Kereső toggle

Ezrek vándorolhatnak ki

Összeomlás szélén az egészségügy

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar egészségügy szinte minden szempontból súlyos beteg, a diagnózis: krónikus pénzhiány. Az eddig is tarthatatlan állapot csak tovább romlik az uniós csatlakozás után: lapunknak nyilatkozó szakértők szerint, ha az előzetesen becsült számú orvos illetve ápolószemélyzet külföldön vállal munkát, összeomlik a magyar egészségügy. Úgy tűnik, a szaktárca és a politikusok a három bölcs majom nyomdokaiba léptek: szemüket, fülüket, szájukat befogják; nem látják, nem hallják a válsághelyzetet, és nem is cselekszenek. 



Mikulás látogatása egy kórházban. Ide ő is kevés Fotó: MTI

A magyar egészségügy a teljes csőd felé halad, s ha nem lesz gyors változás, a mai – amúgy is tarthatatlan – szint sem lesz tartható: egyszerűen összeomlik a rendszer. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára (MOK) szerint a magyar egészségügyi intézmények és a politikusok úgy viselkednek, mintha nem is létezne elvándorlási probléma, pedig a jelenleg praktizáló orvosok 25 százaléka napra készen várja a legjobb lehetőséget, s a végzősök 50-80 százaléka is külföldön képzeli el a jövőjét. Egyelőre semmi sem tartja vissza őket, annyi fizetésük sincs, mint egy éjjeliőrnek, el fognak menni, mert kiválóan beszélnek nyelveket, és kinti kollégáik még inkább bátorítják őket – mondta lapunknak Gyenes. A szakorvosok tömeges távozása viszont olyan vérveszteséget okozhat, amiből már nem lehet felállni – szögezte le.

A leginkább veszélyeztetett szakterületek azok, ahol nem működik a paraszolvencia, mert az orvos effektíve nem találkozik a pácienssel – magyarázta Gyenes Géza. Aneszteziológusokból, radiológusokból, patológusokból, laborszakorvosokból már most is nagy a hiány. Ráadásul a probléma csak fokozódik azzal, hogy ezekre a területekre egyre kevesebben szakosodnak, mert a medikusok – érthető módon – szeretnének valamiből megélni, ezért kénytelenek olyan szakirányt választani, ahol számíthatnak a hálapénzre. Utánpótlás nélkül pedig egész egyszerűen kihalnak egyes szakágak. A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy már ma is 4,5 ezer orvos hiányzik a kórházakból, s az elvándorlási hajlandóságot figyelembe véve 5-6 év múlva hatezerre emelkedhet ez a szám, ebben az esetben viszont működésképtelenné válik a magyar egészségügyi rendszer.

Béréhség

A májusban csatlakozott tíz ország közül nálunk a legalacsonyabb az orvosok és nővérek bére, érthető, hogy a magyarok kivándorlása a legvalószín?bb. A nyugati országokban a hazai fizetések 10-15-szörösét kereshetik meg a kivándorlók. Mivel számos uniós ország orvoshiánnyal küzd, tárt karokkal várják a jól képzett és törekvő magyar szakembereket. Nem csak a számukra hihetetlenül magas fizetés olyan csábító, nagy vonzerőt jelent az is, hogy nem kell a hazánkban létkérdésnek számító hálapénzes rendszerrel viaskodni, s ugyanakkor nem szükséges megszakadni az állandó pluszmunkától, amit itthon az önként, mégis kényszerből vállalt magánpraxis, vagy a rengeteg ügyeleti idő tesz ki. (A statisztikai adatok szerint a túlórákkal együtt ma egy átlagos orvos közel 65 évet dolgozik a 40 évre szóló aktív életpályája alatt. Így az orvosok egészségügyi állapota 10 százalékkal rosszabb az amúgy is rossz állapotban lévő magyar társadaloménál, s ebből fakadóan az átlagéletkoruk is alacsonyabb.)

Nővérkék álma

Ha lehet, a szakképzett ápolók helyzete még az orvosokénál is katasztrofálisabb. Hiába képezik magukat, szereznek akár diplomát is, hogy magasabb szint? munkát tudjanak végezni, nem kellenek a kórházaknak. Ha ugyanis magasabb a végzettségük, többe kerülnek. Óvatos becslések szerint is kétszer
annyi nővérre lenne szüksége a 

magyar egészségügynek, mint amennyi ma ott dolgozik. A jelenlegi állománynak pedig legalább a fele nem szakképzett, csupán segédápoló. Az intézmények érdeke ezt diktálja – s hogy mi van a betegekkel? Nem meglepő, hogy nincs még egy olyan szakterület vagy munkahely ma Magyarországon, ahol ilyen méret? lenne a fluktuáció. A szakma iránti érdeklődés drámai visszaesését mutatja, hogy 2004-ben összesen 86 nővér végez a tanulmányaival országos szinten – ám például a pécsi főiskolán a 28 fős végzős évfolyam minden egyes tagjának azonnal állást ajánlottak egy német kórházban. 

Kincstári optimizmus

Az Egészségügyi Minisztérium nem borúlátó. Mint azt Rácz Jenő helyettes-államtitkár lapunknak elmondta, felmérés ugyan nem készült a kivándorlási hajlandóságról, de úgy vélik, a praktizáló orvosoknak csupán a 10-20 százaléka óhajt várhatóan külföldre menni, míg egyetemre járók esetében ez a szám esetleg elérheti az 50 százalékot. Rácz hozzátette, többen jelezték a beutazási szándékukat, elsősorban ukrán és román állampolgárok, akik szívesen dolgoznának a magyar egészségügyben. (Eddig közel 200 orvos érkezett az említett országokból.) 

A szóvivő arra alapozza derűlátását, hogy az orvosok egy része nem beszél jól idegen nyelveken és a családjukat sem akarják itthon hagyni, így nem tudnak 

külföldön elhelyezkedni. Ezzel szemben az orvosi kamara arról számolt be, hogy Svédország ezer orvost vett át nemrég, sőt a nyelvtanfolyamon és a lakáson kívül még plusz anyagi támogatást is biztosított a kezdéshez. Az egy évvel ezelőtt felkínált norvég állásokra pedig 1800 fő jelentette be az igényét, közel harminc szakterületről. Rácz Jenő az itthon maradás ösztönzéseként ugyanakkor elmondta, hogy a tárca az idén tízmilliárd forintot szán az önként vállalt túlmunka és ügyeletek bérezésére – az alapbérek emeléséről azonban még nem esett szó.

Jó üzlet a kivándorlás

Egyes vállalkozók a jelek szerint jó üzletet vélnek felfedezni a magyar egészségügyi dolgozók kivándorlási hajlandóságában. Ennek jegyében több cég és szervezet is megalakult, hogy az unió nyugati fertályán munkahelyhez segíthessék a kivándorlókat. A Nagy-Britanniában élő Szekeres Katalin tavaly alapította meg a Health Resources International Ltd.-t, a cég magyar, cseh és szlovák orvosok kiközvetítésével foglalkozik európai uniós állami és magánkórházak számára.

Mint Szekeres lapunknak elmondta, tavaly június óta több mint száz orvossal találkozott személyesen, mind érdeklődésüket jelezték. Jelenleg ugyan évi 25-30 állásba tudnak orvosokat elhelyezni, de ez a szám jövőre a duplájára emelkedhet – tudtuk meg –, ugyanis mind az Egyesült Királyságban, mind Svédországban, illetve Norvégiában is rendszeresen keresnek orvosokat, és érdekes módon sok magyar orvos dolgozik arab országokban is, főként Kuvaitban és az Egyesült Arab Emirátusban. A májusi uniós csatlakozás megkönnyítette a kivándorlási folyamatot, hiszen tagországként mind a szakvizsgát, mind az itthon megszerzett diplomát elfogadják, így lehetővé vált az orvosi kamarába történő teljes érték? felvétel.

Szekeres elmondta, Csehországot és Szlovákiát is hasonló indokok miatt szeretnék elhagyni az orvosok, bár a cseh orvosoknál a hangsúly inkább a szakmai, sem mint az anyagi természet? okokon van.

Az orvosi szakvizsga utáni 1-2 év praxissal rendelkező orvos Nagy-Britanniában havi nettó 3 ezer fontot keres (kb. egymillió forint), ami az ottani nettó 1100 font/hó (kb. 400 ezer forintos) átlagkeresethez viszonyítva sem rossz. 

Szekeres úgy tapasztalta, hogy a kivándorolni szándékozó orvosok összetétele korosztály és beosztás (ranglétra) szempontjából vegyes képet mutat. A szakterületet illetően a sebész, ortopédsebész, nőgyógyász és aneszteziológus orvosok a legjellemzőbbek, de természetesen más területről is vannak szép számmal.

Birovecz László

Olvasson tovább: