Kereső toggle

Magyar gazdaságpolitika az EP-választások után

Gazdaság a politika kötelékében

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A két hete zajlott európai parlamenti (EP) választások eredményei szemlátomást aggodalomba ejtették a nemzetközi befektetőket. A tőzsdei kereskedők forintpozícióik lezárásába kezdtek, a hazai valuta árfolyama némileg meggyengült, és elszállt a remény a nyári alapkamat-csökkentéssel kapcsolatban. Néhány elemző már azt is kétségesnek tartja, hogy a kormány a választási eredmények után továbbra is következetes marad a 2006-os választásokig beígért takarékoskodó gazdaságpolitikáját illetően. Némelyek szerint a közeljövőben újra felülkerekedhet a populista politikai ciklusok diktálta "húzd meg – ereszd meg" típusú gazdálkodás. 



Négypárti egyeztetés a választás előtt. Determinálja a jövőt Fotó: MTI

A 2004-es év gazdasági kondícióit az EP-választások kormányzati veresége már nem befolyásolja – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Az idei év gazdaságát gyakorlatilag a már beindult világgazdasági konjunktúra határozza meg. Emellett a költségvetési és adózási törvények is kellően bebetonozták az idei kormányzati elvonások mértékét, így ebben az évben a lakosság anyagi pozícióját negatívan érintő jelentősebb lépésekre nem kerülhet sor – mondta.

Középtávon, 2006-ig kitekintve viszont már komoly figyelmeztetésnek számít a június 13-ai voksolás kimenetele. Ilyen távlatban biztosan lesznek gazdaságpolitikai vonatkozásai is, félő azonban, hogy nem az, amit az ellenzék hangoztat – vélte a kutató. Az ellenzék véleménye egyébként is kettős. Egyfelől szükségesnek vélt megszorításokkal riogatják a közvéleményt, másfelől aláírásgyűjtéssel szentesítik a 80-100 milliárd forintos többletkiadással járó gazdaságpolitikai lépéseket. 

A fő veszély középtávon az, hogy a kormány még kevésbé lesz határozott 

az egyensúly helyreállításában, mint eddig. Attól lehet tartani, hogy ezek után még kevésbé vállal majd fel olyan politikailag népszerűtlen, széles rétegeket érintő lépéseket például az egészségügyben, a haderő átszervezésében, vagy éppen az önkormányzatok ügyében, amelyek ki tudnák billenteni holtpontjáról a hazai közigazgatási rendszer negatív gazdálkodását.

Hegedűs úgy látja, a kormány – kimondatlanul is – a már küszöbön álló országgyűlési választásokra kacsintgatva, 2005-től sem léptet életbe rendkívüli reformokat. Ez pedig tovább hátráltatja a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetének mielőbbi helyreállását. Az euró bevezetésének 2010-re halasztása például már a választásokat megelőzően is azért történt, mert a koalíció már akkor sem vállalta fel a sokakat rosszul érintő költségvetési vágásokat.

Sok más elemzővel ellentétben Hegedűs úgy látja, hogy rövid távon gazdaságilag nem indokoltak a megszorítások, politikailag pedig egyenesen öngyilkosságnak minősülnének. 

A gazdaságkutató szerint többé-kevésbé teljesülhet az idén a 3,7-4 százalékos GDP-növekedés, a közel 1200 milliárdos költségvetési hiány, illetve az éves átlagban 6,5-6,7 százalékos infláció és a mintegy 2 százalékos éves reálbér-növekedés, feltéve, hogy az európai konjunktúra megmarad a mostani szinten és az iraki helyzet sem eszkalálódik. Az államháztartási hiányt tekintve meg kell jegyezni, hogy sosem a forintban kifejezett nagyság a döntő, sokkal inkább az, hogy mire költik: beruházásokra vagy a folyó fogyasztásra. Sokak szerint az idei költségvetési törvényben már megfigyelhetőek ezen a területen a beruházások irányába tett elmozdulások. Kérdés viszont – tette hozzá –, hogy ezek 

a pozitívumok elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy 2005-ben reformintézkedések nélkül is tovább fejlődjön a gazdaság.

A magyar gazdaság legfőbb problémája és a társadalom megosztottságának alapvető oka abban rejlik – mondta Hegedűs –, hogy gyakorlatilag 15 éve politikai választásokhoz kapcsolódó érdekek mozgatják
a hazai gazdaságirányítást – a közgazdasági racionalitások helyett. Ezt a trendet eddig egyetlen kormányzati intézkedés sem törte meg. Még a rettegett Bokros-csomag sem nyúlt a nagy elosztórendszerekhez. (Az 1995-ös csomag két fő lépése: a forint drámai leértékelése és a 8 százalékos importadó bevezetése javította ugyan az egyensúlyt, de nem érintett semmiféle reformfolyamatot.)

Az utóbbi években olyan "egészségtelen" ciklusok alakultak ki, hogy amikor a gazdasági növekedés gyorsult, a lakossági jövedelmek lassan nőttek. Amikor pedig alábbhagyott a konjunktúra, akkor jóval gyorsabban emelkedtek a bérek. A gazdaság teljesítményének a lakosság felé transzformálása tehát nem piacvezérelt folyamatot követ, hanem egyfajta politikai szűrőn keresztül valósul meg. Ez pedig azt az illúziót keltheti, hogy a lakosság jövedelme alapvetően az államtól függ – tette hozzá Hegedűs.

Szerencsének nevezhető, hogy az unióhoz, illetve az eurózónához való csatlakozás révén csökken a magyar politika gazdasági befolyása, és sokkal inkább a globális, illetve az EU-szabta normatívák mentén halad majd a hazai gazdaságpolitika. 

A politika jót nem tehet a magyar gazdasággal, de sokat ronthat – összegezte az elmúlt évek tapasztalatait a kutató.

Olvasson tovább: