Kereső toggle

A gigászok elfoglalták az internetet

Techjövő a startupok után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt két évtized technológiai forradalmának nyertesei az X és Y generációk ambiciózus programozó-vállalkozói voltak. De a Szilícium-völgyben már más szelek fújnak. A techóriások kolonizálták az internetet, és ők fejlesztik a roppant drága új technológiákat is. A „kisember” lehetőségei beszűkültek.

A Microsoft és az Apple korábbra nyúló hardver- és platformcsatáját követően az első nagy startup boomot az internet megjelenése és elterjedése váltotta ki. 1997 és 2006 között kapott szárnyra a Google, a YouTube (amit aztán meg is vett a Google), az – először könyveket, de ma szinte mindent értékesítő – Amazon, a Facebook, a LinkedIn üzleti-közösségi hálózat, a SalesForce értékesítés-management szoftveróriás, majd 2008-ban az Airbnb szállásmegosztó oldal.

Majd jött az okostelefon boom, amelynek farvizén újabb garázscégek váltak gigavállalattá. Ilyen a közösségi közlekedés pionírja, az Uber, a WhatsApp chatelő alkalmazás, a „megjelenő-majd-eltűnő” üzeneteket bevezető Snapchat, a fotómegosztó Instagram és a rövid üzenetek platformja, a Twitter.

Mára viszont lezajlott az internet kolonizációja, megtörtént az „eredeti ügyfélfelhalmozás”. Beszűkültek a lehetőségek a piacra érkező új szereplők előtt – centralizálódó világunk a nagyoknak kedvez. Ez nem azt jelenti, hogy egy jó ötlettel egyáltalán nem lehet az óriások mellett kihasítani egy – általában aprócska – szeletet a tortából, viszont nem lehet már versenyre kelni a mamutokkal, az új szereplők maximum egy kedvező felvásárlásra számíthatnak.

A felvásárlási étvágy pedig hatalmas. A New York Times egy januári cikke szerint 2016-ban mintegy 6500 techcéget vásároltak fel. Ebben az évben vette meg a Microsoft a LinkedIn üzleti-közösségi hálózatot 26 milliárd dollárért. A privát techcégek felvásárlásának teljes értéke 2015-ben és 2016-ban összesen több mint 600 milliárd dollár volt.

Az „akinek van, annak adatik” ősi elv kétségtelenül igaz a techóriásokra. Példa a Google, amely az 1990-es évek végén nyerte meg a keresőmotorok háborúját. Most, 2017-ben, az összes internetes keresés (napi 6,5 milliárd) 77,4 százaléka (4,5 milliárd) a Google-on keresztül történik. A keresőóriást senki sem tudta megszorongatni az elmúlt 20 év során, a vállalat az AdWords egyszerű, de zseniális fizetős hirdetési rendszerből származó árbevétele miatt borzasztóan tőkeerős lett.

A „győztes mindent visz” elve a közösségi hálózatoknál is érvényesül. A Facebook és a tulajdonában levő WhatsApp és Instagram összes felhasználószáma 4,4 milliárd. Ha nem vesszük figyelembe a regionális (és állami tulajdonú) kínai közösségi hálózatokat, valamint a masszívan pornográf tartalmú Tumblr platformot, akkor a következő versenyző a Twitter, a maga 317 millió felhasználójával. Ez kevesebb mint tizedakkora piaci részesedés, mint amivel a lista élén szereplő, gyakorlatilag monopolhelyzetben levő Facebook rendelkezik.

A techóriások borzasztóan nagy hatalomra tettek szert és hihetetlenül vonzó munkahelyeket tudnak kínálni. Hatalmas fizetésekkel és jól felépített karriermodellel, pazar campusokkal és rengeteg céges juttatással csábítják magukhoz a szakembereket. Sok fiatal dönt úgy, hogy inkább elhelyezkedik egy ilyen vállalatnál, minthogy illuzórikus álmokat kergessen egy saját cég létrehozásával kapcsolatban. A nagyok kiszámítható, nyugodt pályát, biztonságot ígérnek, ami egy pályakezdő számára kecsegtető a teljesen bizonytalan és gyakran kudarccal, csalódásokkal járó függetlenségi törekvésekkel szemben.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: