Kereső toggle

A hetedik

Többet, jobbat vártak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Kommunikációs offenzíva, szimpla beetetés, politikai túlélési program” –
ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illették a közélet szereplői a miniszterelnök
legújabb, sorrendben hetedik országépítő javaslatait. A „Megegyezés” címet
viselő dolgozatot nemcsak az ellenzéki politikusok, hanem az elemzők is
egybehangzóan bírálták, kevésnek tartják ugyanis az előttünk tornyosuló
problémákkal szemben.



Fotó: MTI

Téthelyzetben gyengét hozott a kormányfő – fogalmazták meg az elemzők a
napokban újsághirdetés formájában megjelent miniszterelnöki dolgozat kapcsán.
Gyurcsány Ferenc megegyezést hirdetett, adócsökkentést ígért négy év távlatában.
Elképzelése szerint 1000-1200 milliárd forintnyi adócsökkentésre nyílna
lehetőség. Jövő áprilisban 5 százalékkal csökkenne a tb-járulék 140 ezer
forintos bérig terjedően, és eltörölnék a 4 százalékos különadót. A személyi
jövedelemadó 18 százalékos alsó sávjához a mostani 1,7 millió forint helyett 2
millió forint tartozna. A társasági nyereségadó azonban 16 százalékról 18
százalékra emelkedne. Az elképzelések szerint jövőre nem lehetne költségként
elszámolni a céges autók használatával járó kiadásokat, az eddig adómentes
természetbeni juttatások után pedig 11 százalékos járulékot kellene fizetni,
továbbá emelkedne a jövedéki adó. 2010-ben további 2 százalékponttal mérséklődne
a tb-járulék – a négyéves program végére összesen 10 százalékkal lenne kisebb a
járulék – 750 ezer forint éves jövedelemig nem kellene szja-t fizetni, a 36
százalékos kulcs pedig csupán a 3 millió forintos éves jövedelem felett lépne
életbe.

A kormányfő dolgozatában kultúraváltáson alapuló megegyezésre hívja az ország
polgárait, vállalatvezetőit. Mint fogalmazott, az 1000-1200 milliárdos
adócsökkentést olyan ütemben és mértékben hajtanák végre, ahogy javul az
adófizetési morál. A kilátásba helyezett adócsökkentéseket tehát a gazdaság
kifehérítéséből származó többletbevételekből finanszíroznák. Ösztönzésként pedig
– ahogy Gyurcsány Ferenc fogalmazott – bevezetnék a „zéró toleranciát”.

Az első évben az állam 300 milliárddal finanszírozná az adócsökkentésből fakadó
bevételkiesést, az azt követő években azonban a kifehérítésből származó több
adóbevételnek kell állnia ezt a részt.

A 300 milliárd egyrészről a szigorúbb költségvetési politika eredményeiből állna
össze, másrészről a kilátásba helyezett adóemelésből.

Bírálat minden fronton

Az elképzeléseket nemcsak a politikai paletta másik oldaláról érték bíráló
szavak, hanem adószakértők, elemző közgazdászok, gazdasági kamarák
tisztségviselői egyaránt csalódottságuknak adtak hangot.

A szakértők többsége jó iránynak tartja a „fizessünk többen kevesebb adót”
elvet, azaz a gazdaság kifehérítését, a minél több adófizetőt. Támogatják a
szociálisan hátrányos helyzetűek és a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak
visszahozását a munka világába, hogy növekedhessen a foglalkoztatás. Senki sem
emelt kifogást a jövedéki termékek adóemelése ellen sem.

Bírálat érte azonban a célok elérésének módját. Vámosi-Nagy Szabolcs, korábbi
APEH-elnök szerint jelentős kockázatot jelent az, hogy a bevételt egyedül a
kifehérítésből tervezik – kijelentése számos elemző véleményével egybecseng.

Problémának tartják azt is, hogy túlságosan vérszegénynek tűnik a program. A
kilátásba helyezett intézkedések ugyanis csupán kismértékű tehercsökkentést
hozhatnának, s ez nagy valószínűséggel nem jelentene kellő ösztönzést a nagyobb
adófizetési hajlandóságra. Érdemben tehát nem emelkednének az adóbefizetések.
Akkor sem, ha a zéró tolerancia jegyében az eddigieknél jóval szigorúbban
lépnének fel azokkal szemben, akik megpróbálnak kibújni az alacsonyabb adók
megfizetése alól.

Lapunk által megkeresett szakértők közül egyik sem tudott választ adni, mit is
jelenthet a gyakorlatban a zéró tolerancia. Hogyan fokozható az adóhatóság
behajtási módszere és a bírságai?

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint ez az
elképzelés életszerűtlen és megvalósíthatatlan. Dávid Ferenc, a Vállalkozók
Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kifejtette, nem hisz abban, hogy 1-2 év
alatt megváltoztatható a társadalom. A dolgozat címe azt sugallja, hogy a
kormány megegyezést, partnerséget ajánl a társadalomnak. Abban az esetben
azonban, ha a vállalkozások változatlanul azt érzékelik, hogy az adóhivatal
packázik velük, kis szabálytalanságok miatt is tetemes büntetéseket szabnak ki,
akkor ez az elképzelés halálra van ítélve. Dávid szerint a korrekt az lenne, ha
a fokozott adószigor nem elsősorban a kisvállalkozások, a jóhiszeműségből adódó
szabálytalanságokat elkövető cégek ellen irányulna, hanem a maffiaszerű
csoportokat, személyeket célozná meg. A főtitkár szerint fontos lenne az is,
hogy ne csak a versenyszférában, hanem az önkormányzatoknál is ellenőrizzen a
hatóság. A pályáztatásoknál, nagyberuházásoknál ugyanis nem néhány tízezer vagy
százezer forint, hanem milliárdok folynak el. Ha nincs bizalom, nincs partnerség
– szögezte le.

Parragh László szerint a kormány e tekinetben is hiteltelen, hiszen a
kiigazítási csomag meghirdetésekor azt ígérte, hogy a gazdaság kifehérítéséből
származó többletbevételt visszaadják a gazdaságnak. Miközben érzékelhetően nő az
ebből származó bevétel – az idén is eléri a 70-80 milliárd forintot –, mégsem
váltották be az ígéretet.

Az elnök vitatja, hogy az állam 300 milliárddal megelőlegezné az adócsökkentés
finanszírozását. Parragh László szerint valójában csupán 180 milliárddal járul
hozzá az állam, hiszen a többit adóemeléssel kívánja elérni. Ennek forrásai a 11
százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése az eddig adó- és járulékmentes
étkezési és üdülési csekkre, a céges gépjárműhasználat költségelszámolásának a
szigorítása. A tényleges tehercsökkenés tehát 170-180 milliárd lenne, amely
egyébként közelíti a konvergenciaprogram számaiból és a költségvetési
folyamatokból számítható 140 milliárdot. Ezt most új köntösbe csomagolta a
kormányfő.

Dávid Ferenc a meghirdetett 5 százalékos tb-járulék-csökkenés mértékét támadja.
Ez nem 5 százalék – fogalmazott. Mivel csupán április 1-jétől vezetnék be, éves
szinten ez 4 százalékos csökkenést jelentene. Problémásnak tartja továbbá, hogy
ez csupán 140 ezer forintig járna.

Az elemzők többsége azt is kifogásolta, hogy a kormányfő leszögezte, nincs
lehetőség tovább szűkíteni az állami kiadásokat. Mint Dávid Ferenc kérdésünkre
elmondta, a VOSZ álláspontja szerint számos lehetőség van a kiadások további
faragására. Abban az országban, ahol 72 felsőoktatási intézmény van szemben
Franciaországgal, ahol csupán 40 működik, vagy a 3200 hazai önkormányzat,
miközben Svédországban ennek csupán a tizede, sok lehetőség van a
megtakarításokra.

Mindkét szakember kevesli az adócsökkentés mértékét. Úgy vélik, ha ez az
elképzelés valósulna meg, nem javulna érdemben az ország versenyképessége, sem a
vállalkozások helyzete, nem csökkenne érezhetően az adóteher, és ezért nem is
várható az adómorál érdemi javulása.

Parragh László szerint a szóban forgó 1000 milliárdos csökkentést nem négy év
alatt, hanem már 2009-ben be kellene vezetni. Nem érünk rá három-négy évig
várni.

Epilógus

A szakemberek egybehangzóan úgy vélik, ahogy az eddigi hat, úgy a hetedik
programcsomag sem ad érdemi választ sem a meglevő gazdasági problémákra, sem a
kor kihívásaira. Nem járulna hozzá a versenyképesség javulásához, a gazdasági
növekedés felgyorsulásához, a munkahelyek tömeges létrejöttéhez. Nem csökkenne
érdemben a versenytársaktól való leszakadásunk, és nem járulna hozzá a bérek
emelkedéséhez.

Az eddig példátlanul bizonytalan politikai helyzetben talán a túlélési
lehetőséget éppen egy életképes gazdasági program biztosítaná a kormány számára.
2010-ben választások lesznek, tehát a jövő évi az utolsó teljes éves
költségvetés, amelyet meghozhat ez a kormány. Ez tehát az utolsó lehetőség arra,
hogy működőképes választ adjon a fejünk fölé nőtt problémákra. Amennyiben ez
most ősszel nem sikerül, nem túlzás azt állítani, hogy az ország fejlődése
szempontjából rendkívül fontos időszakban elvesztegettünk hat évet.

A programíró

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként 2005 óta, röpke 3,5 év alatt hét
programot hirdetett meg. Nem ritkán alig néhány hónap különbséggel az előzőt
megcáfolva vagy éppen vadonatúj irányelveket megfogalmazó elképzelésekkel állt
elő.

Programkrónika:

1. 2005 februárjában a „Munka, otthon, biztonság” címen az arányos
közteherviselés fontosságát hirdette meg.

2. Néhány hónap múlva, májusban napvilágot látott a „Száz lépés” program,
melynek elhíresült része az ötéves adócsökkentési javaslat, amelyben 1000
milliárd forintos adócsökkentést fogalmaztak meg, jóvá is hagyta az országgyűlés,
majd visszavonták.

3. Egy évvel később, 2006 májusában újabb elképzeléssel állt elő a
miniszterelnök. „Szabadság és szolidaritás” címen megfogalmazott csomagban
sikeres, modern és igazságos Magyarországot ígért a népnek.

4. Egyetlen hónap múltán, júniusban azonban újabb programmal rukkolt elő,
melyben a korábbiak szöges ellentétét hirdette meg az „Új egyensúly”, közismert
nevén konvergenciaprogramban. Jelentős megszorításokat, adóemeléseket, illetve
új adókat vezettek be.

5. 2007 októberéig kellett várni a következő programig, ekkor ismertette az
úgynevezett „Tisztasági csomagot”, amelyet saját párttársai fúrtak meg.

6. Négy hónap múlva, februárban már az „Új polgárosodás” programjáról
hallottunk, amely elsősorban a munkát, a tudást és a magántulajdont helyezte
előtérbe.

7. Fél év múltán, augusztus végén megszületett a sorrendben hetedik, a
„Megegyezés” című program, melyben a gazdaság kifehérítésén alapuló
adócsökkentést tűzte ki célul.

Olvasson tovább: