Kereső toggle

A Gyurcsány-csomag hatása

Az életben maradáshoz kevés, a meghaláshoz sok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Ne csüggedjetek, a nehezén már túl vagyunk”– biztatta a miniszterelnök a
napokban a megszorítások miatt egyre inkább elégedetlenkedő MSZP-tagságot.
Külföldi elemzők ugyanakkor felvetették: lehetséges forgatókönyv a
miniszterelnök cseréje. Bár közel egy évvel a második Gyurcsány-kormány
megalakulása után már kimutathatók a megszorító intézkedések pozitív hatásai:
javultak a makrogazdasági mutatók, a társadalom mélyében ugyanakkor fájdalmas
folyamatok zajlanak.



Eddig 50 ezernél több vállalkozó adta fel a küzdelmet

Fotó: S. L.

Régen adhatott hasonló győzelmi jelentést a Pénzügyminisztérium az
államháztartás helyzetéről: áprilisban 17,1 milliárd forint többlet keletkezett
az államkasszában. Szinte történelmi eseménynek számít az is, hogy az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár nem veszteséges, sőt 30 milliárdos többletet
halmozott fel az idén, köszönhetően a „potyautasok” számának csökkentésének, a
gyógyszerkassza és a kórházi ellátás reformjának. Gyurcsány Ferenc
miniszterelnök mindezeket látva úgy fogalmazott: „az ország lassan túl van a
kiigazítás legnehezebb részén”.

Megerősítheti ebbéli hitében a miniszterelnököt az IMF és az OECD jelentése is,
hiszen mindkét szervezet pozitívan fogalmazott az intézkedéseiről. Az OECD
bíztatónak tartja az egészségügyi területen az eddigi reformlépéseket, külön
dicsérettel illette a vizitdíjat és a kórházszervezésben elindult strukturális
átalakítást. A fejlett országokat tömörítő gazdasági szervezet képviselői úgy
látják, küszöbön áll több, hosszú távú megtérüléssel is kecsegtető jelentős
reform az oktatásban, a nyugdíjak és az egészségügy területén is. Felhívják a
figyelmet ugyanakkor arra, hogy a csomag hatására jelentősen visszaesik a
gazdaság növekedése: idén és jövőre is 2-3 százalék közé süllyed, jóval a hosszú
távú, 4 százalékos átlag alá. Az IMF is – miközben számos ponton elismerte a
kormány erőfeszítéseit – aggodalmát fejezte ki az alacsony gazdasági növekedés
miatt, és javasolta, törekedjen jobb üzleti klíma kialakítására, hogy javuljon
hazánk versenyképessége.

Az Oxfordi Egyetem és más neves felsőoktatási intézmények szakértőinek
elemzése azonban jóval kritikusabb hangot ütött meg. Az elemzők úgy vélik,
Gyurcsány valójában nem gazdasági reformot hajtott végre, hanem politikai
tőkéjét apró lépések sorozatára pazarolta el, ezért lehetséges forgatókönyv a
miniszterelnöki posztról való lecserélése. Megfogalmazásuk szerint az eddigi
intézkedések ugyan gyors eredményeket hoztak a makrogazdasági adatokat tekintve,
de a gazdaság újraélesztéséhez szükséges programmal adós maradt a kormány.

Hallgat a mély

Ezzel a felvetéssel a gazdasági élet valamennyi szereplője egyetérthet, mivel
a kormány komoly terheket rótt a vállalkozásokra. A minimálbér kétszerese után
fizetendő TB-járulék, a megnövekedett adminisztrációs terhek, a kiszélesített
Apeh- és egyéb ellenőrzések mind jelentős tehernövekedést jelentenek a
vállalkozásoknak. A magyar tulajdonban levő hazai piacra dolgozó kisebb cégek
számára komoly kihívás a lakosság reagálása a megszorításokra. Már az év
elejétől fogva érezhető, hogy visszafogjuk a vásárlást, jobban megfontoljuk a
költekezést, ami szűkíti a kisebb cégek bevételi lehetőségeit.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre
kifejtette: feszült, sőt rossz a hangulat tagvállalataik körében. A főként kis-
és családi vállalkozásokat tömörítő szervezet tagjai – 600 ezer vállalkozás –
igen nehéz próbát áll ki, a megmaradásukért küzdenek. Már az év elejére
világossá vált, hogy sokuk nem tudja hordozni a megnövekedett terheket. Eddig 50
ezernél több egyéni vállalkozó adta fel a küzdelmet, és adta vissza az
engedélyét, és a családi és a kisvállalkozások körében is jól látható, hogy
egyre nagyobb nehézséget okoz az elvárásoknak való megfelelés. Szűcs György
szerint a legnagyobb problémát a dupla minimálbér után fizetendő tb-járulék
okozza, de nehézség az is, hogy a nagyobb adóterhek mellett ki kell
gazdálkodniuk a megemelkedett energiaköltségeket is, mindezt szűkülő gazdasági
környezetben. Fokozatosan bocsátják el az alkalmazottaikat, és kevesebben
próbálják elvégezni ugyanazt a munkát.



Szűcs György

Szűcs György szerint a kisvállalkozók a legnagyobb problémának azt tartják,
hogy miközben a kormány bevetette a gazdaság kifehérítése érdekében az
ellenőrzés teljes arzenálját – Apeh, munkaügyi, fogyasztóvédelmi,
közegészségügyi hatóságok –, eközben nem ellenőrzi a tucatszámra megszűnő
vállalkozásokból és az elbocsátottak közül kikerülő, a fekete- és
szürkegazdaságba szoruló tömegeket. Ők azok, akik továbbra is folytatják a
tevékenységüket, ám nem fizetik a közterheket, és ezzel ellehetetlenítik a
szabályosan működő vállalkozásokat.

Árrobanás

De nemcsak a vállalkozások, hanem a társadalom minden szegmensében és
korcsoportjában élők komolyan érezhetik a bőrükön a megszorításokat. A
rekordmagas infláció miatt 7 százalékkal csökkentek a reálbérek. Bár a
hitelfelvételek nem zuhantak vissza, a kiskereskedelemben érezhető a fogyasztás
visszafogása. A pénzügyi tárca arra számít, hogy az év során egy százalékkal
kevesebbet vásárolunk, mint a korábbi évben. Az infláció minden családot
érzékenyen érint, hiszen lényegesen többet kell fordítani a rezsiköltségekre és
az élelmiszerekre egyaránt. A KSH adatai szerint januártól 32 százalékkal
drágább az energia: a gáz 53, a távfűtés 39, a villany 21 százalékkal kerül
többe, mint egy évvel korábban. De 12 százalékkal drágultak az élelmiszerek is,
a kenyér 22, a baromfihús 19, a cukor 22 százalékkal kerül többe. Hozzá kell
mindehhez számolni még a gyógyszerek, az orvosi és a kórházi ellátás
megemelkedett költségeit és a tandíjat is. Egyedül a tartós fogyasztási cikkek
ára csökkent, egy százalékkal.

Tüneti kezelés vagy megoldás?

„Megoldottunk egy problémát, de teremtettünk helyette kettőt” – mondta a
Heteknek Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora. „Az idén ugyan
jobbak lesznek a makro adatok, de ez csupán tüneti, felületi kezelés eredménye.”
Az egyetemi tanár szerint szükség volt ugyan a gyors bevételszerzésre, de ezek
hatása hamar kifut. Úgy tűnik, csak ötletei vannak a kormánynak a hosszú távú
problémák megoldódására. „Nem látjuk a tartós javulás jeleit – tette hozzá –,
nem látunk olyan intézkedéseket, amelyek megalapoznák a növekedést, a
beruházások bővítését, az egyensúly tartós javítását, a foglalkoztatás
bővítését. További adóemeléssel pedig nem lehet újabb bevételekre szert tenni,
ugyanis elértük azt a szintet, amit még el tud viselni az ország” – szögezte le.

Hasonlóképpen látja a helyzetet Oszlay András, az ICEG European Center Kft.
tudományos munkatársa is. Mint kérésünkre kifejtette, a kormány költségvetési
politikája inkább kármentésnek nevezhető, így nem lehetünk biztosak abban, hogy
ezek a reformok hosszú távon is alkalmasak arra, hogy megalapozzák a tartós
növekedést. „A 2007-re betervezett számok és folyamatok teljesülni fognak, de
már 2008-ra kétségeink vannak, hogy tarthatók lesznek-e az állami kiadásokban
előirányzott lefaragások. Az idén jórészt a bevételek növekedése adja a
költségvetés egyenlegének a javulását, de további adóemelések nem képzelhetők
el, nem lehet több bőrt lehúzni a közterhek viselőiről” – mondta Oszlay,
egybehangzóan Csaba Lászlóval. Kétséges továbbá, hogy a kiadási oldalon
tervezett intézkedések teljes tartalmukban megvalósulnak-e, hiszen egyre erősebb
az ellentétes érdekű lobbihangja és a kormányzó pártokon belül sem teljes a
támogatottság.



Csaba László

Csaba László problémásnak tartja azt is, hogy lassan lejár a kormány
cselekvési ideje, a ciklus első másfél éve, amikor végrehajthatók a keményebb
lépések. „Várhatóan hamarosan újra felerősödnek a hatalmi harcok, jövőre európai
parlamenti választások lesznek, utána következik az országgyűlési voksolás,
vagyis nem lesz már akkora mozgástere a kormánynak, hogy komoly, rendszerértékű
változtatásokat hajtson végre – mondta Csaba László, aki szerint az eddigi
intézkedés – pestiesen szólva – az életben maradáshoz kevés, a meghaláshoz sok.

Hatás és ellenhatás

Pozitív hatások

• Tartható lesz az erre az évre tervezett, a GDP 6,6 százalékának megfelelő
államháztartási hiány.

• 1130,7 milliárdról 1083,9 milliárd forintra csökkentette az első félévi
államháztartási hiány előrejelzését.

• Az OEP-kassza 30 milliárdos pozitívummal zárt az első negyedévben. A kórházi
ágyszámcsökkentés miatt 15 milliárddal kevesebb a kiadás, és 50 ezer eddigi
„potyautast” sikerült bevonni a járulékfizetők körébe.

• Gyorsan, mintegy 12 százalékkal növekszik az export.

Negatív hatások

• Megugrott az infláció: az első negyedévben 8,6 százalékot tett ki.

• Visszaesett a gazdasági növekedés: 3 százalék volt az első negyedévben,
várhatóan a következő évekre sem éri el a korábbi 4 százalék körüli ütemet.

• Csökken a lakossági fogyasztás, a megrendelések, a beruházások száma.

• Érezhetően, 7 százalékkal csökkentek a reálbérek.

• Kismértékben nőtt a munkanélküliség, amely eléri a 7,5 százalékot.

Olvasson tovább: