Kereső toggle

Olajárak a Szaddám fiúk halála után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Iraknak szüksége van a külföldi olajtársaságok aktív bevonására ahhoz, hogy kilábaljon az évek óta tartó gazdasági válságból, és a világ egyik vezető olajkitermelőjévé váljon – áll nemzetközi befektetési tanácsadók jelentésében. Természetesen ehhez először is béke kell, amit a sorozatos terrorakciók még a mai napig is veszélyeztetnek. A két Szaddám fiú, Udaj és Kuszaj halála után azonban olyan optimista várakozások is megjelentek a piacon, melyek szerint az iraki helyzet stabilizálódik és az olajár folyamatosan esni fog. A diktátorfiúk halálhírére be is következett egy enyhe, 1,5 dollár/hordó körüli áresés, de hogy ez mennyire lesz tartós, azt az elemzők különbözőképpen látják.



Amerikai katona egy lángoló iraki olajmezőn. Megnyíltak a csapok Fotó: Reuters

"A hír, miszerint Szaddám fiai halottak, sok kereskedő számára azt az érzetet kelti, hogy rendezettebb állapotok következnek az országban" – nyilatkozta Marshall Steevers energiapiaci elemző a Reuters hírügynökségnek. A valódi béke Irakban megindíthatná az olajárakat lefelé, azonban ebben több erőközpont ellenérdekelt. Az iraki terrorfolyamatokat elsősorban Szaddám rendszerének még szabadlábon lévő erős emberei irányítják. Fontos tudni azonban, hogy az iraki demokratikus folyamat a világ kőolajáraira is nagy befolyással van, és a drágán kitermelő országok, elsősorban Oroszország, nem érdekeltek abban, hogy a nyersolaj világpiaci ára csökkenjen.

Irak jelenleg másfél millió hordó olajat termel ki naponta, ez jóval kevesebb az első öbölháború (1991) előtti értéknél, ami napi három és fél millió hordó volt. A második Öbölháborút megelőzően 2003 februárjában 2,48 millió hordós kitermelést produkáltak Szaddám kútjai.

A McKinsey gazdasági tanácsadó intézet szerint Irak egy 35-45 milliárd dolláros befektetéssel 2010-ig elérheti a napi 6-7 millió hordós kitermelést, ami az elmaradott országot néhány év alatt egy Szaúd-Arábia szint? fejlett ipari országgá emelheti fel, és egyúttal a Közel-Kelet meghatározó állama lehet.

Szaddám Huszein 1972-ben államosította az olajkutakat, azóta gyakorlatilag nem történt technikai fejlesztés a kitermelésben. Egy, az iraki újjáépítésről szóló londoni konferencián Fadhil Chalabi, a Globális Energiakutató Centrum vezetője elmondta, hogy Bagdadnak meg kell nyitnia kapuit a magánszektor előtt, csak így lehetséges annak a hatalmas olajvagyonnak a gyors kitermelése, amit az iraki föld magában rejt, adta hírül a BBC News.

Több piaci elemző azonban szkeptikus a Szaddám fiúk, Udaj és Kuszaj halála után is, hiszen a volt diktátor Szaddám Huszein még valószínűleg szabadlábon van és fiai halálát hőstettként állítja be a terrorista-csoportok előtt, akik ezáltal tovább fanatizálhatóak. A jelenleg átmenetileg kormányzó amerikai vezetés 1,6 milliárd dollár beruházást kíván eszközölni az elkövetkező évben. Ennek eredményeképpen a jelenlegi másfél millió hordós kitermelés közel egy év alatt 2,8 millió hordó kitermelésre emelkedhet. A kitermelésbe mindenképpen bevonnák az olajmultikat, akik Szaddám
rendszerétől drága közvetítőkön keresztül kaphattak csak olajat. A közvetítők és a Szaddám család meggazdagodott, a nyersolaj világpiaci ára azonban magas maradt. A Royal Dutch Shell, a ChevronTexaco, a British Petrol és a Conoco már szerződéseket kötött a kitermelésre.

A nemzetközi olajárak csökkenése ritkán gyűrűzik be kicsiny hazánkba, míg az emelkedés annál gyakrabban. A magyar állam a magas benzinárak miatt éves szinten harminc milliárd forint adótartalomtól esik el, mivel a leleményes magyar autósok közül sokan külföldön tankolnak a hazainál olcsóbb benzint. 

A hazai benzint a magas adótartalom és az Oroszországból érkező olaj magasabb ára teszi a régió legdrágább üzemanyagává.

Stratégiai jelentőség? lehet, hogy a Mol az INA részbeni megvásárlásával eléri a tengert, ami a közel-keleti olaj beszerzéséhez elengedhetetlen. Ezáltal lehet, hogy néhány év múlva mi is élvezhetjük az olcsón kitermelt iraki olaj kedvező árhatásait.

Olvasson tovább: