Kereső toggle

Tőzsde-ABC

A Keler

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sorozatunkban a tőzsde szereplőit, valamint a tőzsdével kapcsolatos kifejezéseket,
fogalmakat mutatjuk be. Ez alkalommal a Kelerről esik néhány szó.

1993 végén – részvénytársasági formában – a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti
Árutőzsde és a Budapesti Értéktőzsde megalapította a "Központi Elszámolóház
és Értéktárat", röviden: a Kelert. A Keler 1995 közepén vált nemzeti értéktárrá,
az USA Tőzsde- és Értékpapír Felügyelete pedig ugyanennek az évnek a végén külföldi
értéktárrá minősítette. A szervezetnek három fő feladata van: 1) központi értéktári
feladatokat lát el, ami azt jelenti, hogy az értékpapírokat (kivételek a kárpótlási
jegyek és a külföldi értékpapírok) a Kelernél kell letétbe helyezni; 2) az értékpapírügyletek
(vétel-eladás) teljesítéséhez kapcsolódó pénzszámlák vezetését végzi; 3) elszámolóházi
feladatokat lát el, figyeli, hogy az előírt kötelezettségeket teljesítik-e az ügyletek
résztvevői. Mindhárom "ellenőrzési pont" az ügyletek biztonságát és gyorsaságát
garantálja.

A Keler az értékpapírokat típusonként, darabszám és alapcímlet alapján tartja
nyilván. Ennek következtében, ha valaki ki akarja venni az értékpapírját, akkor valószínűleg
nem ugyanazt a sorszámút kapja. Ez a tulajdonos számára semmi hátránnyal nem jár,
hiszen minden egyforma kvalitásokkal rendelkező értékpapír sorszámtól függetlenül
azonos tulajdonjogot testesít meg. Az ügyletek folyamán az értékpapírok az értékpapír-számlák
között mozoghatnak, ezt értékpapír-transzfernek nevezik. Így egy adás-vétel folyamán
nem kell kikérni az értékpapírokat az értéktárból, hanem elegendő "házon belül"
az értékpapír-számlákon regisztrálni a változást. Pénzszámlákat a Keler csak
befektetési vállalkozások, bankok, értékpapírletét-kezelői engedéllyel rendelkező
hitelintézetek, az árutőzsde tagjai, tőzsde, valamint külföldi letétkezelők számára
vezet.

Olvasson tovább: