy az új kamattámogatási forma október elejétől lesz igényelhető a hitelintézeteknél, míg a régi esetén június 30-án húzzák meg a határt. A július 1-jei felfüggesztés természetesen nem vonatkozik azokra, akik 2009. június 30-ig nyújtják be az igénylésüket, vagy már jelenleg is részesülnek valamilyen lakástámogatásban. ők továbbra is megkapják a kedvezményt. Ennek köszönhetően már most sokan megrohamozták a bankokat - mondta Szombathy. Véleményük szerint az aktuális módosítások rövid távú hatásaként sokan „megelőlegezett" gyermekvállalásokkal próbálnak majd jobb feltételekhez jutni - ha tehetik. De az újszülöttek számának megugrása mégsem jelent majd igazi optimizmust, hiszen e gyerekek jövője továbbra is bizonytalan - tette hozzá.

A jogosultak

• Aki a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét,
• A 2 vagy több gyermeket nevelő nagycsaládosok esetében a 45. életévét;
• Akinek (házastársának, élettársának, gyermekének stb.) nincs másik lakása.

A támogatás

A kamattámogatás mértéke új lakás esetén az állampapírhozam 50 százaléka, lakáskorszerűsítés esetén 40 százaléka. A 45. életévüket be nem töltött és két vagy több gyermeket nevelő szülőknél a kamattámogatás intenzitása, új lakás vásárlása vagy építése esetén a gyermekek számával nő: 2 gyermek esetében 52, 3 gyermek esetében 55, 4 gyermek esetében 59, 5 gyermek esetében 64, 6 vagy több gyermek esetében 70 százalék.

A feltételek

• Új lakás építésére vagy vásárlására, valamint korszerűsítésre lehet felhasználni
• A lakás vételára nem haladhatja meg a fővárosban és a megyei jogú városokban a 25, egyéb településeken a 20 millió forintot
• A hitel összege nem haladhatja meg lakásépítés és vásárlás esetén a 12,5, illetve a 10 millió forintot, korszerűsítés esetén az 5 milliót
• A támogatott hitelt igénylőknek az öt éven belül értékesített lakásuk vételárát be kell forgatniuk az új lakáscél megvalósításába
• A támogatott hitelt igénylők vállalják, hogy legalább egy évig nem értékesíthetik a támogatott kölcsönből épített, vásárolt, korszerűsített lakást
• Legalább 50 százalékot elérő tulajdoni hányadot kell szerezniük a támogatott személyeknek az építendő, vásárlandó új lakásban;
• A lakásban életvitelszerűen kell lakniuk
(Forrás: kormanyszovivo.hu)

Olvasson tovább: