Kereső toggle

Egészségügy újratöltve

Kormányzás március 9-e után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ismét porondon az egészségügy átalakítása. A napokban az új szakminiszter új
tervekkel állt elő: nem reformokkal, csupán átalakításokkal. „Elillant a kormány
politikai bátorsága – kommentálta a lapunknak Sinkó Eszter a terveket –,
ugyanakkor némely területen elindíthat pozitív fejleményeket is.”



Vojnik Mária

Nem hoz földrengést az új egészségügyi koncepció. Nem zárnak be újabb
kórházakat, nem csökkentik az ágyak számát. Összességében nem kerül több pénz a
rendszerbe, viszont jó hír, hogy nem is vetnek ki újabb adónemeket, nem
emelkedik a járulék sem. A magánbiztosítók pedig még csak szóba sem kerültek az
újrafogalmazott koncepcióban.

Vojnik Mária egészségügyi szakállamtitkár szerint (felső képünkön) beszédes az
új tervezet címe: „Biztonság és partnerség 2010-ig”, hiszen – mint
megkeresésünkre fogalmazott –, az ellátás biztonságát és partneri viszonyt
szeretnének kialakítani az egészségügyben.

A minisztérium új vezetője hat pontban foglalta össze a legfontosabb teendőket.
Az államtitkár asszony szerint a legfontosabb a lakosság egészségi állapotának
javítása, ezért első helyre helyezték a népegészségügyi program folytatását.
Célul tűzték ki, hogy létrejöjjön egyfajta szemléletváltás, amely révén jó
értelemben véve divattá válik az egészséges életmód. Ennek érdekében lakossági,
iskolai egészségnevelési programot indítanak, főként népbetegségek, mint a
daganatos vagy a szívmegbetegedések kialakulására fókuszálva. Még inkább
elérhetővé válhatnak a szűrőprogramok. A médián keresztül, a munkahelyeken, a
sportközpontokban is hallhatóvá kívánják tenni, hogy az egészség érték. Minderre
300 millió forintot tett félre a kormány.

Szintén fontos teendőnek tartja a tárca az ellátórendszer, a háziorvosi
hálózattól a gyógyító centrumokig bezárólag valamennyi intézmény fejlesztését,
színvonalának emelését uniós források igénybevételével.

A jövőben tovább folytatódik a biztosítási jogviszony ellenőrzése és a fizetési
hajlandóság megerősítése is, felbuzdulva a látványos sikereken. Mára „csupán”
150-200 ezer emberről nem tudnak semmit.

„Nagyon fontos terület – hangsúlyozta Vojnik Mária szakállamtitkár – az
egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzése. A tervek szerint szakképzések révén
új kompetenciákat adnak az egészségügyi dolgozók számára, melyek révén a védőnők,
ápolónők önállóan is elláthatnának bizonyos feladatokat, így kibővülhet a
tevékenységük, munkalehetőségekhez juthatnak. Fontos az is – tette hozzá –, hogy
megakadályozzuk az elvándorlást. Uniós forrásokat is felhasználhatunk a főként
fiatal dolgozók, diplomások számára arra, hogy megkönnyítsük a családvállalást,
a család és a munka összehangolását. Ennek érdekében lehetővé kívánjuk tenni a
rugalmas munkaidő bevezetését. A pályát elhagyókat átképzésekkel, tudásuk
felfrissítésében, illetve letelepedésük támogatásával kívánjuk támogatni.”

Jelentős változás lehet a március 9-ei népszavazás óta, hogy a kabinet nem
tervezi magánbiztosítók bevezetését, sem az OEP felosztását. Marad az egy állami
biztosító, de a mostani megyei biztosító pénztárak regionális irodákká, helyi
szolgáltató, elosztó intézményekké és ügyfélszolgálati irodákká alakulnak át.
Országos szinten változatlanul az OEP feladata lesz a költségek ellenőrzése, a
nyilvántartás vezetése. A regionális irodák ezzel szemben nem lesznek önálló
költségvetési intézmények. Az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát ezen a
szinten lesz majd meghatározva, helyben világosabban láthatók ugyanis a valós
szükségek, igények. Vojnik Mária szerint a most tapasztalt területi
egyenlőtlenségek kialakítása a jelenlegi országos központú elosztás rovására
írható. Lényeges változást hozhat az az elképzelés, hogy a regionális irodák
kötnek majd szerződéseket az intézményekkel. Megváltozik, illetve megszűnik az a
mostani rendszer, miszerint kötelező szerződést kötni valamennyi intézménnyel.
Ez elindíthat egyfajta versenyt, illetve minőségibb szolgáltatásra ösztönözheti
az intézményeket.

Az államtitkár asszony elismerte, hogy a mostaninál kevesebb forrás nem
tervezhető a tűrendszerbe, pluszforrás azonban nem vonható be járulékemeléssel.
Azonban azt nem tartja kizártnak, hogy a bevétel növelhető lehet egyes adónemek,
mint például a cigaretta vagy az alkohol után fizetendő jövedéki adó
egészségügyi célokra való átcsoportosításával.

Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központ tudományos munkatársa,
egészségügyi közgazdász szerint (alsó képünkön) meglehetősen kis fajsúlyú
lépésekről van szó, főként ha összevetjük a március 9-ei népszavazás előtti
elképzelésekkel. Inkább technikai jellegű átalakításokként fogható fel a
tervezet. Igaz – tette hozzá –, ez az azóta kialakult politikai helyzetben a
lehető legkevesebb veszélyt is hordozza magában. Mindenképpen pozitívan ítélhető
meg – mondta – az az elképzelés, miszerint kötelezővé tennék a szakmai
protokollokat. Az elképzelések szerint meghatároznák és kötelezővé tennék
protokollok használatát, és a finanszírozást ezekhez kötnék. Az OEP ezek alapján
fizetne, ha ettől eltérés történik a gyógyítás során, az intézmények nem kapják
meg a teljes összeget. Sinkó Eszter szerint, ha ez megvalósul, jelentős
előrelépést érünk el.



Sinkó Eszter

A szakember szerint szintén pozitív változást hozhat az az elképzelés,
miszerint a regionális irodák nem automatikusan kötnének szerződéseket a
szolgáltató intézményekkel, hanem minőségi elvárást támasztanának feléjük, és
ezek függvényében szerződnének velük. Az sem kizárt, hogy új szolgáltatókat is
behozhatnak.

Mindezek mellett elfogadhatatlan, hogy a kormány nem ad választ a problémákra –
tette hozzá az egészségügyi közgazdász vezető. Sem az elvándorlás, sem a
várólisták területén nem várható érdemi változás. Úgy tűnik, a kormány nem meri
a társadalom idegeit borzolni. Pihenőt fújt. Nincsen politikai bártorság ennél
nagyobb lépésekre.

Olvasson tovább: