Kereső toggle

Nem csak hazabeszélnek

Elnökjelöltek gazdasági programjai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Recesszió, adók, szabad kereskedelem, egészségügy, energiafogyasztás,
veteránok. A 2008-as amerikai elnökválasztás főbb, gazdaságot érintő témái. A
még versenyben lévő jelöltek – John McCain, Barack Obama, Hillary Clinton és
Mike Huckabee – igyekeznek is minél markánsabb állításokat megfogalmazni ezekben
a kérdésekben. Azt pedig – ha szinte közhely is – ne feledjük: ezek a
kijelentések nemcsak 301 millió amerikainak szólnak, hanem közvetve az egész
világnak.

A tavaly nyáron kipattant jelzáloghitel-válság jelentős hangsúlyváltásokat
indukált az elnökjelöltek gazdasági programjaiban. Míg a kampányok kezdetén csak
a nagyon pesszimista elemzők érezték hátukon a krízis borzongató előszeleit,
addig ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e recesszió, hanem hogy mikor, és hogy
hogyan készülnek fel a fogadására. Nem vitás tehát, hogy az erre javasolt
megoldások izgatják leginkább a tengerentúlon az utca aggódó emberét. A
sub-prime válság kárvallottjainak rehabilitációja elsősorban a demokrata oldalt
ösztönözte vaskos ígéretekre: Mrs. Clinton egy 30 milliárd dolláros alapot
hozna létre a károk enyhítésére, Obama pedig 45 milliárdot szánna a mostanihoz
hasonló esetek megelőzésére.

Adók

Mintha csak Magyarországon lennénk: „Az emberek bizalma megtört a kormányzat
ítélőképességében” – állítja honlapján a republikánus McCain. Ennek orvoslására
újragombolná a kormányzati költekezések rendszerét, továbbá megszüntetné a
2010-11-re beígért adóemelést. (Ez utóbbiban minden jelölt egyetért.) Amerikában
jelenleg 35 százalékos adó sújtja a vállalkozásokat (nálunk ez 18 százalék!),
amely a második legmagasabb kulcs a fejlett országok között. Ezt McCain 25-re
csökkentené, amitől évi 0,5 százalékos GDP-növekedést, és a bérek általános
emelkedését reméli. Hillary szintén a középosztály felemelését ígéri, mondván:
„nem lesz láthatatlan elnöke Amerikának.” A jövedelmi különbségek ugyanis – 1929
óta – most a legmagasabbak. Obama az adómentességet jelentő „tax credit”-et
kiterjesztené, mértékét pedig személyenként 500, míg családonként évi 1000
dollárra emelné. Mindezek kivitelezésére pedig 75 milliárdnyi állami támogatást
szánna. Huckabee a „Fair Tax” mozgalom híve. Ez magyarra fordítva egy olyan
egységes adókulcsot jelent, amivel az érintettek minden kormányzati
kötelezettségüket letudják, és ennek mértéke is az egyén, illetve a vállalkozás
anyagi állapotához van igazítva. (Erről lásd bővebben:
www.fairtax.org.) Ez a megoldás egy
személyes életet tekintve is kevesebb adót jelentene, míg a vállalkozások
versenyképességét is növelné.

Szabad kereskedelem

„Én vagyok a legelszántabb híve a szabad piacnak és szabad kereskedelemnek,
akit valaha láttak” – jelentette ki McCain. Habár ezen a címen republikánus
vetélytársa, Huckabee is szívesen osztozna. Hillary anno, first ladyként még
támogatta az Észak-Amerikai Szabad Kereskedelmi Egyezményt (NAFTA), most azonban
már változtatna rajta. Hozzá hasonlóan Obama is módosítaná a NAFTA-t: ő sem adna
adókedvezményt azoknak a cégeknek, amelyek külföldre költöztetetik tevékenységük
egy részét, és így munkahelyeket szüntetnek meg. A demokratákkal ellentétben, a
republikánus oldal azonban – e tekintetben – a globalizáció feltétlen
támogatójának mutatja magát.

Egészségügy

Amerikában az egészségügyet sosem privatizálták, hiszen alapvetően mindig is
magánműködtetésű volt. A reformok is inkább fordítottak: mostanság akarják
állami ellenőrzés alá vonni a rendszert, és kötelezővé tenni a járulékfizetést.
Rossz nyelvek szerint azonban amiatt bukik meg sorozatosan az ötlet, mert jól
tudják az emberek: itt lehet a legtöbb pénzt „lenyúlni”. 1965-ben a kormány
bevezette a Medicare és Medicaid rendszereket, amelyek a 65 éven felüli
korosztály, illetve a szociálisan hátrányos helyzetűek számára finanszírozza az
egészségbiztosítást. De még így is jelenleg 47 millió amerikainak (köztük 9
millió gyermeknek) nincs semmilyen egészségügyi biztosítása. „Az egészségügyi
kiadások évek óta négyszer gyorsabban nőnek, mint a bérek” – áll Obama
honlapján.

Clinton és McCain programja ezen a téren is szöges ellentétben áll: míg Hillary
kötelező biztosítást vezetne be, republikánus kihívója ezt egyenesen megtiltaná.
Obama „köztes megoldásként” csak a kisgyerekek számára tenné kötelezővé a
rendszert, míg a 25 év alattiakat szüleik döntése révén tenné biztosítottá, a
munkaadókat egészségügyi hozzájárulásra kötelezné. A demokrata reform mintegy
50-60 milliárd dollárba kerülne. Huckabee – a „csapatszellemnek” megfelelően –
szintén nem tartja szükségesnek a kötelező biztosítást, hanem inkább a
„megelőzésre” tenné a hangsúlyt: innovációval. „Meg kell változtatni azt a
rendszert, amely boldogan fizet egy betegnek 30 ezer dollárt egy
lábamputációért, de a cipőre, ami megvédené a lábát mindettől, már nem hajlandó
költeni.”

Energiafogyasztás

Az amerikai közlekedés ma a teljes energiafogyasztásuk 70 százalékát teszi
ki. Az alternatív energiaforrások előtérbe helyezésével Huckabee ciklusa második
felére már teljes „energiafüggetlenséget” ígér, amely egyaránt hozzájárulhat az
amerikai nép győzelméhez „a terrorizmus és a globalizáció területén”. Obama
honlapja szerint az ország 2006-ban mintegy 500 milliárd dollárt költött
olajimportra. „Óránként 41 milliót költünk idegen olajra” – állítja. A demokrata
jelölt 2030-ra 35 százalékkal szorítaná vissza az olajfogyasztást, és 50
százalékkal növelné az energiafelhasználás hatékonyságát. Ehhez
adókedvezményekkel támogatná a hazai autógyárakat, és ösztönözné a legújabb
járműmotorok kifejlesztését. Obama 2025-re az elektromos energiafogyasztás 25
százalékát nap-, szél- és geotermikus energiából fedezné. Hillary programjában
egy „tiszta, szénalapú gazdaságot” vizionál, és ennek érdekében 50 milliárd
dollárral gazdagítaná a Stratégiai Energia Alapot. 2025-re ő is hasonlókat ígér,
mint Obama, hozzátéve: szeretné, ha 2030-ra 60 millió gallon bioüzemanyag állna
az autósok rendelkezésére.

Veteránok

A négy jelölt közül kétségtelenül John McCain a legnagyobb veterán. Megjárta
Vietnamot, ahol több mint öt évig volt hadifogságban (Arcok harca. Hetek, 2008.
február 8.
). Úgy tűnik, nála körültekintőbb senki sem lehet e témában: a
halottak miatt kárpótlást, teljes egészségügyi ellátást, a civil életbe való
bekapcsolódás feltétlen lehetőségét, és más jutalmakat tartana méltónak azok
számára, akik „életüket adták a hazáért és másokért”. Huckabee elsősorban az
egészségügyi ellátás biztosítását emeli ki, míg Hillary – a republikánusokkal
ismét szembeszegülve – az iraki háború beszüntetését hangsúlyozza mint katonai
témát, és „természetesen” a veteránoknak korábban „tett ígéretek” megtartását.
Obama szintén visszahívná az amerikaiakat Irakból, de részletes tervvel szolgál
a veterán harcosok számára is – vesszőparipája ugyancsak az egészségügyi és
szociális rehabilitáció.

Olvasson tovább: