Kereső toggle

Grúzia az összeomlás szélén

Őszi, rózsás forradalom

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rózsák forradalmának nevezte – s az ünneplő tömeg között stílusosan rózsákat osztogatott – az ellenzék vezetője, Mihail Szakasvili a hétvégén Grúziában lezajlott fordulatot, amelynek eredményeképpen lemondott Eduard Sevardnadze, 1992 óta hatalmon lévő elnök. Az ország gazdasági helyzete azonban korántsem rózsás: a megbuktatott elnök szegénységet, korrupciót, üres államkasszát és működésképtelen nemzetközi pénzügyi kapcsolatokat hagyott maga után.



Egy grúziai idős hölgy katonák gyűrűjében halad a szavazóurnákhoz Fotó: Reuters

A hatalomváltás még nem biztos, hogy megkönnyíti az idei telet a közel ötmilliós kaukázusi országban, ahol az elmúlt években minden hideg évszak az energiaellátás teljes összeomlásával fenyegetett. A technológia ugyanis elavult; a lakosságnak hatalmas adósságai vannak az áramszolgáltató felé, amire válaszul a nem fizetőket lekapcsolták a hálózatról. A kaotikus helyzetben viszont a helyi hatalom birtokosai sok helyütt fegyverrel foglalták vissza az áramelosztó állomásokat. Mindezt tetézi a társadalom minden szféráját átszövő korrupció, amely ellehetetleníti a gazdasági növekedést. 

Sevardnadze nem jeleskedett a gazdaság törvényessége felett való őrködésben sem: becslések szerint a fekete gazdaság az összes termelés mintegy hatvan százalékára tehető. A 4,5 millió lakosú Grúziában az átlagjövedelem 40 dollár körül mozog! Sokan éppen a lemondott elnököt tartják felelősnek a gazdaság állapotáért: tízéves "uralkodása" alatt nőtt a szegénység, az adósságállomány és a korrupció. 1992 óta az ország rendelkezésére bocsátott egymilliárd dollár amerikai segítség láthatóan feneketlen zsákba hullott. A grúzok mindössze annyi eredményt értek el vele, hogy az egy főre jutó amerikai támogatások listájának megtisztelő első helyére kerültek. Az emberek havi jövedelme mindeközben a létfenntartáshoz sem elegendő. Ráadásul még az amerikai segítségre sem számíthat a grúz kormány, amíg nem szilárdítja meg a demokratikus rendet az országban, s Washingtonban nem látják a korrupció elleni harc meggyőző jeleit. A Washington Post által idézett grúz közgazdászok szerint mintegy tíz évre van szükség ahhoz is, hogy az ország gazdasági teljesítménye elérje a mai Boszniáét.

Röviddel a hétvégi viharos események után Nino Burdzsanadze ideiglenes államfő lelohasztotta a kedélyeket: az ország gazdasági helyzete ugyanis sokkal súlyosabb, mint azt sokan gondolták, ezért pénzügyi segítséget kívánnak kérni a nemzetközi közösségtől. Az ideiglenes államfő kijelentette: a gazdaság állapotának további romlását elkerülendő több radikális intézkedés bevezetésére lesz szükség. Grúzia külföldi adósságának összege eléri az 1,75 milliárd dollárt. A Nemzetközi Valutaalap ráadásul megtagadta, hogy pénzt folyósítson Tbiliszinek, ameddig Eduard Sevardnadze korrupcióval összefonódott kormánya van hatalmon. Most újra kell kezdeni a tárgyalásokat.

Olvasson tovább: