Kereső toggle

Aranyláz az űrben

Kiaknázhatók-e a nemesfémmel teli kisbolygók?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az emberiség első dollárbilliomosa vélhetően már nem a Földön, hanem az űrben fog meggazdagodni. A világgazdaság mohó nyersanyagigénye ugyanis bőven kielégíthető lenne az aszteroidákban található gigantikus mennyiségű nehézfémmel. Már csak ki kell bányászni.

A fiatal olasz csillagász, Annibale de Gasparis távcsövét 1852. március 17-én egy halovány fénypont felé fordította, amiről mozgása alapján már sejtette, hogy se nem csillag, se nem bolygó, hanem egy méretes aszteroida valahol félúton a Mars és a Jupiter között. Ez már az ötödik kisbolygó volt, amit a Vezúvval átellenben fekvő Capodimonte dombon megfigyelt, és mint 130 évvel később kiderült, az Erósz szerelméről Psyche-nek elnevezett objektum mind tömegében, mind tulajdonságaiban messze kiemelkedett a társai közül.

A Föld körüli pályára fellőtt IRAS rádióteleszkóp adatai szerint ez a krumpli formájú, szabálytalan óriás több mint 27 billiárd tonnát nyomna egy kozmikus mérlegen, bolygónkra helyezve pedig egy 140 kilométer magas, űrbe magasodó hegységet képezne. Tömegénél viszont még érdekesebb maga az anyag, ami ezt a monstrumot alkotja. A teleszkóp megfigyelései szerint ugyanis a Psyche valójában egy hatalmas, gyorsan száguldó fémdarab a világűrben, ami képes lenne több ezer éven keresztül ellátni a világgazdaságot vassal, nikkellel, rézzel, platinával, ezüsttel és annyi arannyal, hogy hasznosítása esetén 10 trillió dollárt hozna a felszínére látogató szerencsés űrbányászoknak. Ez a mesebeli összeg akkora, hogy ha a Föld összes lakosa közt szétosztanánk, akkor is 50 milliárd forint jutna minden egyes emberre. Persze ez szimplán elméleti matek, hiszen egyrészt a teljes világgazdaság pénzforgalma nem elég ahhoz, hogy a Psyche anyagának akár csak egy százalékát is megvegye, másrészt, ha az „aranybolygót” tényleg sikerülne is a Föld közelébe hozni, a kereslet-kínálat felborulása miatt a karikagyűrűnk nem érne többet 10 forintnál, az államok aranytartalékai pedig úgy vesztenék el az értéküket, mint a híres magyar pengő 1946 júliusában. Nem csoda, hiszen a Psyche belsejében annyi arany és ezüst található, hogy abból több centiméter vastagon be lehetne vonni a bolygónk felszínét.

Aranytrezorok az űrben

A NASA szerint ennek oka, hogy az aszteroida valójában egy ősi, Mars-méretű bolygó maradványa, aminek felszínét egykor egy kozmikus karambol csupaszította le. A virtuális szimuláció szerint a fiatal égitestet pont olyan szögben találta el egy kisebb méretű társa, hogy abból csak a vas és nikkel mag maradt meg, benne a több ezer milliárd tonnányi nemesfémmel. Bernard Wood geológus a Nature magazinban megjelent tanulmányában kifejtette, hogy az arany sem a Naprendszerben, sem pedig a Földön nem olyan ritka elem, mint ahogy azt a hoppon maradt aranyásók tapasztalják, csak épp az emberiség életterében viszonylag kevés található belőle. A Föld aranykészletének 99 százaléka ugyanis mélyen a talpunk alatt, 5400 fokon fortyog a bolygónk magjában, így ez a geológiai „Fort Knox”, amiből három színarany Mount Everestet lehetne formálni, sajnos jelenleg teljességgel elérhetetlen az ember számára.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: