Kereső toggle

Megvannak az új áfakulcsok, vagy mégsem?

Jó lenne már végre eldönteni

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kormány a héten többször is visszakozott. Amikor úgy tűnt, megmenekülünkaz előzőleg tervezett 20 és 25 százalékos áfaterhektől, és cserébe kapunk egy 17
és egy 23 százalékos sávot, a hét közepén újra fordulatot produkáltak.
Lapzártánkkor éppen az eredeti egyensúlyi csomagban lefektetett, egységesen 20
százalékos áfa bevezetésénél tartottunk. Vagy mégsem?



Fotó: S. L.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a múlt hétvégén elismerte: hiba volt év
elején az áfa legfelső kulcsát 25-ről 20 százalékra csökkenteni. A Heteknek
nyilatkozó Zara László a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók
Országos Egyesületének elnöke ezt a bejelentést a következőkkel kommentálta:
akkor miért nem „csinálták rögtön vissza?” Ez a hajó azonban már elment. De már
a következő is…

Miután a mostani hét első felében minden piaci elemző a Pénzügyminisztérium (PM)
új, „17-23-as” javaslatát analizálta, a hét közepén kiderült, hogy a PM
államtitkára „pontatlanul fogalmazott”, amikor a két kulcs együttes emeléséről
nyilatkozott a sajtónak.

Zara László maga is üdvözölte volna Katona javaslatát, hiszen – mint lapunknak
elmondta – ez lényegesen kevesebb többletbevételt jelent a költségvetésnek,
mintha 20, illetve 25 százalékos adókulcsokra változtatták volna a rátákat.
Mindazonáltal – tette hozzá – ez utóbbi verzió mind szakmailag, mind szociális
szempontból elfogadhatóbb. Az is kétségtelen, hogy ez a verzió kevésbé hajt a
kispénzű állampolgárok bukszájára, mint elődje.

Szerdán azonban ismét új napra virradtunk. Gyurcsány, miközben megkövette
koalíciós partnerét, a közvélemény bocsánatáért esedezett. Az „igazságot” most
Gál J. Zoltán szólta: az Egyensúlyi csomag tartalmának megfelelően az áfa
középső kulcsát emelik 15 százalékról 20 százalékra, és nem osztják meg az
emelést a középső és felső kulcs között. Vagyis minden egyes áfatartalmú áru és
szolgáltatás után egységesen 20 százalékot „adakozunk” majd az államkassza
javára.

Zara László, miközben előrelátó módon többször hangsúlyozta, hogy noha a
változtatási szándékokat egyelőre csak Katona Tamás, a PM államtitkára
ismertette, az már most látszik, hogy általánosságban nem befolyásolja majd a
gazdaságban jelen lévő infláció mértékét. „Pár tizedszázalékos növekedéstől
eltekintve, ami nagyban függ az árnövekedések érvényesíthetőségétől is.”

A (ma még) középső 15 százalékos áfakulcsba tartozik az élelmiszerek túlnyomó
többsége. Ezenkívül drágulni fognak a gyógyászati segédeszközök, a szállodai és
éttermi szolgáltatások, a mozijegyek, színházjegyek, valamint drágább lesz a
közlekedés is. 20 százalékra módosul az idegenforgalmi szolgáltatások adóterhe
is. Ez a kiutazók esetében automatikusan becsorog az államkasszába, míg a
beutazások esetén már kevésbé terhelhető a turistákra direkt módon az
árkülönbözet. „A drágulásnak természetes gátat szab a piaci versenytársak
magatartása. Ha a többiek tartják a díjszabásaikat, az veszít, aki enged az
áremelésnek.” De biztos, ami biztos: várjuk a holnapot.





Forint: még mindig a gyengélkedőn

Bár abban a piac java része megegyezik, hogy a mostani csiki-csuki
áfaregulációknak elenyésző hatása lesz fizetőeszközünk állapotára, ettől
függetlenül a forint jövőbeli pályáját illetően már megoszlanak a vélemények.
Hét elején az euró árfolyama a 279–281 forintos sávban ingadozott. Ennek kapcsán
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője lapunknak kifejtette: a mai
forintárfolyam nem tekinthető teljesen reálisnak. A forint ma sok szempontból
alulárazott, mivel a kormányzati bejelentések hatására több kockázatot „áraztak
bele”, mint amennyi valóságosan felmerülhetett. „A piacot bizonytalanságban
tartja, ha a következő megszorításokat féloldalasan, támogató reformprogramok
nélkül tálalják. A bizalom és a forinterősödés azonban visszatérhet, ha
jelentkeznek a gazdasági eredmények és a reformprogramok részletei.”

Ettől nagyon eltérően értékeli az eseményeket Török Zoltán, a Raiffeisen Bank
elemzője, aki a következő fél évre 275 és 285 forint közötti euróárfolyamot
valószínűsít. Ami pedig az egész évet illeti, várakozásaik szerint a forint a
270–280-as sávon belül mozoghat. „A jelenlegi árfolyam reális, és nagy mozgásra
nem számíthatunk a közeljövőben sem” – nyilatkozta lapunknak.

Habár a napisajtó a héten euróspekulációra buzdította olvasóit, azzal a rövid
indoklással, hogy ez lehetne a „forint megmentésének eszköze”, ettől mind a
Raiffeisen, mind az Erste elemzője óva int. Nyeste szerint aki nyerni akart, már
elkésett az euróvásárlással, Török Zoltán pedig egyenesen hazardírozásnak
tartja, hogy valaki egy-két forintnyi különbséget próbál meglovagolni a
következő hónapokban. Mindazonáltal még mindig racionálisabb döntés devizában
eladósodni, azaz inkább devizahiteleket, mint forinthiteleket felvenni. Akinek
pedig csak a nyári vakáció kapcsán jut eszébe az euró árfolyama, az vegye meg a
zsebpénzét, amint lehet.

Olvasson tovább: