Kereső toggle

Magyarország, a sztárgazdaság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Financial Times a közelmúltban egy Magyarországról szóló írást jelentetett
meg, amelyben a közép-kelet-európai térség legsikeresebb gazdaságának nevezi az
országot, miközben arra figyelmeztet, hogy az árvizek okozta költségvetési többletkiadások,
a felpuhuló költségvetési szigor és a koalíciós adok-kapok játék miatt elúszhatnak
ezek az eredmények.

Az 1999. évre szóló költségvetést már megszületésekor sok bírálat érte
optimista feltételezései miatt, ami az akkori nemzetközi helyzetben (orosz, távol-keleti
pénzügyi válság) nem is volt túlzás, de még az akkori bírálók sem láthatták,
amit a természet tud okozni özönvízszer? esőzésekkel, évszázados rekordokat döntő
csapadékmennyiségekkel, belvízzel, árvízzel. A túlzott optimista költségvetés vádja
igazolódni látszik: júniusig az egész évre tervezett költségvetési hiány 89 százalékát
már "teljesítette" az ország, a kiadások 391 milliárd forinttal haladják meg a
bevételeket. A korábban előrejelzett 4-5 százalékos bruttó hazai termék növekedés
helyett csak 3,7 százalék várható, a kilenc százalékos inflációs előrejelzést is
módosítani kellett 9,6 százalékra, a hiány elérheti a GDP 4,7 százalékát a
tervezett 4 százalékkal szemben. A külföldi tőke beáramlása is lelassult, a tavalyi
első félév 951 millió dollárjával szemben az idén csak 500 millió dollár volt az
eddigi működőtőke-beáramlás. A folyó fizetési mérleghiány májusig elérte a 835
millió dollárt, és az import további növekedése miatt év végére elérheti a 2,73
milliárd dollárt, a GDP 5,7 százalékát.

Magyarország már korábban is volt nehéz helyzetben, 1990-ben és 1995-ben is. De a
mostani helyzetről szólva az elemzők igen frusztráltak, mivel ezeknek a problémáknak
a gyökere politikai természetű, és elkerülhetők lennének. Az 1944 óta fennálló
kormányok közül ez az első valódi koalíciós kormány, ahol a koalíciós partner
nem csak toldalék, hanem amit akar, azt keresztül is viszi.

Ugyanakkor a kormányfőben sincs meg az akarat a költségvetés kiegyensúlyozására, a
gazdasági változások továbbvitelére. A Fidesz győzelme is részben az 1995-ös
megszorító intézkedésekkel való szembefordulás visszahatásának köszönhető,
holott a Bokros-csomag hozzájárult az infláció leszorításához, a lendületes gazdasági
növekedés megindulásához, ahhoz, hogy Magyarország Kelet-Közép-Európa sztár-gazdaságává
váljon.

A Financial Times szerint Orbán Viktor nem különösebben hallgat közgazdászokra, belső
köréhez sem tartozik egy sem. A 2000. évi költségvetés irányadó lesz a jövővel
kapcsolatban: folytatódnak a reformok, vagy Magyarország elveszítheti a térség "sztárgazdasága"
megtisztelő címet. (Gy.O.)

Olvasson tovább: