Kereső toggle

Újraszerkesztett embriók

Forradalmi genetikai eljárás kérdőjelekkel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sikerrel módosították humán embriók genetikai állományát amerikai és dél-koreai tudósok, akik a kísérlet során olyan genetikai mutációkat „töröltek” az embriók DNS-éből, amelyek szívleállást okoznak fiatal emberek esetében. A sikeres eljárás megosztotta még a tudóstársadalmat is, sokan ugyanis, akik etikai alapon ugyan nem ellenzik a módszert, megkérdőjelezik annak értelmét, hogy dollármilliókat költsenek olyan eljárásokra, amelyeket nem lehet majd széles körben alkalmazni.

Kísérleteik során a kutatók egy olyan betegségre fókuszáltak, amelynek hátterében egyértelműen geneti-kai mutáció áll, és amely ennek következtében egyúttal örökletes is.

A mostani sikeres kísérletet humán embriókon hajtották végre, amelyek egy olyan hibás génnel rendelkeztek, amely hosszú távon a szívfal megvastagodásához vezet, és fiatal korban hirtelen szívleállást okoz. A hipertróf kardiomiopátiának nevezett betegség mögött a MYBPC3 gén meghibásodása áll. A kutatók egy olyan férfi spermáit használták fel a kísérletek során, akiben ez a hibás gén megtalálható volt. Első lépésként egészséges donoroktól származó petesejteket termékenyítettek meg a betegből származó spermával, és azt figyelték meg, hogy az így létrehozott embriók mintegy fele hordozta a hibás gént. Ha anyaméhbe beültették volna, és megszülettek volna, ezeknél az embereknél később szintén megjelent volna a hipertróf kardiomiopátia.

A kulcslépésre ezt követően került sor: a CRISPR nevű technika segítségével a megtermékenyített embriókban kiiktatták a mutációt az említett génből, vagyis gyakorlatilag már egy élő embrió genetikai állományát sikerült megszerkeszteni. A mostani kísérlet jelentősége, hogy a génszerkesztés csak a hibás génre terjedt ki, és nem módosította más pontokon az embrió genomját. Az 58 létrehozott embrióból – a génszerkesztést is figyelembe véve – 42 esetében nem volt jelen a hibás gén. Ez a kísérlet egyik részről hatalmas siker és fontos lépés a genetikai gyógyítás útján, mivel olyan örökletes betegségeket lehetne a módszerrel gyógyítani, mint a cisztás fibrózis, a Huntington-kór vagy a mellráknak az a formája, amely mögött a BRCA gén mutációja áll.

A módszer a gyakorlatban úgy működne, hogy a mesterséges megtermékenyítést követően az orvosok nagyobb eséllyel találnak beültethető egészséges embriókat.

Ha azonban a számokat nézzük, akkor a siker még nem teljes. Eredetileg ugyanis az embriók 50 százaléka volt egészséges, amit a génszerkesztés segítségével sikerült összességében 72 százalékra emelni. Tom Shakespeare, a Norwichi Orvostudományi Egyetem professzora szerint „ez nem több, mint ami már eddig is rendelkezésre állt.

Ha 50 százalék az esélye, hogy egy betegség öröklődik, és egy nagyon bonyolult módszerrel ezt sikerül 28 százalékra csökkenteni, az még nem oldotta meg a problémát”. Elismerve a tudományos eredményt, mások is a módszer hasznosságát vonták kétségbe. A Guardian című napilapnak nyilatkozva Karen Yeung, a King’s College Centre for Technology, Etics and Law in Society nevű tudományos intézmény vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy „nagyon-nagyon kevés emberről beszélhetünk, de ezt könnyű elfelejteni, mivel a tudományos eredmény nagyon izgalmas”.

Más szakértők a technológia várható káros társadalmi hatása miatt szkeptikusak. Az embriók genetikai szerkesztését ugyanis nemcsak vallási okok vagy az attól való félelem miatt ellenzik, hogy a beavatkozás más, szintén örökletes rendellenességeket okoz, hanem attól tartanak, hogy a technológia széles körű elterjedése torz társadalmi folyamatokat indítana el. David King molekuláris biológus a Guardian hasábjain arra hívta fel a figyelmet, hogy sokkal primitívebb módszerek is negatív folyamatokat indítottak el: az Egyesült Államokban már létezik egyfajta „gyermektervezés”, amelynek során a lombikprogramhoz genetikai állományt is lehet vásárolni. Ennek megfelelően egy alacsonyabb társadalmi státuszú nő petesejtje ötezer dollárba kerül, míg a keleti parti egyetemeken tanuló diáklányokéért ötvenezret kell fizetni. Csupán ezzel az egyszerű módszerrel már olyan genetikai szelekció hozható létre, amelynek során a társadalmi különbségek gyakorlatilag a génekbe lesznek beleimpregnálva, hiszen a jómódú szülők képesek megfizetni a fehér, elit egyetemeken tanuló, sportos fizikumú diákok DNS-ét, olyan tulajdonságokat erősítve fel, amelyeknek a mostani divatok kedveznek. King szerint a tudományos társadalom részéről jövő erős nyomás, amely arra irányul, hogy a modern génszerkesztési technológiákat az embriókon is alkalmazzák, helytelen, és pont nem azt a célt fogja szolgálni, amely miatt azt bevezetnék. King úgy véli, ha széles körben engedélyeznék, akkor a géntechnológia előbb-utóbb a „gyermektervezés” szolgálatába állhat majd.