Kereső toggle

A NASA nem engedi át a világűrt

Elon Musk sem gyarmatosíthatja a Marsot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Hetek lehetőséget kapott arra, hogy egy nemzetközi konferenciabeszélgetés keretében a NASA frissen kinevezett tudományos igazgatóját kérdezze az űrügynökség jelenlegi kutatási irányairól. (A magyar médiát lapunkon kívül a 444.hu képviselte). Dr. Jim Green legérdekesebb válaszait témakörönként gyűjtöttük össze.

Élet a Földön kívül

Az egész emberiség választ vár a legalapvetőbb kérdésre, vajon egyedül vagyunk-e? Őszintén el kell mondanom, hogy még nem találtunk életet a Földön kívül, de abban nagy előrelépést tettünk, hogy tisztázzuk, hol érdemes keresnünk, és mik a jelek, amire figyelnünk kell. Arra jutottunk, hogy a víz az a nyom, amelyet követnünk kell: olyan helyeket kell keresnünk a Naprendszerben, ahol létezik vagy legalábbis egykor létezett folyékony víz. Az elmúlt tíz évben sikerült feltérképeznünk valamennyi bolygót és az óriásbolygók körül keringő holdak közül is többet. Arra a meglepő eredményre jutottunk, hogy a ma élhetetlen bolygók, mint a Vénusz és a Mars, egykor olyan kéklő világok lehettek, mint ma a Föld. Nem számíthatunk ugyanakkor arra, hogy ha korábban létezett is élet ezeken a bolygókon, abból bármi megmaradt, hacsak nem a Marson nagyon mélyen a felszín alatt.

Viszont tanulmányozzuk, mi okozta a pusztulásukat, mert abból a saját világunk megmentése számára is fontos információkhoz juthatunk. Ahogy kifelé haladtunk a Naprendszerben, szintén meglepő felfedezéseket tettünk. Korábban azt gondoltuk, hogy az óriásbolygók, a Jupiter és a Szaturnusz holdjai rideg jégvilágok, ám kiderült, hogy a felszíni jégréteg alatt hatalmas óceánok rejtőznek. A Jupiter Európa nevű holdja például kétszer annyi vizet tartalmaz, mind a Föld összes óceánja együttvéve, jóllehet mérete csak a mi Holdunkhoz hasonló. Másik izgalmas világ a Szaturnusz Titán nevű holdja, amely egyedülálló a Naprendszerben, mert a Földön kívül csak itt található felszíni folyadék, nem is kevés. Igaz, ez a folyadék nem víz, hanem metán, de a Titánon lévő legnagyobb metántavak mérete nagyobb, mint a Fekete-tenger. Szintén a Titán különlegessége, hogy itt jelenleg is zajlik a folyadékkörforgás, a metánóceánok párolognak, és másutt eső formájában lehullanak. Ezeket az égitesteket kiemelten kutatjuk űrszondákkal, és arra számítunk, hogy kutatóink hamarosan nemcsak a Földről, hanem a Hold felszínéről is folytathatják a Naprendszer vizsgálatát. 

Az űrkutatás társadalmi támogatottsága

Egy közelmúltban, a Pew Research Center által készített felmérés szerint az amerikaiak többsége támogatja az űrprogramot, de inkább a földközeli missziókat tekintik hasznosnak, mintsem a világűr mélyének kutatását. Dr. Green szerint a Naprendszer bolygóinak – különösen a Marsnak és a Vénusznak – a kutatása közvetlen haszonnal jár az emberiség számára, hiszen ezeken az égitesteken tanulmányozhatjuk, milyen következményekkel jár, ha megbomlik egy bolygón a légköri rendszerek egyensúlya.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: