A nyíltvég? befektetési jegyek 1 forintos névértéke lehetővé teszi bármekkora – akár néhány százezres – nagyságrend? tőke befektetését, a folyamatos forgalmazás – vagyis, hogy bármelyik pillanatban pénzünkhöz juthatunk – pedig a befektetés likviditását biztosítja. Léteznek zártvég? alapok is, amelyek befektetési jegyei a tőzsdén forognak, ezáltal kisebb likviditást biztosítanak a nyíltvég? alapokénál. Az ingatlanpiaci befektetéseket kockázatuk alapján a kötvény- és a részvénypiaci befektetések közé helyezik a befektetéselemzők, és különösen a részvénypiac gyengélkedése, illetve az állampapír-piaci hozamok csökkenésének idején jelenthetnek kedvező alternatívát a némi kockázatot azért vállalni hajlandó, hosszabb távon (legalább 2-3 év) gondolkodó befektetők számára. Az ingatlanpiac-alapok kockázatai között szerepel elsősorban a bérleti díjak, a bérbe adni kívánt ingatlanok iránti kereslet-kínálat alakulása, az ingatlanárak változása. A szektor ármozgása a gazdasági konjunktúra-ciklusokat némi késéssel követi, bevételei, eredményei a többi szektorénál átláthatóbbak, kiszámíthatóbbak a hosszú távú bérleti megállapodások miatt.
Magyarországon 1991 óta van lehetőség ingatlanbefektetési alapok létrehozására. Elsőként zártvég? alapok – a Pillér I. és II. befektetési alapok – alakultak, majd 2001 márciusában elindult az első, széles forgalmazói hálózatban hozzáférhető, hazai, nyíltvég? ingatlanbefektetési alap Európa Alap néven. Az alap konzervatív befektetési politikát folytat, elsősorban könynyen és kedvező hozammal bérbe adható ingatlanokat – irodaházakat, raktárakat, ipari ingatlanokat – vásárol, amelyek folyamatos stabil bevételt biztosítanak. A megtermelt hozamot az alap negyedévenként ki is fizeti befektetőinek. Az éves hozama pedig közel 14,5 százalék, miközben a hazai kötvényalapok teljesítménye ugyanebben az időszakban 8,5-12 százalék között mozgott! Hasonlóan impozáns hozamokat – 11-18,5 százalék között – produkáltak a kisebb ingatlanalapok is, mint az Első Hazai Lakásalap vagy a Quaestor Ingatlanalap.
Aki pedig a külföldi ingatlanpiacba fektetne inkább, május 21-től ilyenre is lehetősége nyílik: a K&H Alapkezelő az új tőkepiaci törvény adta lehetőséggel élve elindítja az első hazai alapok alapját. Külföldi ingatlanalapok befektetési jegyeibe fektet majd be, 45 százalékban amerikai, 29 százalékban európai, 26 százalékban pedig ázsiai, ausztráliai ingatlanalapokat vásárol. A nemzetközi alapok a holland ABN Amro Bank és a belga KBC Bank ingatlanalapjai, amelyek portfóliója a közvetlen ingatlanbefektetések mellett ingatlanberuházó, -forgalmazó és -hasznosító cégek értékpapírjait is tartalmazza. A kockázatokat ez a széles kör? diverzifikáció – több kontinensen az ingatlanpiachoz fűződő lehető legszélesebb körűen kapcsolódó cégek részvényeinek vásárlása az ingatlanok mellett – jelentősen csökkenti, számolni kell viszont a devizakockázattal, a forint erősödése az euróval szemben csökkentheti a forintban kifejezett hozamokat. A KBC Nemzetközi Ingatlanpiaci Alapjának hozama az elmúlt két évben euróban 12,38 százalék volt.
2002. 05. 17. (VI/20)
