Kereső toggle

Csődkilátások az adósok között

Érvágás az adósoknak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Drasztikus lépésre szánta el magát a kormány: több mint 50 százalékkal felemelte a lakáshitelek után járó kamatplafont. Ennek értelmében a használt lakások vásárlásakor 6-ról 9,6 százalékra, az új lakások esetén pedig 5-ről 8 százalékra emelkednek a kamatok. Ennek értelmében a havi törlesztőrészlet is a kamat emelkedésének arányában nő, elérheti a 10-15 ezer forintot is. A módosítás nem visszamenő hatású, tehát a már hitellel rendelkezőket nem érinti, kivétel ez alól az egyéves kamatperiódust vállaló adósok. Fontos változás még, hogy a használtlakás-vásárláshoz járó 10 milliós hitelplafon 5 millióra csökken jövőre. 



Megérkezett a Mikulás a Parlamentbe. Fura csomagot hozott Fotó: MTI

Medgyessy Péter kormányfő "nehéz szívvel, de tiszta fejjel" hozta meg a döntést. Mint a sajtótájékoztatón mondta: "nem engedhetem meg a pénzünk romlását". A kormány váratlan döntése válasz a jegybank két héttel ezelőtt meghozott 3 százalékos kamatemelésére. A megemelkedett alapkamat nyomán ugyanis az állam által vállalt kötelezettségek is ennek arányában emelkednek. A miniszterelnök érvelése szerint, "ha fennmaradna a lakáshitelezés üteme, kedvezményei is tovább érvényesülnének, akkor arra már csak külföldről tudna fedezetet teremteni az ország". Kitért viszont arra, hogy "amennyiben a jövőben csökken a kamat, azzal arányosan, bár kisebb mértékben mérséklődnek a lakáshitelek kamatai is". 

A kormány döntése két, egymástól ellentétes reagálást váltott ki. A gazdaságkutatók szerint elkerülhetetlen és szükséges lépést hozott a kabinet, mivel a piac ehhez hasonló súlyú lépést várt a kormánytól. A befektetők elégedettségét mi sem bizonyítja jobban, mint a forint árfolyamának azonnali erősödése. (Lapzártánkkor 264 forintot kértek egy euróért.) A jegybank, a Pénzügyminisztérium és a koalíciós partner, az SZDSZ elnöke is a gazdaság stabilitása és az ország iránti bizalom javulása szempontjából pozitívnak értékelte a lakáshitelek kamatemelését és az ezzel együtt hozott takarékossági csomag bejelentését – lakáspiaci szakértők azonban szakmai és morális szempontból bírálták a módosítást. 

Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (MALOSZ) elnöke a Heteknek elmondta, hogy egyáltalán nem ért egyet a lakáshitelek kamatainak megemelésével. Kimondottan hátrányosnak tartja, hogy most egy költségvetési restrikció esetén csak a kiadási oldalt veszik figyelembe. A magyar átlagemberek keresete alacsony, többségük csak hitelből tud lakást vásárolni, a megvásárolt lakás árának viszont 40 százaléka visszakerül az államkasszába. A kamatemelés miatt viszont ez a tétel, azaz a kormány bevétele is kisebb összeg lesz. 

Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Intézet ügyvezető igazgatója nagyon drasztikus lépésnek tartja a kormány döntését. Mint kérdésünkre kifejtette, sem szakmai, sem morális okok nem indokolják azt, hogy különbséget tesznek a használt és az új lakást vásárlók között. Varga nem ért egyet azzal, hogy az újlakásvásárlás kamattámogatása az ötéves állampapírok mindenkori másodpiaci hozamának 60 százaléka, a használt lakások esetében viszont csupán 40 százaléka. Azt is kifogásolhatónak tartja, hogy a használt lakásoknál a 10 millió forint felvehető hitel 5 millióra csökken, az új lakásnál pedig marad a 15 millió. A megemelt kamat elsősorban a szerényebb jövedelműek és az egyedülállók számára hátrányos. Sok család nehéz helyzetbe kerülhet, mivel a havi törlesztőrészletet akár 10-15 ezer forinttal megemelkedik. Az ügyvezető szerint azok számára, akik egyéves kamatperiódusra szerződtek a bankokkal, ez a döntés sok esetben tragikus következményekkel járhat. 

Tóth Melinda, az Otthon Centrum Rt. értékesítéssel és hitelközvetítéssel foglalkozó divíziójának ügyvezető igazgatója úgy véli, az intézkedés az egyéves kamatperiódussal rendelkezőket érinti leghátrányosabban, arányuk azonban igen csekély, a teljes forgalom mintegy 4 százalékát teszik ki. Akik azonban többéves kamatperiódusú hitelt vettek fel, azok pár évig biztosan "érinthetetlenek" maradnak. 

A kormányzati döntés minden bizonnyal változásokat indukál a lakáspiac egészében. Varga Dénes szerint a módosítás a keresletet a használt lakások vásárlásától az újlakás-építés, illetve -vásárlás felé viszi el, még akkor is, ha a telekre kirótt 25 százalékos áfa jövőre drágábbá teszi az új építés? ingatlanokat. Az Otthon Centrum értékesítési adatai alapján egy 5-10 százalékos forgalom-visszaeséssel kalkulálnak az új lakások esetén, és mintegy 10-20 százaléknyival a használtak körében. Tóth Melinda elmondta, prognózisaik szerint, egy ma 15 millió forintot érő lakás jövőre közel 17,25 millió forintba kerülhet. Az ehhez szükséges hitel nagysága pedig 6 millió forintról arányosan 8,25 millióra emelkedik. A havi törlesztőrészletek 10 éves futamidő mellett a pillanatnyi 69 ezer forintról – a mostani kamatemeléssel, illetve a tervezett hitelszükséglet-emelkedéssel együtt jövőre 100 ezer forintra nőnek. A lakásárak 13-15 százalékos drágulása nagyrészt a telekáfa, illetve az infláció sújtotta alapanyagok számlájára írható. 

Varga Dénes optimizmusát fejtette ki ugyanakkor. Elmondta, van esély arra, hogy egy év múltán várhatóan javulnak a körülmények. Jobb helyzetben lesz a gazdaság, csökkenhetnek a kamatok, nőni fog a költségvetés tűrőképessége is, így megvalósulhat a miniszterelnök abbéli szándéka, hogy a most felemelt kamat csökkenjen.

Olvasson tovább: