Kereső toggle

Kereszttűzben az új költségvetés

Bukásra született?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Még meg sem született, de már megbukott. A napokban benyújtott jövő évi költségvetést nemcsak az ellenzéki pártok vették ostrom alá, hanem hazai és külföldi gazdaságelemzők is. A büdzsének lesznek nyertesei és vesztesei – ahogy ez lenni szokott –, de a legnagyobb problémára, az óriási államháztartási hiány kezelésére jövőre sem
találtak megnyugtató megoldást. A gyenge pont marad tehát a deficit, ami kikezdte az euró 2010-es bevezetését is, sőt szakértők szerint akár újabb spekulációs rohamnak is előkészítette a terepet. 



Veres János pénzügyminiszter, táskájában a költségvetéssel Fotó: MTI

A Reutersnek nyilatkozó elemzők szánalmasnak titulálták a költségvetést, hozzátéve, hogy láthatóan semmit nem tesz a kormány a deficit kordában tartása érdekében. Uniós források arra is emlékeztetnek, hogy négy éve folyamatosan mellélő a kormány, nem sikerül tartania a terveket. 

A Pénzügyminisztérium úgy kalkulál, hogy jövőre 4 százalékkal bővül a gazdaság, 2 százalék alatt lesz az infláció. A tervek szerint 3 százalékkal magasabb lesz jövőre a reálbérünk, viszont lényegesen több lesz az államháztartás hiánya: a korábbi számításokban jelzett 2,9 százalékhoz képest 4,7 százalékra várja a deficitet a tárca. 

A parlamentnek benyújtott jövő évi büdzséből az is kiderül, hogy 2006-ban is többet költünk, mint amennyink van. Sőt, többet, mint az idén. Több mint 500 milliárd forinttal nagyobb – 1533 milliárd forintos – költségvetési hiányt tervezett ugyanis a Pénzügyminisztérium.

Ugyanakkor az ideinél kevesebb, 5 ezer milliárd 776 millió forint bevétellel számol a kormány, ami elsősorban a felső áfakulcs csökkenésének tudható be. A kiadások ezzel szemben több mint 11 százalékkal emelkednek, elérve a 

7 ezer milliárd 309 millió forintot. Lényegesebben nagyobb összeg jut jövőre a munkaügyi, a környezetvédelmi, a családügyi, illetve a gazdasági tárcához tartozó területeknek. Viszont szűkösebb lesz a keret a külügyi, a honvédelmi, a kulturális és az igazságügyi tárcáknál. Kevesebbel kell beérnie a rendőrségnek és a határőrségnek is. A bejelentett családi és szociális változások jegyében 126 milliárddal több pénzzel gazdálkodik jövőre az illetékes minisztérium. 

2006 a kutyák éve 

Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa klasszikus választási költségvetésnek tartja a jövő évi büdzsét. Mint kérdésünkre kifejtette, nem másról, mint a jövő feléléséről van szó. Félő, hogy csak komoly korrekció tudja megállítani és megfordítani azt a negatív folyamatot, amely évek óta jellemzi a költségvetési politikát. A jövő évi tervekből is az látszik, hogy marad a magas államháztartási hiány, tovább nő az államadósság, miközben a bérek és a fogyasztás meghaladja a gazdasági növekedést. Egy modernizálódó országban ezek nem megengedhetőek, reformokról pedig még csak szó sincs. "2006 már a kutyáké – fogalmazott Bartha. 

– Látszik, hogy politikai döntés született, hiszen a politikai elszántság teljes mértékben hiányzik a reformok elindításában. Az utolsó reform 1995-ben a Bokros-csomag volt, azóta ennek az eredményeit fogyasztjuk. Úgy vélem, ez valós kockázatot jelent az ország számára, és félő, hogy a közeljövőben nagyon »megbüntetnek« minket a befektetők. Ez a költségvetési politika olyan instabilitást eredményez, amely nagyon veszélyes. Kormányaink a tűzzel játszanak. Az ellenzéki és a kormánypártok egyaránt alábecsülik azokat a veszélyeket, melyek egy ilyen típusú költségvetésben rejlenek. 2007 az utolsó esély lesz arra, hogy visszafordítsuk a kedvezőtlen folyamatokat. A választások után bármilyen összetétel? kormány is kerül hatalomra, a legsürgősebb feladata a közigazgatási reform elindítása lesz, ez szükséges ugyanis a további reformokhoz."

Kelet-európai attit?d

Barcza György, az ING Bank vezető elemzője szerint szokásos választási költségvetésnek néz ki a jövő évi tervezet. Azok lehetnek a nyertesei, akik dupla családi pótlékot kapnak, illetve azok, akik sok iparcikket vagy lakást vásárolnak, hiszen 20 százalékra csökken az áfa felső kulcsa. 

A fő probléma az – mondta lapunknak az elemző –, hogy a hazai gazdasági folyamatok elszakadtak a realitástól. A költségvetés már a tervezés időszakában irreális alapokon áll, és ez minden eddigi kormány esetében elmondható. Ez rossz üzenet az emberek felé, mert azt sugallja, hogy "nem baj, ha nem tartod be az ígéreteidet, mi sem tartjuk be". Ezek után nehezebb lesz majd elfogadtatni a társadalommal, hogy szükség van megszorításokra vagy éppen adóemelésre. Ez a halogató, csak a külső tényezők kényszerét figyelembe vevő, osztogató költségvetési politika nem csak a magyar kormányokra jellemző, ez régiós jelenség. Lengyel- vagy Csehországban is hasonló a gazdaságpolitika, és hasonló problémákkal is küzdenek. Általánosnak mondható a rövid távú politikai gondolkodás, errefelé mindenki gyorsan szeretne meggazdagodni. 

A nyugat-európai jövedelmek eléréséhez azonban hosszabb távra, 5-10 évre előre kellene gondolkodni. A halogatott reformok és a kezelhetetlen deficit miatt mára annyira leszűkült a mozgástér, hogy a következő kormánynak nincsen más lehetősége, mint az, hogy hozzákezd a reformokhoz. Ha ez így lesz, lehet, hogy egy-két két évig nehezebb lesz az élet, nadrágszíjszorításokra kell számítani, de utána dinamikusabban nőhet a gazdaság.

Olvasson tovább: