Kereső toggle

Tovább nő az infláció

Elolvad a reálkamat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szakértők egységes állásponton vannak a tekintetben, hogy megtorpant az a
dezinflációs folyamat, ami az elmúlt években tapasztalható volt, amikor is évi 4-5
százalékkal lassult a pénzromlás mértéke. A héten a KSH által kiadott legfrissebb
jelentés újabb aggodalomra ad okot, mivel az ipari termelői árak augusztusban 1,2 százalékkal,
az előző év augusztusához képest pedig 12,7 százalékkal emelkedtek, ami befolyásolja
a következő havi inflációs ráták alakulását, s előfordulhat, hogy 10 százalék fölé
emelkedik a pénzromlás havi értéke.

Megmozgatta a szakmát az inflációs kilátások egyre egyértelm?bb alakulása: a növekvő
ipari termelői árak emelkedése az infláció további emelkedését vetíti előre, így
nem lehetetlen, hogy az őszi-téli hónapokban 10 százalék fölé emelkedik a pénzromlás
értéke. A Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. egy százalékponttal
emelte az éves inflációs várakozását: 8,5 százalékról 9,5 százalékra módosított,
amit Köves András vezérigazgató-helyettes nemzetközi folyamatokkal (az olaj világpiaci
árával) és a hazai viszonyokkal (főként az élelmiszerárak változásával)
indokolt. Nehéz előre prognosztizálni – mondta lapunknak Köves –, mégis valószín?bb
az, ha kevéssel is, de 10 százalék alatt marad a havi infláció.

A GKI Gazdaságkutató Rt. és az ABN-AMRO Bank közös előrejelzése szerint a termelői
árak emelkedése lényegesen gyorsabb a tavalyinál, s a fogyasztói árak éves emelkedése
is csak néhány tized százalékkal fog elmaradni a múlt évitől (ami 10 % volt). A GKI
egész évre vonatkozóan 9,5 százalékos inflációt tart valószínűnek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint az év nyolcadik hónapjában változatlan
maradt a vállalkozók számára, éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamata
(11,9%), miközben az azonos lejáratra elhelyezett betétek átlagkamata 0,2 százalékponttal
8,7 százalékra csökkent júliushoz képest. Szintén 0,2 százalékponttal 8,7 százalékra
csökkent a lakossági, éven túli betétek átlagkamata, és változatlan maradt az éven
belüli 8,5 százalékos kamat. Ez azt mutatja, hogy a betéti kamatok nem követik a pénzromlás
mértékét, így a bankokban lekötött pénz nem tudja megőrizni az értékét. Köves
András szerint aggodalomra ad okot, hogy gyakorlatilag nincsen reálkamat, ez hosszabb távon
semmiképpen nem tartható – mondta. Ez a helyzet bizonytalanságot szül,
pillanatnyilag azonban nem hat negatívan a gazdaságra: az említettek nem szegték a vállalkozók
beruházási kedvét, sőt az első félévben növekedett a hitelállományuk.

Olvasson tovább: