Kereső toggle

Szegényház az unióban

Románia és Bulgária a csatlakozás küszöbén

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Románia és Bulgária 2007. január elsejei csatlakozásával az Európai Unió a
legújabb, történelminek nevezett bővítés után a Balkánon is megveti a lábát. Az
új belépőkkel az unió 27 tagállamot és 491 millió lakost számlál majd. Az unión
belüli gazdasági szakadék tovább mélyül, és migrációs problémák is
keletkezhetnek, hiszen miközben Luxemburgban 1500 euró a minimálbér, Bulgáriában
csak 83, a román fiatalok 88 százaléka pedig nyugaton szeretne munkát vállalni.



Fotó: AP

Románia és Bulgária a legszigorúbb feltételek mellett csatlakozhatnak az
Európai Unióhoz. Felkészültségük enyhén szólva is komoly kételyeket keltett az
unió alapító tagállamaiban. Mindkét országban igen elterjedt a korrupció, és
erős a feketegazdaság: Bulgáriában különösen gyakori a pénzmosás, sőt szervezett
bűnözői klánok kontrollálják a gazdaság jelentősebb szegmenseit, emellett a
lakosság, nyugat-európai mércével mérve, hihetetlenül nagy szegénységben él. A
havi átlagkereset 200-250 euró között mozog.

Amíg az EU-ban 1000 főre 460 autó jut, addig Romániában csak 140, ráadásul a
gépkocsipark is elavult. Az infrastruktúra elmaradott, és a jogrendszer is
átalakításra vár. A mezőgazdaság szerkezeti reformok előtt áll, például az
állattartásban számos uniós előírás megvalósítása még várat magára.

Mindennek ellenére az Európai Bizottság úgy döntött, hogy „megelőlegezi” a
tagságot az egyébként jó ütemben fejlődő, 5-6 százalékos gazdasági növekedést
mutató kelet-európai országoknak.

Olcsó munkaerő

A németek és a franciák nem hívei a gazdaságilag megosztott uniónak,
szeretnének kiegyensúlyozott, stabil gazdaságú tagországokat, ezért szkeptikusan
álltak a bővítéshez. A britek határozottan támogatták a két új tag felvételét,
ők gyarmattartóként már megtanultak együtt élni jóval szegényebb országokkal. A
stagnáló uniós gazdaságnak szüksége van a piac bővítésére valamint az olcsó
munkaerőre, így a többség a bővítés mellett szavazott.

A gesztus elsősorban a reformok folytatására és a megtorpanás elkerülésére
ösztönzi az új tagokat, adta hírül a CNN. Olli Rehn, az unió bővítésért felelős
biztosa mértéktartóan fogalmazott: „Bátorítani akarunk a reformok folytatására,
mert még nem minden tökéletes…” Amennyiben elmaradnak a jogharmonizációval, vagy
nem építik ki a támogatások fogadásához elengedhetetlenül szükséges
rendszereket, akkor Brüsszel a támogatásként beígért eurómilliárdok
viszszatartásával bünteti a „rossz tanulókat”. Sőt, a csatlakozási szerződésben
védzáradék is van, amely akkor lép életbe, ha Brüsszel minimális elvárásai nem
teljesülnek – ekkor ugyanis az új tagállamokat jogaik korlátozásával is
sújthatják.

Optimális esetben Románia 32 milliárd, a nála kisebb Bulgária 11 milliárd euró
fejlesztési támogatásra számíthat. Bulgáriától elvárják, hogy a hivatali
korrupció felszámolásának részeként a köztisztviselők vagyonosodása is
ellenőrzötté váljon.

Hiánytalanul

Romániában mintegy négy-öt millió ember él a mezőgazdaságból, ami jóval
EU-átlag feletti. Itt radikális szerkezetátalakítást és az élelmiszerbiztonsági
rendszerek kiépítését várja el Brüsszel, ennek hiányában kurtítja az
agrártámogatásokat. Érdekes módon a költségvetési egyensúly mindkét országban
példás, ami a felvétel egyik oka is lehetett. Romániában csupán 2 százalék a
költségvetési hiány, Bulgáriában pedig egyenesen aktívum van. Ez persze hamar
megváltozhat, ha az állam infrastrukturális kiadásai az uniós követelmények
miatt jelentősen megnőnek. A fogyasztói társadalom kiépülése pedig a lakosság
eladósodásához és magas inflációhoz is vezethet.

Jose Manuel Barroso, a Bizottság elnöke az ünnepélyes bejelentéskor Szófiában
azt mondta: „Holnaptól vissza kell térni a munkához, mert még rengeteg a
feladat.”

Az új tagállamok fogadkoznak, hogy rácáfolnak a szkeptikusok véleményére.
Bulgária miniszterelnöke, Szergej Stanisev ígéretet tett arra, hogy
bebizonyítják, az ország alkalmas a tagságra, és a felvételt értékelve elmondta,
hogy „a berlini fal végre Bulgária számára is leomlott”. Markó Béla, az RMDSZ
elnöke a magyarság szempontjából is pozitívan értékelte a csatlakozást, azonban
magyar politikusokkal együtt a romániai magyar kisebbség visszás helyzetére is
figyelmeztetett.

A két kelet-európai ország elsősorban pénzügyi befektetőkre vár, és az EU-tagság
ebben komoly lendületet adhat. Florin Citu, az ING Romania elemzője szerint
eddig a korrupt hivatalnokok miatt nem jött elég működő tőke Romániába. Ennek a
jogharmonizációval és a korrupció elleni fellépéssel vége szakadhat.
Magyarország eddig a harmadik legnagyobb befektető Romániában, de számos multi
jelezte, hogy a bővítés után keletre terjeszkedik.

Menekülnének

Az új tagok minden régi tagállam részéről szigorú munkaerő-bevándorlási
stopra számíthatnak, még kelet-európai államok, köztük hazánk is csak a
hiányszakmákban várja a vendégmunkásokat. Még Nagy-Britannia is – ahová eddig
szabad volt a bevándorlás a tagállamokból, és a keleti tagállamokból már 600
ezer bevándorlót fogadtak – lehúzza a rolót. Ez nem is csoda, hiszen a Világbank
felmérései szerint a román fiatalok 88 százaléka szeretné elhagyni hazáját egy
jobb élet reményében. Ennél még Etiópiából, Bangladesből vagy Irakból is
kevesebben akarnak elmenekülni.

Olvasson tovább: