Kereső toggle

Gázra várva

Makó reménysége

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Makó csodára vár. Ha gáz van, minden van – legalábbis erre számít a térség
lakossága. Bár még mindig nem lehet biztosan tudni, megéri-e a hatalmas
földgázkészlet felszínre hozása, biztató jelnek vehető, hogy a közelmúltban a
világ egyik legnagyobb olajcége is beszállt a makói gázkincs kutatásába.



Fotó: MTI

Tavaly röppent fel a hír, hogy óriási földgázmezőt fedezett fel Makó
térségében a kanadai Falcon Oil & Gas. Mivel hazánk jelenleg 80 százalékban az
orosz forrásokból fedezi a gázszükségleteit, a makói gázmező iránt nagy
reménységet táplál a szakma. Ha valóban kinyerhető a kincs, az éves magyar
szükségletet egy az egyben képes lesz kielégíteni, sőt – ha beigazolódnak a
becslések – akár Magyarország 40 évi gázfogyasztásának megfelelő mennyiségét is
biztosíthatja.

Biztató jelek

A történet egyetlen szépséghibája az, hogy – az egyébként Európa legynagyobb
földgázmezőjének számító területen – a földgáz mintegy 6000 méter mélységben
található, így ennek felszínre hozása igen drága mulatság, kinyeréséhez
speciális technológiára van szükség.

Napjainkban is folyik a kutatásnak azon szakasza, amely arra keresi a választ,
kinyerhető-e gazdaságosan a földgáz. A térségben folyamatosan telepítik a
kutakat. Hivatalos eredményről tehát – nem meglepő módon – nem kaptunk
tájékoztatást, ám a remélhetően sikeres végkimenetelre kellő biztatást ad az a
tény, hogy a világ egyik legnagyobb multinacionális vállalata, egyben a
legnagyobb olajcég, az amerikai ExxonMobil részesedést vásárolt a projektben. Ez
az első eset, amikor a cég elhagyta Észak-Amerikát. Az Exxon, az olajipar
legjelentősebb szereplője pedig beengedte társként a hazai Molt 67 százalék
erejéig.

Nem véletlen az Exxon érdeklődése, hiszen ők rendelkeznek azzal a
technológiával, amely alkalmas a mélyen fekvő gáz kitermelésére. De ahogy a
szakemberek mondják, nem elsősorban a mélység, hanem inkább a hatalmas nyomás és
a hőség okozza a nehézséget. Egy átlagos adottságú gázmezőn a hagyományos kút
költsége 2 és 4 millió dollár közé esik, a nem konvencionális kút fúrásának
költsége azonban a 8-12 millió dollárt is elérheti, nem beszélve a kapcsolódó
felszíni létesítmények fenntartásáról, amely akár 40 millió dollárba is
kerülhet.

A magyar állam is érdekelt a kitermelésben, hiszen a gázvagyon 12 százalékának
megfelelő bányajáradék őt illeti meg. Ez a valószínűsíthető 600 milliárd
köbméterre vetítve 5 ezer milliárd forint állami bevételt jelenthet.

Makói csodavárás

Makón, a leszakadóban lévő kistérségben a gázmező mint remélve várt csoda
tartja életben a megélhetési reményeket. Sokan már most pályáznak állásra a
gázkitermelésre alakult vállalatnál.

Makót elhagyva a határ felé, a csanádpalotai részen egy gázkút közvetlen
közelében egy traktor éppen búzát vegyszerez. A gép vezetőjétől érdeklődünk,
merre is lehet a gázkincset rejtő árok. Péter, miután jót nevetett a
kérdésünkön, egyszerűen körbe mutat: „Itt és ott – válaszolta. – De leginkább
úgy hat kilométer mélyen a talpunk alatt” – mondta.

A gázkincs a környékbeli gazdákat is izgalomban tartja. Várják, kinek a földjét
veszi meg jó áron a cég. Péter szerint hiába a reménykedés, mert a gáz
kitermeléséhez nem kell sok terület, inkább csak a szervizutak céljára vesznek
majd földet. Évek óta várják a kitermelés kezdetét a környékbeliek, mert a
térségben magas a munkanélküliek létszáma – magyarázza Péter.

A makóiak véleménye megoszlik a térség és a város hasznát illetően. Ferenc, a
helybeli benzinkutas jól beszéli az angolt. Ő már most tudja, biztosan megpályáz
egy állást a gázcégnél. Véleménye szerint a város sokat profitál majd a
beruházásból, hiszen a pénz egy része itt marad. „Sajnos felmennek majd az
ingatlanárak is” – állítja fel elméletét a férfi.

„Biztos hogy a főnökség külföldiekből áll majd, de az alvállalkozóknak az az
érdekük, hogy vegyenek föl helybelit, kisebb bérért – mondta József, akivel a
főtéren elegyedtünk szóba. – Egy ilyen környéken, mint a miénk, 50 ezer forint
jó fizetésnek számít.” Napszámot, alkalmi munkát, mindent vállal József a
megélhetésért. Nyelvet nem tud, de ha kell, napi tizenhat órát dolgozik – mondja
bizakodva.

Ha minden jól megy, a kitermelés 2012-ben indulhat majd Makó és Hódmezővásárhely
térségében. Jó, ha számolnak a leendő munkavállalók az angoltudás
szükségességével. A kitermelési szándék komolyságát jelzi, hogy eddig 250 millió
dollárt – közel 39 milliárd forintot – fektettek be a magyar projektbe.

A kitermelők tervei szerint a hazai éves 15 milliárd köbméteres földgázigény
kitermelése rövid időn belül megvalósul, és remélhetően a gáz megváltoztatja a
kistérség helyzetét is.

Dollármilliók

Az amerikai ExxonMobil Corp. olajcég leányvállalata, az Esso Exploration Ltd.
25 millió dollárt fizetett a részesedésért, a makói gázmezõ feltárási jogáért,
és ezen felül vállalták, hogy a munka elsõ, idei szakaszában további 50 millió
dollárt költenek kutak fúrására. Jelenleg az elsõ kutatási szakasz tart, ha ez
lezárul, akkor születik döntés arról, hogy elindítják-e a másodikat. Amennyiben
igen, úgy az Exxon további 50 millió dollárt fizet a Falconnak, 100 milliót
pedig a kutatásba fektet. A bizniszbe a Mol is bekapcsolódott, megszerezve az
Exxon részesedésének 50 százalékát.

Olvasson tovább: