Az adórendszer jövő évi változtatásainak kiemelt céljai közé tartozik az élőmunka
terheinek csökkentése, és a családi kedvezmények újbóli bevezetése – mondta László
Csaba, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára az adócsomag indoklásaként.
Ezzel szemben a most beterjesztett adó-, tb-, és szociális-törvény módositási
javaslatok összhatásaként a béreket terhelő adótervek a következő évben
meghaladhatják az idén fizetendő járulékok mértékét.
A választások során beígért adótehermérséklésből, mely elsősorban a kis- és középvállalatok
helyzetét kívánta javítani, egyelőre nem lesz semmi. Sőt a kormánykoalíció választási
ígéreteiből – a jelenlegi javaslatok alapján – jövőre csupán minden ötödik
valósul meg. Bár a tervezett adó- és járulékváltozások több mint 100 milliárd
forinttal javítják a gazdálkodó szervezetek piaci helyzetét, a kis- és középvállalkozások
terhei tovább növekednek. Kedvező helyzetet teremthet viszont azoknak a vállalkozásoknak,
amelyek a gazdaság húzóágazataiban működnek, és relatíve magas, a havi 150 ezer
bruttó keresetet meghaladó béreket tudnak fizetni alkalmazottaiknak.
A gyermekkedvezményekkel kapcsolatos beterjesztés a korábbiakhoz képest annyiban
tartalmaz változást, hogy a kormány két változatot terjeszt a parlament elé: az
eredeti, A-változat szerint 1700 forintot írhatnak le havonta az egy- és kétgyermekesek
– ami évente 20 ezer 400 forint adó-megtakarítást jelent–, illetve 2300 forintot,
azaz éves szinten 27 ezer 600 forintot a három- és többgyermekesek. A kormány elé
terjesztett B-változat szerint ennél szerényebb lenne ennek az adókedvezménynek a mértéke,
e szerint az egy- és kétgyermekesek 1300 forintot kapnának havonta – ami 15 600
forint adó-megtakarítást jelentene évente –, illetve a három- és többgyermekesek
1700 forintot.
Az A-változat – a korábban elképzelt, gyermekek után járó adókedvezmény – körülbelül
36 milliárd forintos kiadást jelent, tehát mintegy 15 milliárd forinttal többet, mint
az eredetileg e célra tervezett költségvetési többletteher. A B-változat ennél ötmilliárd
forinttal kerülne kevesebbe. Borókai Gábor kormányszóvivő elmondta, hogy a hiányzó
összeg fedezetét a kormány mindeddig nem találta meg. Korábbi információk szerint a
többletkiadásokra a családi pótlék rendszerének szigorítása nyújthat fedezetet.
Borókai szerint a gyermekkedvezményre vonatkozó döntés várhatóan nem hat ki a családi
pótlék sorsára. A jövő évtől alanyi jogon járó családi pótlék rendszerében
ugyanakkor annyi változtatást tervez a kormány, hogy azt az iskoláztatási támogatás
váltaná fel. Erre az újfajta ellátásra az iskolás korú gyermekeiket nevelő családok
lennének jogosultak, nappali tagozaton tanuló gyermek esetén annak 23 éves koráig.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a kormány nem tervezi a legalacsonyabb
jövedelemmel rendelkezők, azaz a havi 50 ezer forintnál kevesebbet keresők adóterheinek
csökkentését. Közölték viszont, hogy az átlagos adóterhelés – az összes adóköteles
jövedelem és az összes fizetendő adó hányadosa – a jövő évben a gyermekkedvezmény
összegétől függően 20,9 vagy 21,1 százalék lesz, amely az 1998. évi várható
terhelést 0,1, illetve 0,3 százalékponttal haladja meg. Az új, háromsávos adótábla
a magasabb jövedelműeknek kedvez, amit azonban ellensúlyoz az, hogy egymillió forintot
meghaladó jövedelem esetében a – csökkentett mérték? – adójóváírás nem
vehető igénybe. A 20 százalékról 10 százalékra történő csökkentéssel a büdzsé
mintegy 30 milliárd forintot spórol meg.
Változtatás nélkül fogadta el a kormány a gépjárművek adóztatásáról szóló
javaslatot. A gépjárm?adó alsó és felső határa is emelkedik: 400-ról 600-ra,
illetve 800-ról 1200 forintra. A cégautók után fizetendő egészségügyi hozzájárulás
mellett megemelik a cégautó-adót is, a kormány tervei szerint a kétmillió forintnál
drágább autók esetében 25–50 százalékkal emelkedik az adó.
A befektetési adókedvezmény 30 százalékról 20 százalékra csökken, de legfeljebb
200 ezer forint adót lehet megtakarítani. A helyi adók kapcsán a kormány bevezetni kívánja
az úgynevezett értékalapú ingatlanadót – az építmény- és telekadót –, ami az
ingatlanok tényleges forgalmi értéke alapján teszi lehetővé a helyi önkormányzatok
számára az adó kirovását.
1998. 10. 23. (II/43)
