Kereső toggle

Változások és ígéretek

Lakáshitel-pingpong

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hét elején közismert napilapok ismét hátborzongató "fejleményekről" számoltak be a lakáshitelprogram változásait illetően. Most úgy tűnik, hogy az erre válaszul közzé tett kormányzati nyilatkozat pontot tett az ügy végére. Változtatások azonban biztosan lesznek. A konkrét döntések és időpontok azonban még hiányoznak. A Hetek kérésére Leitner József, a Nemzeti Lakásprogram Titkárság főosztályvezetője reagált az ismételten felhozott vádakra.



Csiha Judit és Leitner József lakásügyi felelősök Fotó: MTI

Rögtön leszögezhetjük – mondta Leitner –, hogy viszszamenőlegesen nem lesznek változtatások, tehát, akik a régi rendszer szerint kötötték meg a szerződésüket, azok semmiképpen sem fognak rosszabb helyzetbe kerülni. Nem igaz az a felvetés, hogy ha egy családnak már van egy lakása, és szeretne egy másikat hitelből az egyik gyermek nevére, akkor ez a régi eladása nélkül nem megengedett. Ellenkezőleg, ez teljesen jogszer? lépés, csak az a lényeg, hogy egy ember nevén egy hitelből finanszírozott lakás legyen. Ugyanez a helyzet a házastársak esetében is. Ha viszont valaki lakáscsere céljából vesz fel hitelt, akkor valóban pénzzé kell tennie régi otthonát. Ennek határideje pedig – minden racionális várakozás szerint – 180 nap helyett 360 napban lesz maximálva.

A hitelek eredeti, 20 éves futamideje sem fog 10 évre lecsökkenni – tette hozzá Leitner. – Változatlan marad emellett az adósok kamatterhe is. A bankok többször is egyértelműen utaltak arra, hogy az állami kamattámogatás csökkentéséből származó veszteségüket nem fogják kamatemelés formájában a lakosságra terhelni. (Persze ettől függetlenül "behajthatják" egyéb, adminisztrációs költségek címén, de kamatemelés nem lesz.) Bár a hitelnyújtás feltételei nem fognak szigorodni, az mégis elképzelhető – mondta a főosztályvezető –, hogy a bankok ezek után még inkább górcső alá fogják venni a kliensek hitelképességét.

A kamattámogatási megvonás révén megnő majd a havi törlesztő részlet, de nem jelentősen. Ez egy 10 millió forintos hitel esetén legfeljebb 800 forinttal nagyobb befizetést jelent havonta. Az viszont várható, hogy a 30 milliós hitelfelvételi korlát 15 millióra csökken. Eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a 10 milliós összeget meghaladó hitelfelvételek száma elenyésző. Aki pedig 200 ezer forintot tud havonta törleszteni a 30 millió forintos kedvezményes hitele után, az valójában nem szorul támogatásra – indokolta Leitner az esetleges változtatás ésszerűségét.

Még nincs eldöntve, hogy mi legyen azokkal, akik már belevágtak a lakásvásárlásba, de a hitelszerződést még nem írták alá. Erre az esetre eddig csak javaslatok születtek. Azokra viszont, akik a változás időpontjában már hitelszerződéssel rendelkeznek, biztosan nem vonatkoznak a módosítások, azaz továbbra is a leszerződött kamattal és támogatással kapják a kölcsönt.

Leitnernek nincs tudomása a kamatplafon eltörléséről, sem a változtatások bevezetésének konkrét időpontjáról. A napilapok által felkapott június 1-ji dátum viszont csak egyetlen esetben valósulhat meg: ha a kormány már jövő héten döntést hoz az ügyben, majd egy kéthetes átállási időt követően életbe lépnek a változtatások. Erre azonban nincs sok esély. Egy biztos, ha a közeljövőben megszületik a döntés, akkor megkezdődik a visszaszámlálás is.

Azt a kérdést, hogy kinek állt szándékában megpiszkálni ezt a témát, természetesen a program készítői is feltették magukban. Leitner szerint nagy valószínűséggel tanulmányokból ollózták össze ezeket a meg nem alapozott vádaskodásokat. Ezek a munkaanyagok viszont távolról sem konkrétak, sőt még az sem biztos, hogy egyáltalán komoly vizsgálat tárgyát képezik. A kormányzatnak viszont még a "leghajmeresztőbb" javaslatokra is reagálnia kell, ezért nyilvánvaló, hogy mindegyik megfordul egyszer az asztalukon.

Meg nem nevezett források azonban azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a bankok dobták fel a témát, azt várva, hogy majd a kormány visszavonulót fúj a kamattámogatás csökkentésének kérdésében. Ezt azonban még egyetlen hivatalos szerv sem tudta megerősíteni.


Szolid áremelkedés a lakásfronton

A Gazdaságkutató Intézet (GKI) és a Wallis Ingatlan Rt. közös, első negyedévre vonatkozó ingatlanpiaci konjunktúrajelentése szerint megtörni látszik a közel kétéves csökkenő trend, ami az ingatlanpiaci hangulat általános javulását mutatja. A régóta áhított felélénkülés azonban még várat magára.

Az ingatlanforgalmazók többsége nem tartja valószínűnek, hogy rövid távon gyors áremelkedés következne be. Prognózisuk szerint az év során az infláció feletti ütemben emelkednek az építési telkek árai, és az új építés? lakóingatlanok is jelentősen, 7 százalékkal emelkednek a fővárosban. A használt lakások árai infláció körüli, 6, a raktárak, üzemcsarnokok, irodák pedig 4-5 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel korábban. 

Lakásvásárlások szempontjából a belváros és a sétálóutcák környéke vált közkedveltté – főleg a fiatalok körében. Sokan, akik pár éve kaptak az alkalmon, és kiköltöztek a Budapest környéki településekre, most – az infrastruktúra hiánya miatt – inkább visszavágynak. Ennek következtében még a nem túl esztétikus fővárosi lakótelepi lakások is gazdára találnak. Egyfajta amortizálódás tapasztalható a Pest megyei lakóparkok terén is. Sok helyen a "zöldövezet" is már csak fikció.

Befektetési szempontból a lakóingatlan előnyösnek számít, ezt támasztja alá az ingatlanbefektetési alapok növekvő térnyerése. A lakóingatlan-befektetések másik tényezője, a bérleti díjak növekedési üteme megtorpant, s a szakemberek szerint – a bérlők örömére – a közeljövőben nem is várható drasztikus változás. Mivel valójában hiányzik a jól szabályozott bérleti piac, úgyszólván farkastörvények uralkodnak, de – a tapasztalatok szerint – még a "horror áron" elkelt bérlemények sem jelentek számottevő nyereséget a tulajdonosok számára. Szakértők szerint egy állami beavatkozásra lenne szükség. Az uniós csatlakozás közelsége és a bizonytalanság egyfajta harácsolási görcsöt okozott ezen a téren, így aztán aki csak teheti, lakást vesz.

Olvasson tovább: