Kereső toggle

A válság oka: profitéhség

Ki tudhatja, hol a mélypont?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hetek óta másról sem lehet olvasni a tőzsdei jelentésekben, mint az amerikai
másodlagos jelzálogpiac becsődöléséről, nagy kockázati tőkealapok vezetőinek
felállításáról, és az USA növekedési kilátásainak romlásáról. Miközben az
emberek jó része azt sem tudja, hogy mindez mi fán terem, azt azért
érzékelhetik, hogy valami „komoly dologról” lehet szó, ha már mindenki pánikol,
és a BUX is emiatt esik...

Amint arról nemrég a Hetek is beszámolt (Elárverezett otthonok. Hetek, 2007.
május 11.) az USA-ban évekkel ezelőtt úgymond „telítődött” a jelzáloghitelek
piaca, így a profitéhes bankok (és ingatlanbefektetők!) „kénytelenek voltak”
olyan ügyfeleknek is hitelt nyújtani, akiket normál körülmények között
elutasítottak volna. Ezek az úgynevezett sub-prime ügyfelek, akiknek a hitelei
alkotják a szóban forgó „másodlagos jelzálogpiacot”. A sub-prime hiteleknek
köszönhetően újra fellendültek a lakáseladások, az ügyfelek eleinte
törlesztették, amit kell, a bankok pedig „kockázatkezelés” címén eladták
követeléseiket a nagy kockázati tőkealapoknak, amelyek a kamatokra és
tőketörlesztésekre alapozva kötvényeket bocsátottak ki és értékesítettek.
Eleinte mindenki örült, csak néhány kritikus hang szajkózott holmi
„ingatlanpiaci lufiról”…

Pár hete azonban kiderült, hogy lehetetlenné vált a lakáshitelezés néhány
amerikai bank és hitelfelvevő számára, mivel az elmúlt fél év alatt 926 ezer
végrehajtási eljárás és lakásárverezés indult olyan sub-prime jelzáloghiteles
törlesztők ellen, akik nem tudták fizetni a részleteket.

Az aktuális pánik viszont akkor robbant ki, amikor az amerikai Bear Stearns két,
másodlagos hitelekre épülő kockázati tőkealapjának vezetője, fejvesztés terhe
mellett bejelentette, hogy „gyakorlatilag nem maradt semmi érték az alapban”.
Bár az anyacég Stearns még dobott egy 1,6 milliárd dolláros mentőövet a két
hedge fundnak, a bukás ennek ellenére elkerülhetetlen volt. A sub-prime ügyfelek
ugyanis élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy ha megszorulnak, akkor hónapokig
alig törlesztenek. Az ilyen ügyfelek aránya pedig néhány államban még a 20
százalékot is elérte. Ennek következtében az összesen 3 milliárd dollárt kezelő
két cég pár nap alatt elvesztette a vagyona felét!

De még ennél is rosszabb lehet a helyzet, ha más hitelek is beomlanak. Ha
például az elsődleges jelzálogfelvevők is elmaradnának törlesztéseikkel, vagy
nagyszámú vállalat menne csődbe, akkor nincs az a gyógyszer, ami megelőzhetne
egy komolyabb pénzügyi válságot. A nemzetközi elemzők szerint azonban erre kevés
az esély: a világgazdaság szokatlanul erős, és az Egyesült Államok GDP-je éves
szintre vetítve 3,4 százalékkal nőtt a második negyedévben, és csúcsra járnak a
foglalkoztatottsági mutatói is. A nagy feltörekvő piacok közül pedig India és
Kína is erős iramot diktál.

Most a Stearns összeomlásának hatására estek a kötvénytulajdonos vállalatok és a
lakáseladásokban érdekelt cégek profitkilátásai. Ennek következtében romlottak a
fő tőzsdeindexek (például az S&P 500), ami aztán láncreakcióként az összes
többi, közvetve-közvetlenül hozzájuk kötött nemzeti indexet – mint például a
német DAX-ot vagy a magyar BUX-ot is – lenyomta. A hatás egész Európát, de még
Kínát és Ausztráliát is érintette. Hála a globális tőkepiacnak, a sub-prime
ügyfelek ugyanúgy lehúzták a brit Marks&Spencer-részvények árfolyamát, mint a
francia BNP Paribas-t.

„Egyelőre még nem tudni, lesznek-e újabb meglepetések” – nyilatkozta lapunknak
az eset kapcsán Barcza György, az ING Bank makroelemzője. A szakértő szerint az
biztos, hogy Európában újabb kamatemelésekre és a részvényárfolyamok további
esésére kell számítani. Akik – ennek hallatán – esetleg most akarják kihasználni
a gyenge árfolyamokat, azokat Barcza óvatosságra inti: „Senki sem tudja, hol van
az igazi mélypont. Ilyen esetekben biztonságosabb megoldás inkább a lekötött
betétek és állampapírok arányát növelni a kisbefektetői portfóliókban.”
Szerencsés egybeesés ugyanis, hogy a hazai bankok is épp most kínálnak évi
tíz-tizenkét százalékos betétlekötéseket, amelyek a jelen helyzetet tekintve
kedvező alternatívát jelentenek a kockázatos részvénymanőverekkel szemben. Ezt a
véleményt erősítik meg a – nemzetközi piacon hangadónak számító – Royal Bank of
Scotland stratégái is: a hitelpiacok még nincsenek túl a problémák nehezén, így
„az esésbe belevásárolni” túlzottan korainak bizonyulhat.

És hogy mikor jön újra a szélcsend? „Meglátjuk mi lesz, ez még csak egy átmeneti
sokk. A piacokon áttört egy-két lélektani szint, de a piacok eleve hullámokban
működnek” – elemezte a történteket a Hetek számára Polczer István, az amerikai
AIG Biztosító egyik hazai üzletágának vezetője. A hullámok mérete viszont
változó. A globalizmus és a „minden mindennel összefügg” elv erősödése miatt
pedig egyre inkább elhúzódik a korrekció: míg régebben 1-2 hónap alatt
helyreállt a piac, most legjobb esetben is 3-6 hónapos „rehabilitációval” kell
számolnunk.

Olvasson tovább: