Kereső toggle

Áremelkedés a húspiacon

Nincs malacuk

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bajban vannak a sertéssel, baromfival, juhokkal foglalkozó állattartó
gazdák. A friss takarmányra májusig várni kell, addig marad a csillagászati áron
mért tavalyi kukorica, búza. Az idén talán kegyesebb lesz a természet, a hús
árának további emelése azonban elkerülhetetlennek látszik.

A friss széna már szárad, a kukorica, a búza, illetve a különböző tápok ára
is az egekbe szökött. Kiss bácsi, a békési takarmányboltos sóhajtozva mondja,
alig van forgalmuk, noha ebben a tavaszi időszakban valaha a malactáp
slágertermék volt. A visszaesett érdeklődés is azt bizonyítja, hogy egyre
kevesebben vásárolnak malacot, és alig néhányan foglakoznak háztáji
sertéstartással. Egy mázsa kukoricáért 7500, búzáért 8000-8500 forintot kérnek a
kereskedők, míg a malac, a hízó és a baromfitáp mázsájáért 10-12 ezer forintot
kér el a tápboltos. Kiss bácsi szerint a baj az, hogy a magas árak nem követik a
felvásárlási árakat, így a paraszt most is hoppon maradt.

Az élősertés kilójáért Békésben 290 forintot fizetnek a felvásárlók a háztáji
ágazatban, míg a sertéstartó nagygazdák a 320 plusz áfát is megkapják. Azonban
hiába a magasabb ár, a legtöbb nagy állattartó hitelekből gazdálkodik. Kovács
János mezőkovácsházi sertéstartó egyenesen kétségbeejtőnek nevezte az ágazat
jelenlegi helyzetét. A fehérjehordozók, köztük a szója ára – amely fontos
szerepet tölt be az állatok etetésében – mázsánként 10 ezer forint. Több mint
két évtizede sertéstartásra rendezkedtek be, így nem könnyű a váltás. Az ötven
kocával működő telepen havonta 2 millió forintot költenek csak a takarmányra,
ami az összköltségnek a 65 százaléka. Ehhez jön még a bér és járulékai, illetve
az energiaköltségek. Az élősertés kilójáért a Kovács család 320 forintot kap,
így nem nehéz kiszámolni, hogy komoly ráfizetéssel gazdálkodnak minden hónapban.

A szombat reggeli napsütésben állunk az egyik békési állatpiacon. Korán van,
de a piacon már alkudoznak a kupecek, malacra, borjúra, gidákra. Sok a román
rendszámú autó, nem titok, a kupecek jó része a szomszédból jött. Bár tilos és
minden uniós szabálynak ellentmond, de élénk feketekereskedelem zajlik a két
ország között. Nem kérdez itt senki semmit, gyorsan gazdát cserélnek a malacok,
aztán mindenki megy a maga útján – mondja Laci, a vásártér üzemeltetője. A
piacon talán negyvenen álldogálnak, jó részük kupec, románok, magyarok vegyesen.
Laci halkan megjegyzi: jó, ha ma rajtuk kívül hárman vesznek malacot. Az ínséges
idő ellenére van malac bőven, 10 ezerért már 20-25 kilós jószágot lehet kapni,
de ha többet vesz a vevő, még lehet az árból faragni. A kupecek alkudoznak,
áldomást isznak, cserélik a malacokat, aztán gyorsan szétrebbennek, nem várják
meg az állatorvosi ellenőrzést. Minek az, hiszen ismerjük a jószágot, na meg
egymást régóta, meg aztán a pecsétért fizetni kell – mondja az egyik kupec
miközben az utánfutóján rendezgeti a malacokat. Igyekszik haza, holnap korán
indul, mert az egyik szolnoki településen nagyvásár lesz, jó bevételre számít.


A baromfitartók is hasonló gonddal küzdenek. Az ágazat egyik békési nagygazdája
szerint, a múlt évhez képest átlagosan 40-50 százalékkal emelkedett a táp ára,
nem beszélve az energia és a szükséges gyógyszerek költségeiről. Ezt a változást
nem tudják a felvásárlási árakba beépíteni, bár a múlt év hasonló időszakában
egy kiló csirkéért 179 forintot, míg az idén 225 forintot fizetnek a
felvásárlók.

A saját számításai szerint a csirketartásra már jelenleg is ráfizet, de nem
lehet a szakmából csak úgy kiszállni. „Egy kilogramm csirkéért a felvásárlók
átlagosan 225 forintot fizetnek, míg az előállítás költsége 240 forint vagy még
azt is meghaladó összeg kilónkét. Így a ráfizetés kilogrammonként jelenleg 15-20
forint. Emelni kell az árakat, mese nincs – mondja.

A hazai élelmiszerpiac 8-10 százalékos drágulására számítanak az
élelmiszer-feldolgozók érdekképviseleténél. Az élelmiszerárak emelkedése
világtendencia, aminek a hatása itthon mérsékelten jelent meg eddig – mondja
Varga Tibor agrárkutató.

A hazai vállalatok – leginkább a mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó cégek –
legnagyobb gondja, hogy költségeik már európai színvonalúak, de azt csak részben
tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban. Tavaly az agrártermékek több mint 30
százalékkal drágultak, miközben az ipari átadási árak ennél jóval kisebb
mértékben, 8,5 százalékkal emelkedtek – mondta lapunknak a kutató.

A gabonafélék a tavalyi árrobbanás után az idén fékezhetik a drágulást, mivel az
össztermés az agrártárca előrejelzései szerint is kétszer nagyobb, 15-16 millió
tonna lehet. A prognózis ugyanakkor szakmailag nem teljesen megalapozott, mivel
a takarmánykukorica esetében a nyári időjárás lesz a perdöntő – elemzi az idei
várakozásokat Varga Zoltán. A kalászosoknál azonban már most valószínűsíthető a
jó termés, így 40-45 ezer forint körüli tonnánkénti árakra lehet számítani,
szemben a 60 ezret is meghaladó tavalyi árszinttel.

Olvasson tovább: