Kereső toggle

Agrárkilátások 1999-ben

Bor, búza, békesség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ó- és az újév fordulóján felmerülhet a kérdés: a nyolc éve tartó agrár-szerkezetváltás
után a mezőgazdaság számára jövőre eljöhet-e a fellendülés, netán a tejjel-mézzel
folyó Kánaán Magyarországon, vagy egyelőre be kell érni a borral, búzával és békességgel?
Az óév utolsó pillanataiban úgy tűnik, hogy a növekvő agrárválság, valamint a támogatási
rendszer politikai átalakítása egyrészt az árutermelő agrárvállalkozások helyzetének
romlását, másrészt a mező-gazdaság versenyképességének csökkenését vonja maga
után.

1998-ban számos okból, többek között a gabonaválság, és az orosz élelmiszerpiac
összeomlása miatt jelentősen csökkent a mezőgazdasági termelők jövedelme, ezt tetézte
a kedvezőtlen időjárás, valamint az ár- és belvíz. Számos területen elmaradtak az
1999. évi termést előkészítő munkák, a talaj-előkészítés, a vetés, a szaporítóanyag-előállítás,
stb. Mivel ezeket a munkákat már nem lehet pótolni, bizonyos, hogy csökkenni fog a
termelés. Az 1998-ban történt jövedelemcsökkenés miatt várhatóan kevesebb lesz a
beruházás is a mezőgazdaságban. Az elmúlt évek tapasztalatai, valamint a kormány jövő
évi inflációs tervei azt mutatják, hogy tovább nyílik az agrárolló, vagyis tovább
nő az agrártermékek és a mezőgazdaságban felhasznált anyagok árai közötti különbség.

Az új kormány által meghirdetett vállalkozásösztönző járulékcsökkentés
ellentmondásosan érinti a mezőgazdasági termelőket. Igaz, hogy 6 százalékkal csökkent
a tb-járulék mértéke, de az egészségügyi járulék 2100 Ft-ról 3600 Ft-ra történő
havi emelése a legalacsonyabb keresetűeket sújtja. A mezőgazdaságban
foglalkoztatottak többsége ebbe a csoportba tartozik. Ezen túl a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által eddig biztosított foglalkoztatási támogatás
is megszűnik, így a mezőgazdasági kereset mértéke várhatóan 30 százalékkal
elmarad az átlagtól.

Az FVM által előkészített mezőgazdasági támogatási rendszer konzerválja a kedvezőtlen
birtok- és termelési struktúrát, és nem segíti a versenyképességet. Az agrártörvénnyel
ellentétesen nem kívánja szétválasztani az árutermelő, és szociális mezőgazdálkodással
foglalkozó gazdálkodókat. Megszűnnek az árutermelők földalapú támogatásai, a
foglalkoztatási támogatások, valamint a földhaszonbérleti díj támogatása. A beruházási
támogatásokból kirekesztik a nagyüzemi árutermeléssel foglalkozó gazdálkodókat.
Ezek az intézkedések a foglalkoztatás csökkenéséhez, az árutermelő mezőgazdaság
versenyképességének romlásához, a termelés beszűküléséhez, végeredményben a
vidék népességmegtartó képességének csökkenéséhez vezethetnek.

Az új agrárkormányzat által meghirdetett program – az 50 hektár alatti termelők támogatása
– nem segíti sem a versenyképesség javulását, sem az árutermelő családi gazdaságok
kialakulását, hiszen a gazdaságos mérethatár elérésével a termelő automatikusan
kirekesztődik a támogatási rendszer nagyobbik részéből. Az 50 hektár alatti termelőknek
juttatott jövedelempótló támogatás szociális jellegű, konzerválja a versenyképtelen,
a minimális megélhetést biztosítani sem képes 20 hektár alatti birtokstruktúrát.
Természetesen a szubvenció szociális célja támogatandó, forrása azonban erősen
megkérdőjelezhető, hiszen a minőségi árutermeléssel fogalakozó, a mezőgazdasági
beruházások zömét megrendelő gazdaságoktól vonja el a meglévő keretet. Alapjában
véve a kisgazdapárt 1990 és 1994 között a kárpótláskor és a szövetkezetek átalakításakor
elhangzott ígéreteit próbálja kárpótolni. Várhatóan e szociális támogatások
nagy része sem jut el az igazán rászorultakhoz, mert az FVM olyan feltételeket támaszt,
melyeket éppen ők nem tudnak teljesíteni. Ilyen például az értékesítési szerződés,
a fémzárolt vetőmag, vagy a műtrágya számlájának bemutatása.

További zavarokat kelt az FVM, valamint a kisgazdapárt vezetőinek néhány utalása,
elszólása, amely a szövetkezetek ismételt darabolását, a szövetkezeti törvény módosítását,
a garantált áras piacszabályozási rendszer átalakítását, valamint a földtörvény
módosítását sejteti. Ezekről eddig nyilvános írásos dokumentumok nem születtek,
de a fórumokon elhangzó kérdéseket sem cáfolták meg az illetékesek.

Összefoglalva, az egyre növekvő agrárválság és a támogatási rendszer politikai átalakításának
zökkenői miatt jövőre romlani fog az agrárvállalkozók helyzete. Ez a folyamat
visszahat más nemzetgazdasági ágazatokra is, egyrészt az exportképes árualapok csökkenése,
a fizetésimérleg szaldó romlása révén, másrészt a beruházások elmaradása miatt.
Miközben a mezőgazdasági szociális támogatások jelentős költségvetési forrásokat
emésztenek fel, a foglalkoztató, árutermelő mezőgazdaságból munkanélkülivé válók
tömege révén újabb terheket ró a költségvetésre. A mezőgazdaság válsága ezáltal
túlnyúlik az ágazati hatásokon, megoldása sokkal több forrást fog igényelni, mint
amennyivel most kezelni lehetne a problémákat.

Visszatérve a bevezetőben feltett kérdésre: az agrárkormányzat sikeresen vette fel a
harcot a búza- és a bortúltermelés ellen. 1999-re az elmúlt évi búzatermés 2/3-a várható,
és felállították a borkommandót is. Most már a békességen van a sor.

Olvasson tovább: