Kereső toggle

Pénzpiaci pánik Oroszországban

Végső csapás az oligarchákra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egész Kelet-Európára kiterjedő pénzpiaci hullámverést okozott a hét elején Oroszország leggazdagabb emberének, a Jukosz vezérigazgatójának, Mihail Hodorkovszkijnak a letartóztatása. Az óriásvállalat részvényei egyetlen nap alatt 16 százalékkal estek, s ami még ennél is rosszabb lehet, újra megingott a befektetők hite az orosz politikában. Egyes elemzők újabb orosz válságtól tartanak, de hangsúlyozzák, hogy Magyarországra nem lenne olyan komoly hatással, mint az 1998-as válság volt. 



Mihail Hodorkovszkij és Eugene Shvidler, a Szibnyeft elnöke. Együtt sem elég erősek Fotó: Reuters

Hodorkovszkij váratlan letartóztatása nem az első eset, az elmúlt hónapokban több oligarcha után nyomozás indult, többen rács mögé is kerültek. A helyi viszonyokat jól ismerő megfigyelők szerint nem a hatóságok által hangoztatott adócsalás és egyéb bűncselekmények miatt érte a nagyvállalatok vezetőit atrocitás, hanem elsősorban politikai okok miatt, ugyanis hajtóvadászat indult ellenük.

A Jukosz olajipari óriásvállalat vezetőjét, egyben Oroszország leggazdagabb emberét, Hodorkovszkijt váratlanul, utazás közben kommandósok lepték meg és szállították börtönbe. Ügyvédjével nem tárgyalhatott. A vád ellene: adócsalás és állami tulajdon eltulajdonítása. Az orosz piaci szereplők megdöbbenve értesültek a hírről. A BBC moszkvai tudósítója megjegyezte: az orosz jogászok abszurdnak nevezik a vádakat, mivel a Jukosz az egyik legátláthatóbban működő vállalat. Megfigyelők szerint több ok is meghúzódhat az akció mögött. A Jukosz elleni hadjárat akkor kezdődött, amikor a cég egyesült a Szibnyeft olajcéggel, amely Oroszország legnagyobb és egyben a világ negyedik olajvállalatává vált. Elképzelhető, hogy a Jukosz elleni támadás által egy újabb cégóriással, az amerikai Exxon-Mobillal, a világ legnagyobb olajvállalatával tervezett fúziót szeretnék meghiúsítani, mivel annak létrejötte esetén jócskán korlátozódna a Kreml ellenőrzése a helyi üzleti szféra felett. Megfigyelők szerint azonban politikai okok is szerepet játszhatnak. Hodorkovszkij ugyanis korábban kijelentette, hogy a decemberi választásokon egy ellenzéki, liberális pártot fog támogatni. Putyin elnök talán a székét féltve ily módon "üzen" a vállalkozónak: tartsa távol magát a politikától. Egyes pletykák szerint a negyvenéves Hodorkovszkij államfői ambíciókat dédelget.

A Jelcin elnökhöz közel álló oligarchák szisztematikus marginalizálása évek óta jellemzi a putyini politikát. Borisz Berezovszkij egykori orosz média- és iparmágnás, illetve Vlagyimir Guszinszkij hosszú ideje külföldre voltak kénytelenek menekülni. Több oroszországi érdekeltségüket eladták, és a belpolitikából is ki lettek rekesztve. Egy állítólagos megállapodásról hallani a napokban Moszkvában, miszerint a politikai elit nem korlátozza az oligarchák üzleti lépéseit mindaddig, amíg nem avatkoznak a politikába. Ha valaki megszegi ezt az egyezséget, az viszont büntetést von maga után. Úgy tűnik, az hogy Hodorkovszkij egy ellenzéki pártot kíván támogatni, kimeríti az egyezmény megszegésének "bűnét". Az összehangolt törekvések ellenére az orosz hatóságoknak eddig sem Guszinszkijt, sem Berezovszkijt nem sikerült letartóztatniuk, mert a befogadó országok nem adták ki őket. Guszinszkijt, aki Görögországban tartózkodik, 250 millió dolláros csalással és pénzmosással vádolják. Övé volt az egyik legnagyobb független orosz tévétársaság, az NTV. Berezovszkij, egykori médiamágnás Angliában talált menedéket. A közel hatmilliárd dolláros vagyonnal rendelkező Roman Abramovics a közelmúltban számos oroszországi érdekeltségétől volt kénytelen megválni, Európában és Észak-Amerikában épít ki új kapcsolatokat. Abramovics a közelmúltban megvásárolta az egyik angol futballcsapatot, a Chelsea-t. 

A hatalmas gazdasági hatalommal rendelkező oligarchák elleni központi küzdelem újabb fordulója mélyen felháborította az orosz elitet és az átlagembert egyaránt. Az orosz gazdasági elitnek – szemmel láthatóan – elege van a rendőrség és a hatóságok állandó, vizsgálatokat színlelő zaklatásából. A napokban az üzleti élet krémje azzal a kéréssel fordult Putyin elnökhöz, hogy védje meg őket a "boszorkányüldözéstől", a hatóságok zaklatásaitól. Az orosz iparosok uniója levélben hívta fel az elnök figyelmét arra, hogy a gazdasági elitre gyakorolt nyomás mind a gazdaságra, mind a politikai stabilitásra káros következményekkel járhat. Hodorkovszkij letartóztatása és az azt követő események szinte sokkolták a pénzpiacokat. A Jukosz tőzsdei árfolyama egyetlen nap alatt 16 százalékkal csökkent, ami hatmilliárd dolláros veszteséget jelent. A drámai zuhanás magával rántott más papírokat is: az orosz tőzsde részvényindexe, az RTS 9 százalékot zuhant, de gyengült a rubel árfolyama is a dollárhoz képest. Néhány óra alatt kialakult a pánik az orosz pénzpiacon. A megrendült orosz pénzpiacok kihatással voltak a hazai papírok árfolyamára is. Főként az orosz piaccal szorosabban együttműködő Egis, a Richter, illetve a Mol részvényei estek 3-4 százalékot. Kis mértékben, de csökkentek az állampapírok árfolyamai is, és a forint is gyengült az euróhoz képest. 

Putyin első hivatalos megnyilvánulásában kérte a befektetőket, hogy ne engedjenek a pánikhangulatnak, reálisan nézzék az orosz gazdasági helyzetet. A BBC tudósítása szerint nemcsak a pénzpiacokat ért sokkhatással, a pánik hatásaival, hanem a hosszú távú következményeikkel is számolni kell. Szakemberek szerint Hodorkovszkij letartóztatása az egész gazdaság számára káros lehet, ugyanis a befektetők gyakorlatilag elvesztették a bizalmat a politika és a jogrendszer iránt. Újra bizalmatlanság vett erőt Oroszországban, pedig a Moody\'s hitelminősítő néhány hete befektetésre ajánlotta az országot. Az elemzők egyelőre optimisták, nem számítanak az 1998-ashoz hasonló, átfogó gazdasági válságra.

Olvasson tovább: