Kereső toggle

A Szocpol bosszúja

Kukába kerül a szocializmus vívmánya

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyarok fele legszívesebben venné a kalapját, és elhagyná az országot. Egy felmérés szerint ezt a reakciót váltotta ki a Bajnai-csomag, s ami leginkább fáj: a szocpol, a forinthitelek kamattámogatása megszüntetésének híre.

Ha nem lenne önmagában elég a világgazdasági válság és annak minden következménye, a kormány ráerősít a helyzetre egy-két lapáttal. Igaz, hogy néhány tízmilliárd forint megspórolható a lakáshoz jutást könnyítő szocpol megvonásával, és néhány tízmilliárd beszedhető az ingatlanadó bevezetésével, ezekkel a „húzásokkal" azonban egy egész ágazatot padlóra lehet küldeni, több tízezer munkahelyet meg lehet szüntetni, és akkor még nem beszéltünk a hosszú távú demográfiai következményekről. Azokat, akik eddig nem éltek még a szocpollal, a megszűnés annyiban érinti, hogy most kapkodniuk kell, hogy elcsípjék a végén a lehetőséget. Azoknak viszont, akik még csak most tervezik a családalapítást, alapjaiban rengetheti meg a jövőjüket. Főként igaz ez abban az esetben, ha csupán a szocpol lehetett volna az önrészük. Így a támogatások elvesztése éppen a jövő generációját felnevelő, leginkább rászorult fiatalokat érinti hátrányosan, kedvezőtlen esetben akár tartósan ki is szoríthatja őket az ingatlanpiacról.

Pedig ez utóbbi ettől függetlenül is  pengeélen táncol. A hitelek megdrágulásával tömegek számára befagyott a hitelhez jutás lehetősége, ezzel párhuzamosan visszaesett az ingatlanforgalom. A gazdasági válság kiterjedésével sajnos egyre több ember veszíti el az állását, ami kritikussá teszi az amúgy is a tűréshatárig feszülő havi törlesztésképességet. Ha az állástalanok és a fizetőképtelenek száma elér egy kritikus tömeget, elindulhat az a folyamat, ami az USA-ban megtörtént, és elindította világ körüli útjára a válságot. Ebben az esetben tömegesen válnának eladóvá lakások, házak, ami miatt a mélybe süllyednének az árak, ellehetetlenülne az ingatlanpiac.

Nemcsak a hitelfelvevők veszítenék el az otthonaikat, hanem az ingatlankereskedők is lehúzhatnák a redőnyt, de az építtető és az építőanyag-gyártó cégek is sorra csődbe kerülnének. Ezen ágazatok „leülése" pedig nemzetgazdasági szinten is komoly kiesést jelentene.

Ez jelenleg csupán lehetséges forgatókönyv, de ma még senki nem tudja biztosan állítani, hogy nem történik meg.

A kormány döntése, miszerint megszűnik a szocpol, a forinthitelek kamattámogatása, illetve az, hogy bevezeti az ingatlanadót, mindenképpen lassítja az ingatlanpiacot. Mivel a szocpolt elsősorban azok vették igénybe, akik számára az így nyerhető néhány millió jelentette az önrészt, akik e nélkül nemigen juthattak volna hozzá az ingatlanhoz, számukra - egy időre legalábbis - bezárult ez a lehetőség.

Az igazi tételt nem is az évi 35 milliárdot igénylő szocpol, hanem a forint alapú hitelek kamattámogatása jelenti, amely éves szinten 100 milliárdba kerül az államnak. S mivel 15-20 éves hitelekről van szó, hatalmasra duzzad ez a tétel. Csak az elmúlt két évben több mint 650 milliárd forintot vitt el. S mivel a válság miatt emelkedtek a kamatok, a kamattámogatás nagysága is emelkedett: a válság előtti 4 százalékos kamat az idén megközelíti a 7 százalékot.

Mint ahogy egy lapunk megkeresésére nyilatkozó szakértő elmondta, az új lakások közül évente 13-15 ezret szocpol segítségével vásároltak meg, így nyilvánvaló, hogy a megszüntetés  után ennyivel kevesebb új építésű ingatlanra lenne igény. Mivel évente jó esetben eddig 40 ezer új ingatlan épült, mintegy 30 százalékkal csökkenhet a kereslet, ennyivel kevesebb munkájuk lesz az építtetőknek, ennyivel kevesebb dolgozóra lesz szükség.

Pedig a kormány jól felfogott érdeke lenne a szocpol rendszerét fenntartani. Mint Kakszi Csilla, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület munkatársa kérdésünkre kifejtette, milliós nagyságrendű adóbevétele származik az államnak minden új építésű ingatlan után. Egy 20 milliós  lakás megépítéséből közel 10 millió forint az államkasszába vándorol áfa, különféle járulékok, illetve szja formájában. Ha szocpolt igényeltek (2 gyermek után 2,4 millió Ft), és támogatott hitelt is kaptak a vevők, akkor is 5 millió forint tiszta bevétele származik az államnak minden új építésű ingatlan után. Igaz tehát, hogy évi 35 milliárd forintot megspórolhat a szocpolon, de mivel az intézkedések az építőipar jelentős visszaesésével járnak, a kieső adóbevételek miatt összességében rosszabbul jár az állam.

Nem említettük még azt, hogy az ágazat ilyen drasztikus összeesése miatt 40 ezer munkahely veszhet el. A munkanélkülieknek járadékokat, segélyeket kellene fizetni, ami további 11 milliárdjába kerülne az államnak - érvelt a szakember.

Hozzátette, hogy már most tömegesen dőlnek be az építőipari cégek, de a gyártók is komoly gondban vannak, hiszen nem tudják eladni a termékeiket. Nem egy ízben történt gyárbezárás, de a többség igyekszik valami minimális termelést fenntartani, hogy ne kelljen elküldeni az embereket. De ez sem tartható sokáig - tette hozzá. Több nagyberuházó nemcsak abbahagyta az építkezést, hanem egyenesen kivonult az országból.

Olvasson tovább: