.
Sok kritika érte Kovács Lászlót, az első magyar uniós biztost, mire elfoglalhatta a "bársonyszékét". Hosszú vesszőfutása után a bírálók a beosztását, az adó- és vámügyek kezelését túl könnyűnek tartják, mondván az EU-ban nincsen közös adópolitika, a vámtételek automatikusan vándorolnak a közös kasszába. Mi dolga lehet tehát a biztosnak? Kovács frissen nyert pozícióját, feladatait Dezséri Kálmán, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet tudományos főmunkatársa veszi számba.
Kovács László az Európai Parlamentben Fotó: Reuters
Való igaz, hogy nincsen az EU-ban közös adópolitika, és a vámtételek jó része törvény szerint a közös európai kasszába kerül, ám az ez ügyekkel foglalkozó biztos munkájának megítéléséhez árnyaltabb megközelítés szükséges – mondta Dezséri Kálmán. A tagországok valóban megtartották saját hatáskörben az adópolitikájukat, viszont ahhoz, hogy európai szinten megszülessen egy-egy döntés, a tagállamok részéről egyhangú döntésre van szükség a Miniszterek Tanácsában, azaz a tagállamok kormányszint? képviseletében. Ez teszi ezt a területet politikailag nagyon érzékennyé, így az adóügyi biztosnak komoly diplomáciai érzékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a tagországok között összhangot lehessen teremteni. Nos, diplomáciai érzékkel rendelkezik Kovács László, és valljuk be, nagy szüksége lesz rá a jövőben – szögezte le Dezséri. Az más kérdés, hogy mennyire járatos adóügyekben. Feltételezhetően nem túlzottan, legalábbis az eddigi feladatainak ellátásából ez nem következett, tehát bele kell tanulnia.
A kutató szerint a napokban is zajló 2007-ben induló 7 éves uniós költségvetési periódus előkészítése miatt lényegesen felértékelődik ez a poszt. Most feszülnek egymásnak a különböző érdekek, csoportok, és ő a bevételi oldalon van...
A vámbevételekbe ugyan kevésbé tud beleszólni az adóügyi biztos – mondta Dezséri –, mert a Római Szerződés értelmében a vámbevétel 75 százaléka a közös európai kasszába megy, itt tehát nincsen sok mozgástere. Ugyanakkor a munkája a nemzetközi kereskedelempolitikához is kapcsolódik, mivel befolyása lehet a WTO-n belül zajló vámcsökkentési tárgyalásokra. Elsősorban a tekintetben, hogy milyen vámtételeket szab meg a harmadik országból érkező árukra. Ennek mértéke jelentősen befolyásolhatja Európa világgazdaságban betöltött szerepét.
Abban is fontos szerepe lesz Kovács Lászlónak – ami manapság az egyik legfontosabb kérdés az unióban –, hogy a jövőben milyen alapon állapítsák meg az adóbevételeket. Jelenleg 4 fő bevételi forrása van az uniónak: a vám, az áfa, a tagállamok GDP-jének arányos befizetése, illetve az agrárilleték. Erőteljes vita zajlik az EU-n belül arról, hogy bevezessenek-e egy új közös adót, vagy maradjon a jelenlegi rendszer.
Az új adó hívei egy a jelenlegi áfatételhez mérhető nagyságú adót vezetnének be, ami összességében nem emelné lényegesen az adóterhet. Az új adó nem az áfára rakódna rá, hanem mintegy azt felváltva, stabilabb, kiszámíthatóbb bevételt jelentene a közös büdzsének. A vita napjainkban is zajlik, vannak akik ellenzik, mások hasznosnak tartanák, mindenesetre csak közös, összeurópai megállapodás esetén léphetne életbe. Dezséri szerint előbb vagy utóbb be fogják vezetni. A vita valójában arról szól, hogy hozzanak-e törvényt az új adóról, vagy hagyják a folyamatokat a piacra, amely a sajátságos kényszerítő erejével úgyis ebben az irányban hat. Dezséri szerint középtávon várható egyfajta egységes adóharmonizáció, amelyben Kovács Lászlónak, és a munkáját segítő főigazgatóságnak komoly szerepe lehet.
A kérdés azért is fontos – tette hozzá a kutató –, mert az európai kontinens világban betöltött vezető pozíciójának elérésében hosszú távú szerepet játszhat, hogy a tagországok mennyire tudnak egységes gazdaságpolitikával fellépni. Az euró bevezetésével, az Európai Központi Bank (EKB) működésével egységesült a monetáris, azaz a pénzügypolitika, a fiskális, azaz a költségvetési politika azonban a tagállamok hatáskörében van. Manapság arról is vita zajlik az unión belül, hogy lehetséges-e sikeres gazdaságpolitikát folytatni ebben a megosztott gazdaságirányítási szisztémában. Egyre inkább erősödni látszik annak a tábornak a szava, amelyik azt állítja, hogy nem lehet.
Dezséri Kálmán szerint sem Kovács László adóügyi pozíciója, sem személye nem súlytalan a bizottságon belül. És az idáig vezető kálváriája nem hagy nyomot hosszú távon személyének megítélésén. Mint mondta, az, hogy egy biztosnak milyen a tekintélye a bizottságon belül, nem a szakterületének a súlyától, vagy a hozzá tartozó főigazgatóság nagyságától függ, hanem a személyiségétől, a felkészültségétől, a szaktudásától, és nem utolsósorban az aktivitásától. Ha építően, bölcsen szólal fel a bizottsági üléseken, jól mozog az uniós ügyekben, meggyőző a felkészültsége, tekintélyt vívhat ki magának, akár Balázs Péter, aki széles kör? tapasztalatra tett szert, sok kérdéshez hozzá tudott szólni, emiatt nagy tekintélynek örvendett.
Biztos háttér
Az európai közösségben mind a 25 tagország rendelkezik egy biztossal. Hetente egy napon találkoznak. Az üléseken – ahogy a kormányülésekre a miniszterek – felterjesztik a javaslataikat, megvitatják, majd titkos szavazással döntenek. Minden biztoshoz egy vagy több főigazgatóság tartozik, mögöttük egy kabinet dolgozik, amely a biztos munkáját segíti, akik otthon vannak az adott területtel kapcsolatban, és tájékoztatást, tanácsokat adnak a biztosnak.
A főigazgatóságok különböző méretűek lehetnek, ahol több száz, vagy akár ezer fő is dolgozhat. A Bizottság hivatalaiban
összesen mintegy 20 ezer fő van alkalmazásban.
Kovács László mögött dolgozó adóügyi főigazgatóság 4 igazgatóságból áll: az általános politikai, a gazdasági ügyekkel, a vám illetve adópolitikával foglalkozó, valamint egy elemző, és egy programiroda.
A Bizottság székhelye Brüsszel, de a hivatal apparátusának jelentős része Luxemburgban dolgozik.
A liberális jogrend demokratikus deficitje olyan jogi háttérhatalmat termelt ki, aminek sem választói legitimitása nincs, és a közérdeket sem szolgálja. Eljárásuk rendszerint azt közvetíti nemzeti...
Az Európai Parlament képviselői az elmúlt héten megszavaztak egy határozatot, amely felszólít minden tagállamot, hogy haladéktalanul ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. Ezt mindeddig hét...
Bevezetik a dugódíjat, és öt éven belül korlátozzák a dízelautók behajtását Budapest központjába – legalábbis a főváros új vezetőségének tervei szerint. A változáshoz azonban parlamenti döntés...
Nemcsak Romániában ismert jelenség, hogy gyerekeket a saját szüleik adnak el prostituáltnak – ez az összes posztkommunista és harmadik világbeli országra jellemző. A gyerekeltűnések mögött...
Az online térben szocializálódott fiatal szülők számára természetes, hogy életük főbb eseményeit publikálják – nem kivétel ez alól a szülővé válás sem. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy...
Néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy fiatal ne házastársi hűségben és szülői szerepben gondolkozzon, annak minden előnyével és nehézségével együtt. A média, az aktuális...
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!