Kereső toggle

Fehérgalléros bűncselekmények

Adócsalás fejvesztés terhe mellett

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Országos felháborodás és döbbenet övezi a Jukosz olajipari óriásvállalat elnökének letartóztatását. Perének további fejleményei pedig nagyban meghatározzák az orosz tőzsde mozgását. Oroszország leggazdagabb emberét, Mihail Hodorkovszkijt adócsalással vádolják. Hogy jogosan-e vagy sem, ez még nem derült ki, hasonló esetekkel azonban itthon is jócskán találkozhattunk az utóbbi években. Számos vállalkozó és közismert, sikeres cég vezetője került reflektorfénybe – s nemegyszer börtönbe – gazdasági bűnügyek miatt. Az már szemlélet kérdése, hogy kárörvendve vagy felháborodással tekintünk az ilyen ügyekre. A lapunknak nyilatkozó kriminológus szerint a súlyos börtönbüntetéseknek nincs elrettentő hatása a potenciális adócsalókra, s ilyen adóterhek mellett nem is várható az általános adózási morál javulása.

A börtönbüntetéssel végződött, nagy port kavart vám- és adócsalási esetek között említhetjük 

a Portocom, az Albacomp és a Synergon esetét, vagy éppen a vecsési számlagyárként elhíresült társaságot, és a Békés megyei milliárdos olajos adócsalási ügyet. De ki ne emlékezne a különféle jogellenes gazdasági machinációkba belebukott Stadler Józsefre vagy a Tasnádi Péter ügyében kirobbant botrányra? A legáltalánosabb és legenyhébben büntetendő cselekmény a "számviteli fegyelem megsértése" névvel illetett, voltaképpen hanyag adminisztráció – ami nem kevés esetben a komolyabb visszaéléseket is elfedi – mondta lapunknak Kránitz Mariann kriminológus. A legszélesebb réteget érintő bűntett a kisebb-nagyobb mérték? adócsalás, amelyet a FigyelőNet beszámolói alapján leggyakrabban a vám- és áfa-fizetési kötelezettség kijátszása, illetve fantomcégek által kiállított számlákkal való visszaélés útján követnek el. 

Az Albacomp és a Portocom például úgy kívánták növelni nyereségüket, hogy illegális módon csökkentették a vámfizetési kötelezettségeket. A Portocom négy vezetőjét 2003. február elején tartóztatták le. A cég a többnyire
Tajvanról származó notebook-alkatrészeket offshore cégeken keresztül, általában egynegyedére csökkentett értékben vámkezeltetve hozta be Magyarországra. Polló László, a cég vezérigazgatója akkortájt úgy nyilatkozott, hogy a magyar vámterhek a hazai importőröket egyszerűen versenyképtelenné teszik. 1998-ban hasonló ügyben robbant ki botrány az Albacomp számítástechnikai céggel kapcsolatban, melynek volt ügyvezető igazgatóját tavaly négy év börtönbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság. A vád: nagy kárt okozó csalás, csempészés, vámorgazdaság, adócsalás és közokirat-hamisítás. A sors iróniája, hogy az Albacomp vezetői már a kilencvenes évek elején észlelték hazai versenytársaik vámcsalását, és erről tájékoztatták a VPOP-t is, de miután a hatóságok nem léptek fel a jogsértőkkel szemben, az Albacompnál is bevett gyakorlat lett, hogy behozott termékeiket az eredeti beszerzési ár töredékéért vámkezeltették.

Ezzel szemben a Synergon, az egyik legnagyobb hazai rendszerintegrátor fiktív számlákat vásárolt különböző fantomvállalkozásoktól, amelyeket soha el nem végzett szolgáltatásokról állítottak ki. A cég egykori vezérigazgatóját nemrégiben három év és tíz hónap börtönre és tízmillió forint pénz mellékbüntetésre ítélte a bíróság. 

Ennél jóval súlyosabb büntetést kapott Stadler József, akit 1998-ban a Bács-Kiskun Megyei Bíróság kilencévi szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélt. Az ellene felhozott vád többek között adócsalás, magánokirat-hamisítás és a számviteli fegyelem megsértése. Két év múlva az ügyében új tárgyalássorozat indult, mely enyhébb ítélettel végződött. Végül 2003-ban a Legfelsőbb Bíróság négy év és hat hónap fogházra enyhítette az üzletember büntetését. 

Nem kedveztek azonban a Békés megyei milliárdos olajos adócsalás vádlottjainak. 2002-ben ugyanis az elsőrend? vádlottat kilenc év börtönre és hét év közügyektől való eltiltásra ítélte a Szegedi Ítélőtábla, míg társa, a másodrend? vádlott hat év börtönt és öt év közügyektől való eltiltást
kapott. (Összehasonlításképpen: emberölésért leggyakrabban 9-15 éves, enyhébb esetekben 5-8 éves börtönbüntetést szabnak ki.)

Kránitz Mariann enyhének tartja az ítélkezési gyakorlatot az ezekhez hasonló, illetve a több tízmilliárdos gazdasági bűntények esetében. Nem úgy a kisebb mérték? bűncselekményeknél, amelyeket alig büntetnek enyhébben. A büntetőkódex a gazdaság elleni bűncselekmény súlyosságát ugyanis az okozott kár alapján ítéli meg, és különböző értékhatárokat állapít meg. Így a megadott értékhatárok elérése már önmagában megalapozza a bűncselekmény minősítését, és ezért annak sokszoros – esetenként többmilliárd forintot kitevő – túllépése sem befolyásolja a kiszabható büntetést. "A kilencvenes évekre jellemző adócsalási és egyéb gazdasági, továbbá a fehérgalléros bűncselekmények mindössze leképezték a társadalom állapotát és hozzáállását a közteherviseléshez" – mondta a Heteknek a kriminológus asszony. Véleménye szerint az adózási morált az átláthatóbb gazdasági szabályozás, alacsonyabb adóterhek és egyfajta, nálunk még nem jellemző állampolgári fegyelmezettség javíthatná. Emelhetné az adóalanyok fizetési hajlandóságát emellett az adóforintok hatékonyabb, az életminőséget érezhetően javító felhasználása is – fejtette ki Kránitz. 

Az angolszász társadalmak az adócsalást morálisan sokkal keményebben ítélik el, mint hazánkban. Kelet felé tekintve azonban elrettentőbb büntetéseket találunk,
például Kína esetében, ahol a BBC tudósítása szerint 2002-ben legalább hat személyt ítéltek halálra Guangdong tartományban több milliárd dolláros adócsalás miatt.

Olvasson tovább: