A GKI számításai szerint közepes évről beszélhetünk, amely gyengébb gazdasági
növekedést produkált. Csökkent a megtakarítások mennyisége, nőtt az államháztartási
hiány, bővül a lakossági fogyasztás, és csökkent a beruházási kedv. Viszont az előzetes
várakozásoknál kedvezőbben alakult a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg
hiánya, amely 2-300 millió dollárral kevesebb lesz az idén. Az államháztartás hiánya
nem haladja meg a GDP 5 százalékát, de ez jórészt azért állhat elő, mert egy
csendes kiigazítást hajtott végre a kormány év közben. Részben zárolták a költségvetési
tartalékot, elhalasztottak, vagy késleltetnek beruházásokat, visszaesett a lakástámogatásra
fordított összeg, s ezek révén 30 milliárdos megtakarítást ért el a kabinet.
Emellett beestek egyszeri bevételek, például telefontenderből, tb-vagyoneladásból.
Javítja a mérleget az is, hogy "kreatív könyvelés", módszertani trükkök révén
egyes kiadások nem jelentkeznek az idei költségvetésnél. A kormány rendkívül ötletes
a Gergely-naptár használatában – mondta Vértes –, például 12 hónapnál rövidebb
lesz a finanszírozás a gyógyító megelőző ellátásoknál és a gyógyszertámogatásoknál,
egyes kötelezettségeket utólag 1998-ra terheltek, a bankoknál az idén pénzre váltható,
2000-re szóló ígérvények egészítik ki a mezőgazdasági támogatásokat. A hiány
így formálisan a GDP 4,6 százaléka lesz, a módszertani változásokat kiszűrve
viszont 5 százalék körül alakulna.
A benyújtott 2000. évi költségvetésből az olvasható ki – mondta Vértes András
–, hogy be nem vallott gazdasági szigorítást, költségvetési restrikciót tervez a
kormány. A tervezett 6-7 százalékos inflációnál biztosan magasabb lesz a pénzromlás
mértéke – a GKI 9 százalékot vár –, s így elértéktelenednek a keresetek,
visszafogottabb lesz a fogyasztás. A magasabb infláció átrendezi a kereseteket, s
emiatt 3 százalékkal nőhet "csak" a lakossági fogyasztás. A GKI jónak tartja
azt, hogy a kormány megteszi ezt a korrekciót, mert erre szüksége van a gazdaságnak.
Mivel jövőre az EU-ban várhatóan erősebb lesz a gazdasági növekedés, az exportra
termelő vállalatok jobban járnak, a hazai piaccal rendelkező cégek viszont a csökkenő
vásárlóerő miatt kisebb bevétellel lesznek kénytelenek beérni. E kettős folyamat
miatt jövőre javul a külkereskedelmi egyensúly, mert a növekvő export és a
visszafogott importnövekedés kiegyenlítik egymást. Vértes leszögezte: nem kérdéses,
hogy az élelmiszer, az üzemanyag és a szolgáltatás árak növekedni fognak jövőre,
de az infláció mértékét valószínűleg nem haladják meg.
1999. 10. 16. (III/41)
