A változás azt jelenti, hogy a kasszák jövőre jóval kisebb hozamra számíthatnak,
mint az idén. Jelenleg ugyanis a 3 százalékos betéti kamat és az állami támogatás
révén 14 százalékos hozamot érnek el a kaszszák. Az említett változás miatt
azonban a hozam 10 százalékra vagy ez alá csökken, s így a jövő évi 8-9 százalékos
várható infláció mellett reálhozam gyakorlatilag nem várható. A társaságok többségét
ugyan nem érinti, de a kicsiknek esetleg gondot jelent egy másik módosítás is,
miszerint 1,5 milliárd forintra fel kell emelniük az alaptőkét.
A módosítás érinti a kölcsön felvételének időkorlátját is. Eddig négyévnyi gyűjtögetésre
volt ugyanis szükség ahhoz, hogy a kedvezményes – 6 százalékos – kamatozású
hitelt a tagok felvehessék, a jövőre belépők viszont 3 év után már részesülhetnek
a hitelben.
Bár a társaságok a kormányzati döntést hivatalosan nem kommentálták, a szakma átmenetileg
bizonytalansággal küzd: nehéz kiszámítani, hogy a változás (a lerövidült várakozási
idő kontra kisebb állami támogatás) visszafogja, vagy éppen ellenkezőleg, meglódítja
a belépők számát. Az elmúlt, veszteséget termelő évek után nem közömbös ez a kérdés,
már csak azért sem, mert a keddi döntés nyilvánvalóvá tette, hogy a kormány –
szemben az előző éra lakáskassza-rendszerével – a saját lakástámogatási
rendszerét helyezte előtérbe. (K. K.)
2000. 10. 28. (IV/44)
