Kereső toggle

Francia Kulcsár-ügy?

Milliárdos csalás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hogyan képes egy 31 éves, kockázatmentes ügyekkel foglalkozó bróker
megrengetni az európai tőzsdéket, és rábírni a világ legbefolyásosabb
jegybankját, hogy csökkentse kamatait? Ez a kérdés foglalkoztatja a francia
közvéleményt, de az európai pénzpiacok szereplőit is, miután egy Jérome Kerviel
nevű bróker tőzsdére vitte bankja, a Société Générale teljes vagyonát, mintegy 5
milliárd eurós kárt okozva.

Nehéz választ adni arra a kérdésre, miként tudta Jérome Kerviel kockázatos
üzleteit titokban tartani, és hogyan tudott – a jelenlegi verzió szerint –
egymaga túljárni munkatársai és felettesei eszén. Kerviel elvileg csak
kockázatmentes üzletekkel foglalkozhatott (volna), besorolása szerint ugyanis
vásárolhatott részvényeket, de azokat rövid időn belül el is kellett adnia; így
az árfolyam-ingadozásoknak köszönhetően ezekkel az egyensúlyközeli
tranzakciókkal csak szerény nyereséget vagy veszteséget könyvelhetett el.
Kerviel azonban továbbment, mint az számára engedélyezve volt: felvásárolta a
részvényeket, de a kedvező árfolyamra várva tartogatta őket, miközben minderről
a bank vezetése mit sem tudott.

Egy ilyen nagymértékű felvásárlásnak hamar ki kellett volna derülnie, főleg, ha
a brókerek ügyleteinek ellenőrzése jól működik. A rendszer hiányosságait azonban
Jérome Kerviel jól ismerte, a bróker ugyanis korábban öt évig dolgozott az
ellenőrzési osztályon. Tisztában volt az ügymenettel, a módszerekkel, az
ellenőrzések gyakoriságával, ismerte a belépési kódokat, így sikerült
eltitkolnia azt, hogy valójában milyen üzleteket is kötött a részvénypiacokon.

A hivatalos verzió szerint a Société Générale január 18-án, pénteken reggel
szembesült Kerviel magánakcióival, azzal, hogy több mint 50 milliárd euró
értékben kötött határidős ügyleteket különböző európai tőzsdéken (Euro Stoxx, a
német Dax és az angol FTSE) az árfolyam kedvező alakulásában bízva, miközben a
bank saját vagyona ennél kevesebb, „csupán” 35 milliárd euró. Meg kell azonban
jegyezni, hogy a bank részvényei néhány nappal korábban esni kezdtek, tehát
nagyon valószínű, hogy egyesek már jóval korábban tudomást szereztek a
nagymértékű fedetlen lekötésről.

A Nouvel Observateur című hetilap szerint a szombatról vasárnapra virradó
éjszakán Kervielnek először Jean-Pierre Mustière, a bank általános
igazgatóhelyettese előtt kellett megtartania „éves beszámolóját” a 2007-ben
megkötött ügyletekről. Ekkor még nem tört ki a pánik – erre másnap reggel került
sor, amikorra világossá vált, hogy a jelenleg is nyitott pozícióknak
köszönhetően a bank teljesen kiszolgáltatott helyzetben van. Ekkor Daniel Bouton,
a Société Général igazgatója a Banque de France, vagyis a francia jegybank
elnökének segítségét kérte a csőd elkerüléséhez, ami a jelenlegi pesszimista
gazdasági hangulatban katasztrofális következményekkel járt volna, akár globális
szinten is. Annak érdekében, hogy elkerüljék az öszszeomlást, úgy döntöttek,
kerül amibe kerül, lezárják a Kerviel által nyitott pozíciókat. Ez a pénteki
zárásnál még „csak” 1,4 milliárd euró lett volna, akkor ugyanis még nem
sejthették, hogy hétfőn a világ tőzsdéi évek óta nem látott zuhanásba kezdenek.
Bouton és Christian Noyer jegybankelnök mindeközben elhatározták, hogy az ügyet
titokban tartják, míg sikerül túladniuk az összes Kerviel által vásárolt
részvényen. Eredetileg Daniel Bouton szerette volna értesíteni Nicolas Sarkozy
köztársasági elnököt, de ezt végül elvetették.

Hétfőn végül bekövetkezett a katasztrófa – miközben az ázsiai tőzsdék zuhanni
kezdtek, a Société Générale nagymértékű eladásba fogott, ami tovább fokozta a
tőzsdeindex esését Európa-szerte. Mivel az Egyesült Államokban a Martin Luther
King-emléknap miatt hétfőn országos szünnap volt, a Fed (az amerikai jegybank)
jelentős kamatvágást hajtott végre, hogy megakadályozza az ázsiai és európai
tőzsdéken tapasztalt zuhanást. Nagy kérdés, hogy erre akkor is sor kerül-e, ha
tudják, hogy az európai tőzsdék eséséhez a Société ügye jelentősen hozzájárult;
a Banque de France elnökének állításával ellentétben a Fed vezetői ugyanis több
amerikai lapnak is úgy nyilatkoztak, hogy nem informálták őket az ügyről.

A Société végül szerda délig folytatta a részvények eladását, lesújtó
egyenleggel: a bank 4,88 milliárd eurót bukott az ügyön, aminek következtében
Jérome Kerviel vált az abszolút értékben legnagyobb kárt okozó csaló brókerré. A
nyitott pozíciók lezárását követően Daniel Bouton és Christian Noyer beszámoltak
az esetről Christine Lagarde gazdasági miniszternek, Francois Fillon
miniszterelnöknek, illetve Nicolas Sarkozynek. A beszámoló természetesen nem
aratott osztatlan sikert, a médiaérzékeny francia elnöknek valószínűleg az sem
tetszett, hogy az ügy következtében indiai látogatásáról az Indian News csak a
tizenharmadik oldalon, Jérome Kerviel ügyleteiről viszont az első oldalon
számolt be.

Elképzelhető, hogy ez is szerepet játszott abban, hogy a francia elnök egy
televíziós nyilatkozatban nyíltan megüzente Daniel Boutonnak, hogy vállalja a
felelősséget, és mondjon le vezérigazgatói pozíciójáról. Erre azonban nem került
sor, az elbocsátási hullám megállt Jean-Pierre Mustière általános
igazgatóhelyettesnél, aki Daniel Boutonhoz hasonlóan benyújtotta lemondását, de
az igazgatótanács ezt sem fogadta el. Mindeközben Jérome Kerviel előzetes
letartóztatásba került, amelyet azonban Renaud Van Ruymbeke bíró a rendőrség
javaslatának ellenére nem hosszabbított meg. A bróker a Clearstream-ügyben
ismertté vált Ruymbeke bírónak azt állította, hogy felettesei gyakorlatilag
szemet hunytak magánakciói fölött. Ügyletei ugyanis 2007-ben mintegy 1,4
milliárd euró profitot hoztak a banknak.

Olvasson tovább: