Kereső toggle

Nagyarányú leépítés a Gyulai Húskombinátban

Se pénz, se kolbász

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nehéz korszakát éli a Gyulai Húskombinát Rt., ahol a munkavállalók kedélyét tavaly ősz óta borzolja a menedzsment döntése. A vezetés az új, megváltozott követelményekre hivatkozva érvénytelenítette a dolgozók szerződését, miközben határozottan cáfolta azt az aggodalmat, hogy a döntés mögött egy nagyarányú létszámleépítés terve állna. Az idő azonban mégis az aggodalmakat bizonyította: 346 munkahely megszüntetését jelentette be a cégvezetés idén júniusban. "Válságmenedzselés" – ez a szó jellemzi a mai helyzetet, aminek megoldásába már az agrárminiszter is bekapcsolódott. A helyi "hírmondók" tudni vélik, hogy Csányi Sándor OTP-bankvezér a szegedi Pick Rt. felvásárlása után a gyulai üzemre is szemet vetett.



Kolbászfesztivál. Jó kolbásznak is kell a cégér Fotó: H. S.

A 2004-es gazdasági év milliárdos összegen felüli negatív eredménye és a folyamatos piacvesztés egyértelműen azt mutatta, hogy Gyulán a problémák egyre csak mélyülnek. A cég vezetése végül idén június 10-én közölte az üzemi tanáccsal és a Békés Megyei Munkaügyi Központtal, hogy 346 munkavállaló elbocsátásáról döntött, akiktől törvényes keretek között még a nyár folyamán megválik. Természetesen azonnal lábra kaptak különböző pletykák, amelyek az ügy igazi hátterét keresték. "Csányi Sándor akarja a kezét rátenni a kolbászüzemre, mert neki csak a név kell, vagy a dánok és a belgák akarják a magyar piacot tönkretenni"– hangoztatták a jól értesült munkások a gyárban. A dán sertésinvázióról szóló híreket nem kommentálta Bezdán János szakszervezeti elnök, kérdésünkre csak annyit mondott: "Jó kolbászt csak hazai disznóból lehet csinálni, ez az igazi hungarikum titka."

A gyulai húsipar százharminc éves történetébe 2005. június 28-a fekete napként vonul be, mert ekkor volt utoljára állatvágás a cégnél. Azóta bérvágásban dolgoznak, tehát más vágóhídon előkészített húsokat vásárolnak meg. Az érdekvédelmi szervezet ezen a napon egyórás figyelmeztető sztrájkot tartott, tiltakozva a megítélésük szerint kedvezőtlen irányba mutató folyamatok ellen. Ezt a napot a szakszervezet gyásznappá nyilvánította, a figyelmeztető sztrájk alatt a munkavállalók fekete gyászszalagot viseltek – idézi az eseményeket Bezdán János. Nem a tevékenységet kell megszüntetni, hanem szűkebb, de jobb termékpalettával, valamint piacszerzéssel kellene előremenni – tette hozzá. A nyomaték kedvéért július 8-án megalakult az Országos Demonstrációs Bizottság, amely döntött arról, hogy szeptemberben tiltakozó megmozdulást szerveznek Budapesten, ahol újfent az ágazat válságjeleire kívánják felhívni a kormányzat és a közvélemény figyelmét. Úgy vélik, hogy hiányzik az EU-konform piacvédelem a magyar kormányzati politikából, amelyet olyan hatékonyan alkalmaznak Ausztriában és Franciaországban – állítja az érdekvédelmi vezető. Érezhetően romlik a hazai húsipar helyzete 2004. május 1-je óta. Az uniós csatlakozást követően ugyanis hazánk az egyik legnagyobb konkurens az európai piacvezető dán húsipar számára, hiszen valóságos versenyt jelentenek az olyan hagyományos magyar márkák, mint a kapuvári sonka, a Pick vagy éppen a gyulai és a csabai szalámik. Nem kizárt tehát, hogy érdekük felvásárlás által megbénítani a hazai húsipart. A húsipari vállalatok napjainkban is zajló tulajdonváltásai mögött nem kizárt a dán vagy más hasonló piacvezető cég piacszerzési törekvése. 

Mindenesetre már az elbocsátások előtt a szakszervezeti tanács úgy határozott, hogy intenzív érdekvédelmi munkába kezd, hogy felhívja minden érintett figyelmét a gondokra, és minden tőle telhetőt megtegyen a veszélybe került munkavállalók érdekében. 

Első lépésben helyi egyeztetést hívtak össze a békési fürdővárosban, amelyre meghívták a gyulai polgármestert, a Gyulai Húskombinát tulajdonosait és vezetését, valamint a nagyobb beszállítókat és a földművelésügyi tárca vezetőit. Az agrárminiszter azonban az illetékes helyettes államtitkár helyett a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjét küldte a tanácskozásra.

"Az egyeztetés idején váltak ismertté a kormány 100 lépés programjának az agráriumról szóló intézkedései, amelyben egyetlen szó sem esik a nehéz helyzetbe került élelmiszeripari cégek segítéséről"– mondta a szakszervezeti elnök. Az agrárium "hét lépése" csalódást keltett Gyulán, mivel hiányolták az élelmiszeriparról szóló nyolcadikat. 2004 novemberében Gyulán ülésezett a HDSZ választmánya, az érdekvédelmi szervezet ekkor ünnepelte megalapításának tizenöt éves évfordulóját. Az ülés végén nyílt levelet fogalmaztunk meg a kormányfőnek címezve. Ebben kifejtettük, hogy az európai uniós csatlakozás óta eltelt rövid idő felgyorsította és elmélyítette a magyar húsipari ágazat válságát – fejtette ki a szakember. A korábban nagy exportteljesítményt és jó eredményt produkáló cégek, mint a Pick Rt. és a Gyulai Húskombinát, komoly gondokkal küzdenek ma is. Jeleztük, hogy 2002 tavasza és 2004 ősze között háromezer munkahely szűnt meg az ágazatban. Arra kértük a kormányt, hogy tűzze napirendre, miképpen lehetne orvosolni a húsipar gondjait. Máig nem kaptunk választ senkitől sem – fogalmaz Bezdán. De rögtön helyesbít is: Gyulán járt Lamperth Mónika belügyminiszter (egyéni képviselőként a kaposvári húsüzem tekintetében ő is érintett), aki ígéretet tett Bezdán Jánosnak, hogy az ügyben nem csupán az agrártárca, hanem a Munkaügyi Minisztérium figyelmét is felhívja a kedvezőtlen fejleményekre.

A kiút azonban még ma sem látszik tisztán, pedig a vállalatot új vezérigazgató irányítja. Egyetlen pozitívum egy angliai hír, amely arról szól, hogy a Gyulai Húskombinát Rt. évi 400 tonna szeletelt gyulai kolbászt szállít Angliába. Ez évi 600-700 millió forint árbevételt jelent a gyulai nagyvállalatnak, amely orosz és svéd piacokon is szerződéskötésre készül. Hatszázan dolgozunk tovább – hangsúlyozta Bezdán –, de nem látjuk azt a stratégiát, amely garanciát adna arra, hogy a nagyüzem hosszabb távon fennmarad.

Olvasson tovább: