Kereső toggle

Interjú László Csabával, az MSZP pénzügyminiszter-jelöltjével

Nem jelszavakban gondolkodunk

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kormányprogramjában az MSZP – más pártokhoz hasonlóan – ígérethalmazzal borította el a választópolgárokat. A kormányalakításra való felkérés után bizonyítania kell, betartja-e az első 100 napra vonatkozó ígéreteit. Eszerint egyszeri alkalommal 19 ezer forint üti a nyugdíjasok markát, szeptembertől a pedagógusok, október 1-jétől pedig az egészségügyben dolgozók és más közalkalmazottak bérét 50 százalékkal emelik, szeptember 1-jétől 30 százalékkal emelkedne az ösztöndíjak összege, augusztustól, tekintettel a tanévkezdésre, kéthavi családi pótlékot kapnának a családok. Október 1-jétől adómentes lenne a minimálbér. A Heteknek nyilatkozó László Csaba pénzügyminiszter-jelölt bevallása szerint ezt a 200 milliárdra rúgó kötelezvényt teljesíti az MSZP. László Csaba megerősítette, hogy a folytonosság hívei: az MSZP nem vonja vissza automatikusan az Orbán-kormány által bevezetett intézkedéseket. 



László Csaba: "A gazdasági patriotizmus nem létező közgazdasági fogalom" Fotó: Somorjai L.

– A kétéves költségvetést másfél évvel ezelőtt szavazta meg a parlament, idén év közben fellelhető a büdzsében az a 200 milliárd forint, amely szükséges az első 100 nap intézkedéseihez?

– Természetesen. Előzetes számítások nélkül nem lehetséges hasonló típusú ígéreteket tenni. De ami emellett számunkra fontos, az az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés. Ez ugyan nem szerepel külön a száz nap programjában, mert ez az egész kormányzati munkát áthatja majd. Az év végéig le kell zárni a még nyitva álló agrárfejezetet, a strukturális alapokról szóló fejezetet és a pénzügyi és költségvetési fejezetet. Ez a feladat önmagában komoly kihívás, a száz napos program mellett bőven ad majd munkát. Emellett már most nyáron bevezetjük az üvegzsebprogramot.

– Milyen törvények bevezetését tervezik 2003-tól? 

– Konkrét törvényalkotási menetrendet még nem hirdetnék, de egy biztos, 2003-tól változnak az adótörvények, és néhány ponton módosítani kell a tőkepiaci törvényt is. Az adótörvény módosítását, a sávhatárok változtatását négy évre hirdettük meg, tervünk szerint a jelenlegi 20, 30, 40 százalék helyett a sávhatárok 13, 25, 40 százalékra módosulnak. Ezen a ponton a koalíciós tárgyalások befolyással bírnak, részletes egyeztetésre van szükség. Szintén januártól vezetnénk be az egységes vállalkozási adót (eva), amely a kisvállalkozók számára kiváltaná a társasági- és osztalékadót, az áfát és a cégautó utáni adót tízmillió forint árbevételig. Ez az átalányadó szabadon választható, mértéke 15 százalék lenne.

– Mikorra tervezik az egészségügyi hozzájárulás megszüntetését?

– Ez is a négyéves programban kapott helyet, fokozatosan fogjuk csökkenteni.

– Medgyessy úr számtalan fórumon kifejtette, hogy a folyamatosság híve. Ez hogyan valósulhat meg a gazdaságpolitika terén? Mi lesz a sorsa az Orbán-kormány által hozott intézkedéseknek, például a diákhitelnek, a lakástámogatási rendszernek, a családi adókedvezménynek, a Széchenyi tervnek stb.?

– Szerencsére a gazdaság állapota nem kérdőjelezi meg ezeknek az intézményrendszereknek a fenntartását. Tehát egyet sem szüntetünk meg közülük, hanem azon vagyunk, hogy még igazságosabbá, még hatékonyabbá tegyük. Fontos, hogy a családi pótlék emelése minden gyereket egyformán érintsen. A gyermekek után járó adókedvezmény esetében is meg kell találnunk annak a módját, hogy ezt azok is igénybe vehessék, akik nem jogosultak adókedvezményre. A lakástámogatás vonalán pedig a szocpol összege 1994 óta változatlan: 800 ezer, 1 millió, 2 millió – mi 3 millióig szeretnénk elmenni négy gyerek esetében. Ha már a folytonosságnál tartunk, nem vagyok híve a politikai alapon való tisztogatásnak. Véleményem szerint csak szakmai alapon lehet azt eldönteni, hogy ki alkalmas a feladatára, és ki nem. A közigazgatás nem működőképes, ha kormányváltás esetén négyévente az egész közigazgatást felforgatják. Ha egy miniszter politikai karrieristákkal veszi magát körül, saját magával szúr ki.

– Pénzügyminiszterként tervez-e radikális változtatást a gazdaságpolitikában? Mi lesz a sorsa az Orbán-kormány által hangoztatott gazdasági patriotizmusnak? 

– Lehet, hogy rossz iskolába jártam, de nem teljesen értem ezt a fogalmat.

– A kormányfő szerint a gazdasági patriotizmus révén a magyar tulajdonú cégeknek lehetősége nyílik a feltőkésítésre úgy, hogy az állam pozitív diszkriminációt alkalmaz, így az uniós csatlakozásig javulhat a versenyképességük.

– A gazdasági patriotizmus nem létező közgazdasági fogalom. Nem ilyen típusú jelszavakon múlik az, hogy egy gazdaság mennyit tud javítani a versenyképességén. Mi is fontosnak tartjuk az állami segítségnyújtást és a kis- és középvállalkozók fejlődését, ezért folytatjuk a Széchenyi tervet. Ami valójában annyiból áll, hogy a korábbi években már előirányzottakat csokorba fűzték, és ráírták hogy "Széchenyi terv". Autópálya akkor is épült, mikor nem volt Széchenyi terv. Arra sem lehet mondani, hogy gazdasági patriotizmus, amikor tavaly vállalkozásfejlesztésre 5,1 milliárd forintot fizettek ki a Széchenyi tervből, és azt sem, hogy ez lenne a gazdasági fejlődés motorja. Ez inkább a politikai marketing kategóriája. Emlékezetes, hogy ötven évig próbálkozott azzal az állam, hogy megmondja melyik a jó, fejlődésre érdemes vállalat, melyik nem. A történelmi tapasztalat azt bizonyítja, hogy az állam nem tudta hatékonyan teljesíteni ezt a feladatot. Többek között erről szólt a rendszerváltás. Meggyőződésem, hogy az állam a vállalatok számára azzal adhatja a legmegfelelőbb segítséget, ha adót csökkent, így több pénz maradhat náluk, amiből fejleszthetnek. 

– Viszont, ha változatlanul hagyják a Széchenyi tervet, akkor az előző kormány filozófiája maradna érvényben.

– A filozófia, a marketing és a valóság nem feltétlenül esik egybe.

– Hogyan értékeli a gazdaságpolitika kommunikációját?

– Ezt inkább a reklámszakemberektől kellene megkérdezni.

– Hogyan fog kinézni a Széchenyi terv, marad ezzel a névvel, struktúrával?

– Nem kerestünk új nagy magyar hídépítőt, vasútépítőt, metróépítőt, akiről átneveznénk. Ez nekünk nem presztízskérdés. Azt gondolom Széchenyi valóban olyan jelkép, aki megérdemli, hogy egy ilyen nagyságú tervet nevezzenek el róla. Fel sem merült, hogy átnevezzük csak azért, mert új kormány jön, de néhány területen valószínűleg továbblépésre van szükség. Például a kis- és középvállalkozások számára több támogatást adnánk. Hozzá kell tennem, hogy megszüntetjük az Országimázs Központot, az MFB-t pedig megszabadítjuk azoktól a feladatoktól, amelyek idegenek a fejlesztési banki funkciótól, mint például a privatizáció és a vagyonkezelés.

– Milyen lesz az MSZP bérpolitikája? A közgazdá-szok magasnak tartják a tavalyi és az idei 5 százalék körüli reálbér-növekedést. Ehhez hozzá kell még adni a 100 napos program intézkedéseit, amelyek tovább erősítik ezt a folyamatot. A szakemberek a következő évtől visszafogást tartanak szükségesnek. Osztja ezt a véleményt? 

– A jövedelempolitikában ésszerűségre van szükség, olyanra, amelyik összhangban van a gazdaság teljesítőképességével. Az évi 4-5 százalékos reálbér-növekedés belefér. Egyszeri intézkedésre van szükség a pedagógusok és az egészségügy területén, mert nagymérték? a jövedelemelmaradás. 

– Szóval, nem terveznek visszafogást?

– Nem. 

– Medgyessy Péter személyes garanciát vállalt arra, hogy az MSZP kormányzása esetén helyreállítja a befektetők bizalmát a tőzsdével kapcsolatban. Hogyan kiviteleznék ezt?

– Úgy látom, az első forduló után már megmutatkozott a befektetői bizalom a tőzsdei árfolyamok emelkedésével. Mi ezt jó jelnek tekintjük, hiszen azt üzeni, hogy a befektetők arra számítanak, hogy az MSZP vállalkozóbarát gazdaságpolitikát folytat majd. Véleményem szerint, ami a nagytőkéről és a pénztőkéről az elmúlt hetekben elhangzott, szintén a politikai marketing kategóriájába tartozik. A tőzsde nagyon racionálisan működő intézmény. Jól működő piacgazdaságban a tőzsde mindig jelzi, ha a gazdaságpolitikában ésszerűtlen dolgok történnek, de ha a gazdasági fejlődés jó és stabil, akkor az a tőzsdén is megmutatkozik. 

– Milyen intézkedéseket terveznek?

– Eltöröljük az árfolyamnyereség-adót, megszüntetjük a tulajdonszerzési korlátozást. A magánnyugdíj-pénztári befizetések 8 százalékra növelése is javíthatja a börze helyzetét. Segíteni fogjuk azokat a vállalatokat, amelyek tőzsdére érettek, de nem tudják vállalni a tőzsdére kerülés egyszeri költségét.

– Hogyan értékeli a választási kampányban elhangzott külföldi tőkével kapcsolatos véleménynyilvánításokat. Ismerete szerint milyen benyomást keltettek az érintettekben?

– Ez nem más, mint játék a tűzzel. Aki a külföldi tőkével akar riogatni, annak először meg kellene nézni, hány munkahelyet teremtettek, mi lenne azzal a több tízezer családdal, ha csomagolnának a külföldiek. Nem beszélve azokról a magyar vállalatokról, amelyek nagy multinacionális vállalatok beszállítóiként biztos megrendelést kapnak. A hazánkban működő külföldi vállalatok és a magyar érdekek nem ellentétesek, ezért a gazdaságpolitika irányítóinak a társadalom egészét kell képviselnie. Bár úgy vélem, hogy jóvátehetetlen hiba nem történt az elmúlt években, de érezhetően megrendült a bizalom a kormány iránt. Ezen a területen különösen nagy a kockázat, mert néhány rossz mondattal el lehet játszani a bizalmat, és hosszú évek alatt lehet csak újra felépíteni. Szerencsére az elmúlt tizenkét év fejlődése olyan alapot biztosít, amelyre stabilan lehet építkezni, ezt mutatják számunkra a gazdaság elmúlt hetekben érkező jelzései is.

Olvasson tovább: