Az utóbbi hetek évszázados rekordokat dönto esozései
hivatalos felmérések szerint 33 milliárd forintos kárt
okoztak. Az olykor otthonuktól, megélhetésüktol megfosztott
károsultak és érdekvédoik a kormány segítségéért
kiáltanak. A kormány az általa vállalt kompenzáció nagy
részét az ország modernizációja terhére, a minisztériumok
fejlesztéseibol, beruházásaiból kénytelen elvonni. "Az
évtizedek óta nem látott rossz termés dacára azonban nem
kell árrobbanástól tartanunk az élelmiszeriparban" -
szögezte le Torgyán József, az agrártárca vezetoje.
A szélsoséges idojárás miatt országszerte több ezren
váltak hajléktalanná, hektárszámra ment tönkre a zöldség,
a gyümölcs és a gabona. Aratás és betakarítás elott azzal
szembesült sok gazda, hogy elúszott az éves bevétele, s mivel
nem kevesen hitelbol vetettek, a jövo évi termény is
kérdésessé vált. Több településen szünetelt az
áramellátás, jelentos építészeti és talajkárokat okoztak
a felhoszakadások. A legnagyobb baj az, hogy az emberek nem
bíznak abban, hogy kapnak segítséget a gazdaságokat ért
károk megtérítéséhez, az újrakezdéshez - adta közre a
Heves Megyei Agrár Érdekvédelmi Szövetség.
A legnagyobb károk Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest,
Csongrád, Hajdú-Bihar és Heves megyét érték. Az év elso
felében milliárdos plusz kiadást okozott a szélsoséges
idojárás mind a kormánynak, mind az érintett lakosoknak. A
téli havazás 3 milliárd forintjába került az államnak, a
tavaszi esozés 31 milliárddal rövidítette meg a
költségvetést és a gazdákat. A nyári felhoszakadások pedig
33 milliárd forintnyi kárt okoztak.
A károk rendezésébol a kormána22 milliárdot vállalt
magára, a többit az önkormányzatoknak kell eloteremteniük. A
kormány a rá eso részt több forrásból kívánja fedezni.
Ötmilliárd forintot áldoz a költségvetési hiány teriare
kötvénykibocsátás formájában. A papírokat a piacvezeto
biztosító társaságok jegyezték le. További 2,5 milliárd
található a vis maior alapban, a fennmaradó rész 12,5
milliárdos hányadát a kormány a minisztériumoknak járó
költségvetési támogatások átcsoportosításával teremti
elo. A tárcáknak a költségvetési támogatásuk arányában
kell viselniük a terhet. A kijelölt tárcák
költségvetésének 0,5 százalékát kötelesekz ár és
belvízkárok rendezésére fordítani, s ez fejlesztések,
projektek megvalósulásának lassulását, átütemezését
eredményezi. Borókai Gábor kormányszóvivo szerint ennek az
ország modernizációja látja kárát.
A szóvivo szerint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi
Minisztérium 5,8 milliárd forintot költ a vízkárokra. Az
Oktatási Minisztérium kabinetfonöke lapunkat arról
informálta, hogy a tárca természetesen biztosítja a rá eso
500-600 millió forintot, ami nagy valószínuséggel egyes
felsooktatási beruházások menetének lassulását eredményezi
majd. A Gazdasági Minisztérium viszont nem vállal részt a
kárpótlásban - tudtuk meg. A hajléktalanná váltakat a
kormány négymilliárd forinttal, azaz a lakókörülményeket
ért összkár 60 százalékával szándékozik támogatni. Az
állam az agrárkárokat 30 százalékban állja. Borókai azt is
leszögezte: csak azon károkat kompenzálják, amelyeket
megelozéssel nem lehetett enyhíteni.
A szóvivo lapunknak elmondta: a költségvetés általános 19
milliárd forintos tartalékából mostanra megmaradt 4,5
milliárdot a kormány nem kívánja az ügyre áldozni, hiszen
még 5 hónap hátravan az évbol. Az általános állami
tartalékból eddig 15 milliárd forintot fordítottak a tavaszi
ár- és belvízkárok enyhítésére. A kormány döntése
szerint ebbol a keretbol július elején - az éves
költségvetésen felül - 200 millió forintot juttattak a
Pázmány Péter Katolikus Egyetem építésére, "de ez nem
volt hiba, nem hiányzik a segélyekbol" - mondta Borókai.
Torgyán József agrárminiszter szerint a súlyos károk dacára
az élelmiszeriparban nem várható árrobbanás. A várakozások
szerint a mezogazdaság a hazai búzakeresletet is ki tudja
elégíteni annak ellenére, hogy évtizedek óta a legrosszabb
lesz az idei termés. A miniszter beszámolt egy bankcsoporttal
kötött hitelegyezményrol, aminek következtében a termelok
összesen 6-7 milliárd forintos kedvezményes hitelt kaphatnak
elmaradt bevételeik pótlására.
1999. 07. 31. (III/30)
