Kereső toggle

Kormánydöntések a közpénzekről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kabinet az előzetes bejelentéseknek megfelelően elfogadta a jövő évi költségvetés
sarok- és fejezetszámait. Ezt megelőzően azonban legkésőbb november 15-ig el kell
fogadnia és ki kell hirdetnie az adótörvényeket ahhoz, hogy azok január elsejétől
hatályba léphessenek. Így várhatóan sűr? időszak előtt áll a T. Ház. A kormány
csütörtökön döntött arról, hogy január elsejétől 0,1 százalékponttal csökken,
és így 0,6 százalékra mérséklődik a forint havi leértékelési üteme. 1999. január
elsejétől az euro váltja fel a német márkát a valutakosárban, és 2000. január
elsejétől a dollár helyét is az európai valuta foglalja el.

A kormány csütörtökön elfogadta a jövő évi központi és társadalombiztosítási
költségvetés tervezetét is. A jövő évi költségvetés sarokszámai változatlanok
maradtak, az államháztartási hiány a GDP 3,95 százaléka lesz 1999-ben, sőt 2001-re
3 százalékosra tervezi a kormány.

A héten éles vita alakult ki a személyi jövedelemadó törvényről. A kormány képviselői
szerint a beterjesztett módosítások, nevezetesen az adókulcsok számának 6-ról 3-ra
való csökkentése, valamint a gyermekkedvezmények bevezetése a 2000. évben esedékes
adóreformba illeszkednek bele. Ezt ellenzéki képviselők vitatták, mivel még nem
ismertek számukra annak részletei. Szerintük ugyanis nincs valóságos adócsökkentés,
csak átcsoportosítás. Emellett példákkal illusztrálták, hogy a kormány által
beterjesztett módosításokat a szegényebb rétegek fogják megfizetni. Ők ugyanis
alacsony keresetük miatt nem tudják igénybe venni a nekik járó adókedvezményeket.

A beterjesztett javaslat szerint a 250 ezer és 400 ezer forint közötti jövedelmek után
jövőre csak 20 százalékos adót kell fizetni, ami a jövedelemhatár hatvan százalékos
emelkedését jelenti. A kétgyermekes családoknak 350 ezer, a háromgyermekeseknek 500
ezer forint összjövedelemig a jövőben nem kell adót fizetni. Ezekkel az intézkedésekkel
a kormány a középosztály felemelkedését kívánja támogatni. Ugyanakkor ellenzéki
képviselők szerint nem lenne szabad a gyermeknevelési kedvezményeket, a szociálpolitikai
célokat az adórendszerbe beépíteni. Ehelyett a családi pótlék rendszerének újragondolását
javasolják. Számítások szerint ugyanis ahhoz, hogy egy kétgyermekes család igénybe
vehesse az adókedvezményt, legalább bruttó 33 ezer forint, háromgyermekes család
esetében pedig legalább bruttó 47 ezer forint bevétel szükséges, ami már az átlagjövedelem
fölött van. Ez alatt ugyanis nem vehetik igénybe a nekik járó szja-kedvezményeket.

A tőkejövedelmek után igénybe vehető adókedvezmények jövőre csökkenni fognak,
amivel a kormány a munka- és a tőkejövedelmek közterheit kívánja egymáshoz közelíteni.
Ennek fényében kell jövőre 35 százalékos osztalékadót fizetni a dolgozói részvényjuttatással
szerzett jövedelem után. A befektetési adóhitelek korlátozása a gyermekek után járó
kedvezmények fedezetének előteremtését szolgálja.

A költségvetés fő számait a kormány arra alapozta, hogy jövőre ötszázalékos
gazdasági növekedés lesz Magyarországon. Ugyanakkor a költségoldalon csak négyszázalékos
növekedéssel számol a kormány, így egyszázalékos különleges tartalékot képezett:
ezt a 33 milliárdot csak akkor lehet felhasználni, ha a gazdasági növekedés
meghaladja a négy százalékot. A kabinet a jövő évre átlagosan 10-11 százalékos árszínvonal-emelkedéssel
számol, mivel az infláció jövő év végére lecsökkenhet 8-9 százalékra is. A kormányzati
prognózis szerint a nominális GDP jövő évre várható mértéke 11 630 milliárd
forint lesz.

Az államadósság jövő évre várható nettó kamatterhe 682 milliárd forint. Ennek csökkentésére
kívánják fordítani a mintegy húszmilliárd forintos privatizációs bevételeket. Az
államháztartás hiányához nagymértékben hozzájárulnak a társadalombiztosítási
alapok kintlevőségei. Ennek következtében jövőre mintegy 140 milliárd forinttal
kell az államnak az alapokat támogatnia.

Olvasson tovább: