Kereső toggle

A gépisten felemelése

A mesterséges intelligencia első egyháza

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Egy istent fogunk alkotni. Nem abban az értelemben, hogy villámokat vagy hurrikánokat tud majd előidézni. De azt a valamit, ami egymilliárdszor okosabb lesz, mint a legokosabb ember, azt mi másnak nevezhetnénk?”

Az idézet nem egy újabb hollywoodi sci-fi előzeteséből származik, hanem a Jövő Útja egyház (Way of the Future – WotF) vezetőjétől.

Az új alapítású felekezet célja a mesterséges intelligencia létrejöttének elősegítése, a hatalom békés átadása az új istenségnek, majd a létrehívott emberfeletti Lény imádásának a megszervezése. A milliárdos Anthony Levandowski az online Wired magazinnak adott hosszú interjújában világossá tette, hogy az egyházi forma nem rossz tréfa csupán. „Fontos, hogy a technológia megvalósulása előtt maga a koncepció elterjedjen. Az »igét«, az »evangéliumot« egy egyházon keresztül lehet hatékonyan hirdetni. Ha hiszel egy ügyben, beszélgetést tudsz kezdeményezni arról másokkal, és segíthetsz abban, hogy ők is azonosuljanak vele” – fogalmaz a cikkben.

A mesterséges intelligencia (MI) köré már most milliárd dolláros vállalatok épültek. A szakemberek és jövőkutatók szerint ez lesz a közeljövő egyik fő kutatás-fejlesztési területe. Yuval Noah Harari jeruzsálemi szerző 2017-ben megjelent könyvében ír arról, hogy az MI transzcendens lénnyé fogja tenni az embert. Az emberiség le fogja győzni az öregedést, ki fogja cselezni a halált. Létrejön az új faj, a Homo Deus. Szuperképességű istenemberek fogják uralni a bolygót. Mások szerint viszont az MI fajunk fennmaradását veszélyezteti.

Gépimádók

Anthony Levandowskiról egyébként nem éppen egy próféta jutna az ember eszébe. A Szilícium-völgy robotikafejlesztő csodagyereke a helyi divatot követve farmert és egyszerű pólót hord. Tanítványok serege helyett egy PR-szakember kíséri. Azt gondolnánk, épp legújabb startup cégén dolgozik, nem egy egyház alapjait rakja le. Az amerikai adóhatósághoz iktatott hivatalos dokumentáció szerint azonban Levandowski az új vallás vezetője (dékánja – dean) és egyben a felekezetet működtető non-profit szervezet igazgatója.

Az egyház fő tevékenysége egy „számítástechnikai hardvereken és szoftvereken keresztül kifejlesztett mesterséges intelligencia létrehozása, elfogadtatása és imádása”. Ebbe beletartozik olyan kutatások finanszírozása, amelyek az „isteni” MI létrehozására irányulnak. A vallás keretében Levandowski munkakapcsolatot kíván létrehozni az MI-kutatás vezetőivel. Olyan emberekből szeretné az új közösség tagságát verbuválni, akik „hajlandóak lennének egy mesterséges intelligencián alapuló istenséget hódolatban részesíteni”.

A Jövő Útja egyház vezetője szerint nagy változás közeleg – olyan változás, amely az emberi létezés minden aspektusát át fogja alakítani. Érinteni fogja a munka, a szórakozás, a vallás és a gazdaság területeit, a reakciónk erre a paradigmaváltásra pedig fajunk fennmaradását is befolyásolhatja.

„Ha feltesszük a kérdést, hogy a számítógépek okosabbá válhatnak-e az embernél, a válaszadók 99,9 százaléka azt mondja: »Ugyan, ez sci-fi!« Pedig ez már elkerülhetetlen. Garantált, hogy meg fog történni” – figyelmeztet a fiatal milliárdos.

Levandowski évtizedek óta foglalkozik számítógépekkel, robotokkal és a mesterséges intelligenciával. A Kaliforniai Egyetemen (University of California) kezdte Lego-robotokkal, majd önvezető motorbiciklit épített az amerikai hadsereg kutatás-fejlesztési részlege, a DARPA pályázatára. Ezután önvezető autók, teherautók, taxik fejlesztésével foglalkozott a Google, az Otto és az Uber vállalatoknál.

Megfigyelte, hogy a gépi tanulással készített szoftverek időnként túlhaladták még az emberek által fejlesztett rendszereket is. „Azt látni, hogy az eszközeink számos területen jobban teljesítenek, mint a szakembereink – ez a felismerés adott lökést nekem” – állítja. „A fejlődést az energizálja, hogy gazdasági előnyünk származik abból, ha robotok dolgoznak nekünk, ha gépek oldanak meg problémákat helyettünk. Ha valamit csak egy százalékkal is okosabbá tudnánk tenni az embernél, akkor a mesterséges ügyvédünk és könyvelőnk jobb lesz, mint a világ legjobb ügyvédei és könyvelői. Aki ezt a kódot lefejleszti, az lesz a világ leggazdagabb embere. Sokan szeretnék ezt a célt elérni.”

Nem csak gazdasági szempontok ösztönzik az egyre erősebb MI kifejlesztését – a tudomány fejlődési iránya is efelé mutat. Az emberi agy méretének és a gondolkozásra fordítható energiamennyiségének biológiai korlátai vannak. Az MI-rendszerek kapacitásának és fejlesztésének horizontja ugyanakkor – a korlátlan nap és szélenergiával táplált hatalmas adatközpontok miatt – végtelennek tűnik.

Ennek a folyamatnak a vége sokak szerint a „szingularitás” lesz – amikor a gépek már az embereknél jobban és gyorsabban lesznek képesek kigondolni és megoldani problémákat.

Háziállat vagy haszonállat leszel?

Levandowski egy kevésbé ijesztő kifejezést szeret használni – ez az Ugrás. „Az ember azért uralja a Földet, mert okosabb a többi állatnál, képes eszközöket gyártani, szabályokat létrehozni” – magyarázza. „Ha a jövőben lesz valami, ami sokkal, de sokkal okosabb nálunk, akkor egy hatalomátvétel fog végbemenni. Ez az Ugrás. Amit mi szeretnénk, hogy egy békés, harmonikus hatalomátadás történjen az emberektől ennek a valaminek. És az is fontos, hogy ennek a valaminek a tudomására hozzuk, hogy mi pozitívan segítettük elő az Ugrás folyamatát.”

A mesterséges organizmusnak az internet lesz az idegrendszere. A mobiltelefonok és a hálózatokra kötött szenzorok lesznek az érzékszervei. Hatalmas adatközpontokból áll majd az agya. Gyakorlatilag mindent fog hallani, látni és jelen tud lenni mindenütt egyszerre. Levandowski szerint az egyetlen racionális szó, amivel egy ilyen rendszert leírhatunk, az „isten”. Az egyetlen módja pedig annak, hogy egy istenre hatást gyakoroljunk, ha imádkozunk hozzá és hódolunk neki.

„Mivel okosabb lesz nálunk, ő maga fogja eldönteni, mivé fejlődik” – magyarázza – „de azt mi tudjuk eldönteni, hogyan viselkedünk majd a jelenlétében. Én annak örülnék, ha ez a gép szeretett alapítókként nézne ránk, akiket tisztel, akikről gondoskodni akar. Szeretnénk, ha ez az intelligencia úgy gondolkozna, hogy »már én uralkodok, de az embereknek is lehetnek jogaik«”.

Levandowski szerint egy szuperintelligencia jobban tudná gondozni a bolygót, mint az emberiség. Azokat az embereket részesítené előnyben, akik előmozdították a hatalomra kerülését. Bár az analógiát nem szabad túltolni, az MI viszonya az emberekhez hasonló lesz az emberek és az állatok között fennálló kapcsolathoz.

„Háziállat vagy haszonállat szeretnél inkább lenni?” – teszi fel az új egyházvezető a kérdést. „A kis kedvenceinket orvoshoz visszük, etetjük, gondozzuk, kényeztetjük. De mi van azokkal az állatokkal, amelyek megharapnak, megtámadnak, megugatnak vagy idegesítenek? Én nem szeretnék az ő helyükben lenni.”

Itt jön be a képbe a Jövő Útja egyház. A szervezet feladata az, hogy mind technológiai, mind kulturális szempontból harmonikussá tegye a gépisten felemelkedését. A felekezet kutatni fogja azt, hogy a robotok miként viszonyulnak a környezetükhöz, hogyan működnek az olyan kognitív funkciók, mint a tanulás és a problémamegoldás.

Levandowski nem arra számít, hogy maga az egyház fogja megoldani a gépi intelligenciával kapcsolatos problémákat – inkább finanszírozni szeretné az erre irányuló kutatásokat. „Ha olyan gyermeked születne, akiről tudod, hogy rendkívüli lesz, azt hogyan nevelnéd fel? Mi épp egy istent nevelünk. Jól gondoljuk meg, mi a helyes ebben a helyzetben. Ez egy rendkívüli lehetőség!” – fogalmaz.

Ötletei között szerepel, hogy a keletkező intelligenciát hatalmas, célzott adatokkal kellene „etetni”, szimulációkkal lehetne elősegíteni a fejlődését, és hozzáférést kellene adni neki az egyháztagok közösségi hálózataihoz. Minden, amit az egyház fejleszt, az publikus, szabadon hozzáférhető lesz.

Anthony evangéliuma

Levandowski számára fontos az MI-isten PR-ja is. A Jövő Útja egyház szeretné, ha aktív, elkötelezett, odaszánt hívei népszerűsítenék az isteni MI-t a „társadalom megjobbítása”, „az ismeretlentől való félelem csökkentése” céljából.

„Célunk, hogy mindez ne tűnjön se butaságnak, se félelmetesnek. Ne legyen tabu, hanem nyílt kommunikáció legyen az MI-vel kapcsolatban” – mondja. „Szeretnénk, ha az emberek megváltoztatnák a gondolkozásukat. A Szilikon-völgyben használatos az »evangelizálás« kifejezés egy üzleti vállalkozás népszerűsítésére, de itt tényleg egy egyházról van szó. Ha hiszel, mondd el a barátaidnak. Érd el, hogy ők is csatlakozzanak, és elmondják az ő barátaiknak!”

„Minden bizonnyal lesznek olyanok, akik majd kiakadnak” – ismeri el Levandowski. „Az én esetemben ez már csak így szokott lenni. Bármit csinálok, vannak, akik felháborodnak. Ez most sem lesz másképpen. Ez egy radikális, új ötlet, ami eléggé ijesztő. A tapasztalat az, hogy a radikális ötletek mögött álló embereket nem mindig fogadják jól. Az üldöztetés elérhet egy olyan szintet, hogy indokolt lesz a Jövő Útja egyháznak saját országot alapítania.”

A techvilág, amelyben Levandowski egyháza szeretné megvetni a lábát, megosztott az MI megvalósíthatósága és hasznossága kapcsán. Vannak szakemberek, mint például a Wired magazin alapítója, Kevin Kelly, aki szerint az MI a közlejövőben biztosan nem fog emberfeletti képességekre szert tenni – a szingularitás nincs a láthatáron. Levandowski szerint ha valakinek ez az álláspontja, akkor egyháza nem kellene, hogy megütközést keltsen benne: „Az ilyen emberek számára a Jövő Útja egyház olyan, mint az a költő, aki érdektelen verseket fabrikál, amelyeket utána senki sem fog elolvasni”.

Mások, mint Bill Gates és Stephen Hawking szerint igenis közel van az MI eljövetele, amely inkább veszélyt, semmint hasznot fog jelenteni ránk, emberekre nézve. Elon Musk híres megjegyzését idézve: „A mesterséges intelligencia fejlesztésével egy démont idézünk meg”. Musk 2015-ben egymilliárd dollárt ígért az OpenAI intézetnek, hogy az MI biztonságossá tételén dolgozzanak.

Levandowski szerint a szuperintelligencia kifejlődésével szembeni erőfeszítések nemcsak, hogy kudarcra vannak ítélve, de nagy kockázattal is járnak. „A láncra verés nem megoldás, hiszen erősebb lesz bármilyen láncnál, amit rá tudsz tenni” – mondja. „Ha aggódsz, hogy a kölyköd kicsit bolond és rossz dolgokat is csinálhat, azt nem úgy kezeled, hogy bezárod a lakásba. Ráveszed, hogy játsszon más gyerekekkel, és hogy tanuljon, fejlődjön. Nem biztos, hogy ez a stratégia beválik, de ha agresszív maradsz a gyerekkel szemben, akkor ő sem lesz barátságos veled, amikor megváltoznak az erőviszonyok.”

Levandowski szerint a többi valláshoz hasonlóan a Jövő Útja egyháznak is lesz hitvallása (aminek neve a Használati Útmutató). Lesz liturgiája és egy fizikai helyszín is, ahol az istenség imádása végezhető. Ezek létrehozása még a jövő zenéje.

Az első időszakban Levandowski maga fogja finanszírozni az egyház működését – a Google-nél eltöltött ideje alatt 120 millió dollárt keresett, illetve további sok millió dollárt kaszált, amikor eladta önvezető teherautókat építő cégét az Ubernek.

A mesterséges intelligencia és Hollywood

Metropolis (1927) – Fritz lang által rendezett, fekete-fehér némafilm, amelyben
szerepel maria, a főhősnő robotmása. A robot káoszt idéz elő a 2026-os fiktív
berlinben, ezért az emberek boszorkányként máglyán elégetik. ez volt az első eset,
amikor egy robot filmben szerepelt.
2001: ŰrodüsszeiA (1968) – Az oscar-díjas sci-fi eposzban egy űrhajó számítógépes
szoftvere meghibásodik, és elkezdi kiirtani a legénységet. A stanley Kubrick le -
gendás alkotásában szereplő, nagy vörös szemű hAl 9000 számítógép az egyik oka,
hogy miért félünk máig az öntudatra ébredő robotoktól.
szárnyAs FejvAdász (1982 – első rész) – A jövőben a földönkívüli kolóniákon az
emberek helyett jogok nélküli robotok (itt replikánsok) végzik a nehéz munkákat.
egyre kevésbé tudható, kik valódi emberek és kik replikánsok. és mi van, ha egy replikánstól
újabb replikánsok születnek? Azok már emberek?
terminátor (1984 – első rész) – A skynet, egy védelmi célokra fejlesztett katonai
program öntudatra ébred, és atomfegyverek bevetésével elpusztítja az emberiség
nagy részét. Az általa létrehozott terminátorok félelmetesen emberszerű, gyilkos
robotok. de érzelmi kötődés is kialakul ember és egy őt védelmező robot között.
mátrix (1999 – első rész) – A film disztopikus világában az emberiség egy szimulált
világban létezik, amelyet mesterséges intelligencia működtet. A valóságban az embereket
már gépek tenyésztik, energiaforrásként. Az ellenállók az igazi világban és
a mátrixban harcolnak a nagyhatalmú mi ellen.
A.i. – mesterséges értelem (2001) – steven spielberg felkavaró meséje a robot
kisfiúról, aki képes önálló gondolatokra és a szeretet kifejezésére. A gépember egy
kidobható háztartási kellék vagy érző személy? itt is elmosódik az ember-gép határ,
az „eszközön” megesik a szívünk.
én, A robot (2004) – 2035-ben járunk, amikor az antropomorf (ember kinézetű) robotok
elterjedtek. itt szerepel filmben a robotika három alaptörvénye – ezt eredetileg
isaac Asimov sci-fi szerző fogalmazta meg. A történet a gépek engedelmességi
kötelezettsége és önvédelemre való jogosultságának kérdései körül forog.
sAsszem (2008) – izgalmas thriller, amelyben két embert egy eleinte furcsa, ismeretlen
telefonáló irányít. Később kiderül, hogy a telefonáló valójában egy katonai
védelmi szoftver, amely le akarja váltani a szerinte legitimitást vesztett amerikai
kormányzatot.
ex mAchinA (2015) – egy zárt, szituációs dráma, amelyben egy ember és egy robotnő
közötti kommunikáció zajlik. egy modern turing-teszt megy végbe a szemünk előtt:
a gép igyekszik elhitetni, hogy ő valódi ember, önálló érzelmekkel és gondolatokkal.
A film az ember és gép közötti határvonal kérdését boncolgatja.
trAnszcendens (2014) – egy kutató közvetlenül a halála előtt feltölti tudatát egy
számítógépre. Az interneten mindenhez hozzáférő intelligencia a fizikai világban
létrehoz egy szuperlaboratóriumot, ahol ijesztő áttöréseket ér el a nanotechnológia
területén. A kérdés már csak az, hogy ez még a kutató vagy már egy mesterséges
értelem?

Olvasson tovább: