Kereső toggle

Kockázat törölve

Hitelminősítés működése

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Négyszázszor annyi napenergia érkezik hazánk területére, mint az éves
energiafelhasználásunk. Mégsem szaporodnak a napkollektorral felszerelt házak,
mert még mindig drága, sokára megtérülő befektetésnek tartjuk a megújuló
energiaforrásokat felhasználó gépezeteket. Vajon jól gondoljuk?

A Moody’s hétfőn közzétett országjelentésében kiemeli, hogy Magyarország, adóskockázati besorolása nem változott. Ez egyebek mellett az előrehaladott pénzügyi és gazdasági EU-integrációnak, valamint a szilárd közadósság-kezelésnek köszönhető. Magyarország „Aa1” szintű devizaadósi és „A1” szintű devizakötvény-adósi besorolása a Moddy’s skálán elsőrangú kategóriában van. Ugyanakkor az intézet negatív kilátással tartja számon ezt a kedvező besorolást. Ennek oka, hogy erősen kétséges, hogy a kormány az októberi önkormányzati választások előtt, az adóemelésen kívül bármilyen más költségvetési reformot bevezet.

A bejelentés érdekessége, hogy a világ két másik legrangosabb hitelminősítő intézete, a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings három osztállyal alacsonyabb, „BBB plusz” szintű, közepes besorolást alkalmaz Magyarország esetében. Lapunk megkeresésére, Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója elmondta: ennek oka az, hogy a tanulmányok készítése során, bár ugyanazokat a paramétereket elemzik – mint például az állam teljesítménye, a valutastabilitás, az ikerdeficit mértéke –, a vizsgálati szempontok különböznek. A hitelbiztosítások terén piacvezető cég magyar leányvállalatának első embere szerint ugyanis fontos tudni, milyen kontextusban születik a minősítés. Például, ha egy német ipari befektető tudni szeretné, hogy Irak, Líbia vagy Magyarország jelent számára kedvezőbb környezetet, hazánk nyilvánvalóan a legmagasabb értékelést kapja. Ha azonban – mondjuk – egy amerikai nyugdíjalapnak arról kell döntenie, hogy Finnország, Dánia vagy Magyarország a legideálisabb táptalaj, nem valószínű, hogy az eredmény ugyanaz marad. A Coface például nemrég egy többnyire pozitívumokat tartalmazó országjelentést publikált. Ennek oka az, hogy a tanulmányt a magyar és a román leányvállalatok közösen dolgozták ki a két szomszédos ország gazdasági összehasonlítása céljából. Hogy az elemzések mennyire objektívek, az Szabo szerint egy mondatban foglalható össze : „ A név kötelez”. A Moody’s, a Standard & Poors és a Fitch Ratings minősítéseinek olyan súlya van, hogy bizonyos szakmai körökben vagy tőzsdei tranzakciókban csak az általuk szolgáltatott adatokat fogadják el mérvadónak. Ezek az intézmények, szemben több magyar állami pénzintézettel, teljesen mentesek a politikai befolyástól.

Bár a belföldi gazdasági folyamatokra a hitelminősítés nem gyakorol direkt hatást, a külföldi tőke beáramlására annál inkább – állítja Szabo. Ez azzal magyarázható egyebek mellett, hogy egyes befektetői csoportok belső szabályzata előírja, hogy milyen besorolás alatt kell búcsút vennie az adott ország nyújtotta lehetőségektől. Valamint az egyszerű, józan ész is azt diktálja, hogy a befektetéseket oda érdemes csoportosítani, ahol a várható hozam a legmagasabb, a kockázat pedig a legkisebb. Ha pedig a külföldi befektetések csökkennek, akkor a kiszolgáltatott magyar gazdaság lelassul, és ekkor a megnövekedett adóterhek ellenére sem számolhat a kormány számszakilag magasabb bevétellel.

Kifutófiúból milliomos

John Moody pályafutása 1890-ben kezdődött egy Wall Street-i banknál, ahol
kifutófiúként dolgozott havi 20 dollárért. Egy véletlen folytán birtokába jut
egy gazdasági almanach, ami pénzügyi információkat szolgáltat
értékpapír–befektetőknek. Ez adja az ötletet ahhoz, hogy 1909-ben publikálja
saját elemzését a vasúti kötvényekről. Az értékpapírok kockázatát ekkor jelöli
először betűkkel. A kedvező fogadtatás nem marad el, az üzlet pedig beindul. A
vállalatok minősítése után, a 70-es években elkezdődik az országok
hitelminősítése is. Kezdetben az USA, Kanada és Ausztrália, 2000-től a világ
több mint 100 országa kap rendszeres besorolást. Ma a Moody’s a pénzügyi
minősítések piacának 40 százalékát birtokolja.

Olvasson tovább: