Kereső toggle

Tőzsde ABC

Árak és árfolyamok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sorozatunkban ismeretterjesztő jelleggel a tőzsdei fogalmakról, eseményekről írunk.
Mai cikkünk a tőzsdetermékek árairól és árfolyamairól szól.

Az ár és az árfolyam kialakításának menetében a licitáláskor csak az alkuszok
(brókerek) tehetnek és fogadhatnak el ajánlatokat. A licitálás folyamán az ajánlatokat
tizedestörtek formájában, két tizedes jegy pontosságig határozhatják meg.

A részvényeknél és a befektetési jegyeknél árról beszélünk, amit a jegyzés pénznemében
(általában az adott ország pénznemében) szoktak megadni; a kötvények és diszkont
kincstárjegyek esetében pedig árfolyamról, amit a névérték százalékában adnak
meg.

Egy adott értékpapír esetében az aznapi kereskedési idő alatt elsőnek megkötött
ügylet árfolyamát vagy árát nyitó árfolyamnak vagy árnak, az időben utolsó ügylet
árfolyamát vagy árát záró árfolyamnak vagy árnak nevezzük. A záró árakat használják
fel a legtöbb árindex számításakor.

Az egyedi árfolyam, illetve ár az adott értékpapírra kötött üzlet ára vagy árfolyama.
Adott napon az egyedi árak vagy árfolyamok súlyozott számtani átlagának kiszámolásával
kapjuk meg az átlagárat, illetve átlagárfolyamot. A minimális árfolyam vagy ár az
adott papírra azon a napon kötött üzletek közül a legkisebb, a maximális pedig a
legnagyobb árfolyamot vagy árat jelöli.

Ezeket az ár/árfolyam-típusokat nemcsak egy napon belül, hanem időszakonként is
meghatározhatják, például: hetente, havonta, évente. A maximum- és minimumárakat
egy értékpapír esetében a tőzsdére való bevezetéstől az aktuális napig szokták
meghatározni, de ezek csak korlátozottan értékelhetőek a jövőbeni árak meghatározása
céljából.

Olvasson tovább: